Amennyiben a kihirdetett ítéletet az arra jogosultak valamennyien tudomásul vették, azaz fellebbezést nem jelentettek be, továbbá három nap gondolkodási időt sem tartott fenn senki, avagy a jogorvoslati eljárásban további fellebbezésnek nincs helye, a tanács elnöke megállapítja, hogy a bíróság ítélete, ügydöntő végzése jogerőre emelkedett és végrehajtható. Amennyiben az ügydöntő határozat nem nyomban, hanem később emelkedik jogerőre a határozat jogerejét és végrehajthatóságát az ügyben eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja, mely úgynevezett „jogerősítési záradékot” a határozat valamennyi kiadmányára is minden esetben rá kell vezetni.

A jogerős bírósági határozatban kiszabott büntetés, illetőleg a büntetőjogi intézkedés ezt követően a végrehajtás során valósul meg, aminek feltétele az ítélet jogerőre emelkedése. A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtására a törvényben meghatározott hatóság, a törvény által szabályozott eljárás keretében jogosult. A végrehajtás teljes folyamata azonban már nem a büntetőeljárás része, ugyanakkor a határozatok végrehajtását illetően nem csak a büntetés-végrehajtási bírónak, hanem az ítélkező bíróságnak is vannak feladatai.

A büntetések és az intézkedések végrehajtása, valamint a rendbírság, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az végrehajthatóvá válik. Ez oly módon történik meg, hogy a bíróság a határozatának jogerőre emelkedésekor minden egyes terheltről nyomban kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítést.

Jogszabályok: Be. 588-589. §-ok, 1979. évi 11. tvr. (Bv.tvr.), 9/2002.(IV.9.) IM rendelet,

A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére akkor engedélyezhető legfeljebb három hónap halasztás, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél rövidebb, és az elítélt személyi és családi körülményeiben olyan méltányolható fontos ok áll fenn, amely a halasztást indokolttá teszi.

A Büntetőeljárási törvény három hónapot meghaladó, határozott ideig tartó halasztásra, vagy a már engedélyezett halasztás meghosszabbítására még akkor is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb csak abban az esetben ad lehetőséget, ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti. Ebben az esetben a bíróság igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

Az elítéltnek a személyi, illetőleg családi körülményei három hónapot meghaladó, vagy ismételt halasztásra nem adnak alapot. Ha pedig már az elítélt kérelméből, illetőleg a kérelmével együtt benyújtott orvosi igazolásból megállapítható, hogy az életét közvetlenül fenyegető betegség nem áll fenn, a bíróságnak a halasztás iránti kérelmet ugyancsak el kell utasítania.

Az ítélet jogerőre emelkedésekor az előzetes letartóztatásban lévő terheltnek a büntetés végrehajtására szintén nem lehet halasztást engedélyezni, mert ettől kezdve már szabadságvesztését tölti és a halasztás engedélyezése a szabadságvesztés félbeszakítását jelentené, amit a félbeszakítás tartamától függően a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, vagy a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter engedélyezhet.

El kell halasztani – kérelem nélkül hivatalból is - a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki igazoltan tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig, avagy hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.

Kizárja a halasztás engedélyezését, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetőleg ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani. Ezek fennállása esetén akkor sem kerülhet sor halasztásra, ha egyébként az elítélt személyi vagy családi körülményei, életét közvetlenül veszélyeztető betegség, nő esetében terhessége alapján helye lenne a halasztásnak.

Elzárás és közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel ugyancsak engedélyezhető legfeljebb három hónap halasztás. A szabályozás gyakorlatilag megegyezik a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására vonatkozó rendelkezésekkel, a különbség annyi, hogy elzárás esetében a törvény nem szabja feltételül a hátralévő rész terjedelmét, mivel az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap lehet. További különbség még, hogy elzárás esetén a kötelező elhalasztás a kisgyermekes nő esetében a gyermek egy éves koráig terjed.

A közérdekű munka esetében pedig - mivel a közérdekű munkát nem a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre - a BVOP egészségügyi szolgálatának nyilatkozata nem szükséges, ha a halasztás iránti kérelem alapja az elítélt életét közvetlenül veszélyeztető betegsége.

A halasztás iránti kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően szóban nyomban előterjeszti, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt. Amennyiben a terhelt a kérelmét később, vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjeszti elő, azt a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtania. Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2.000,- forint illetéket kell illetékbélyeg formájában megfizetni.

Ha a szabadságvesztés, az elzárás vagy a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti. Ha a szabadságvesztést, vagy az elzárást már foganatba vették, a kérelmet a szabadságvesztés, avagy elzárás végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási intézetnek, közérdekű munka esetében a büntetés-végrehajtási bírónak megküldi.

Amennyiben a bíróság a halasztást engedélyezi, annak tartamát az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjától számítja, a halasztás leteltét követően az elítélt köteles a (korábbi) felhívásban megjelölt büntetés-végrehajtási intézetben megjelenni.

A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka (és a javítóintézeti nevelés) végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet.

Jogszabályok: Be. 591-591/B. §-ok, 595. §, 1979. évi 11. tvr. (Bv.tvr.),

A pénzbüntetés és az ítéletben megállapított más fizetési kötelezettségek a jogerőre emelkedés utáni haladéktalan teljesítéssel tudják céljukat betölteni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a pénzbüntetés azonnali, egy összegben történő megfizetése a büntetés célján túlmenő hátrányt, jelentős anyagi nehézséget jelent az elítélt vagy tartásra szoruló családtagjai számára. Ezért a törvény módot ad a bíróságnak mind a halasztás, mind a részletfizetés engedélyezésére.

Az engedélyezés feltétele az, hogy az elítélt valószínűsítse, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának az elítéltnek vagy a tartásra szoruló hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő, jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben a fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz. E feltételek megléte esetén a pénzbüntetés megfizetésére legfeljebb három hónapi halasztás, illetve két éven belüli, havonta teljesítendő részletfizetés engedélyezhető. A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

Részletfizetés engedélyezése esetén, ha az elítélt egy részlet befizetését elmulasztja, ez a még hátralévő részletek egy összegben történő teljesítésének kötelezettségét vonja maga után, vagyis az elítélt elveszíti a további részletfizetési kedvezményt. Ha a felnőttkorú elítélt a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg egy részlet befizetését elmulasztotta, a bíróság gazdasági hivatala – fiatalkorú elítélt esetében az eredménytelen behajtást követően - megkeresi az elsőfokú bíróságot a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A pénzbüntetés vagy hátralévő részének szabadságvesztésre történt átváltoztatása után a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető. A meg nem fizetett és ezért átváltoztatott pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásával összefüggésben pedig halasztás engedélyezésére nincs törvényes lehetőség. A pénzbüntetés átváltoztatását követően kizárólag annak bármikori, egy összegben való megfizetése alkalmas a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának kiküszöbölésére.

Rendbírság vagy bűnügyi költség esetén, ha annak összege a tízezer forintot meghaladja – a pénzbüntetéssel azonos feltételek mellett - a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető halasztás vagy részletfizetés azt követően, hogy a foglalási jegyzőkönyvet a bírósági végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Amennyiben a rendbírság vagy a bűnügyi költség összege nem haladja meg a tízezer forintot, úgy a bíróság a bírósági végrehajtó foglalási cselekményének bevárása nélkül legfeljebb két hónap halasztást, vagy három hónap részletfizetést engedélyezhet.

A rendbírságot vagy annak hátralévő részét meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át, ezt követően a rendbírság helyébe lépett elzárás végrehajtásának elhalasztására nincs lehetőség, kizárólag annak bármikori, egy összegben való megfizetése alkalmas a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának kiküszöbölésére.

A pénzbüntetés, és a tízezer forintot meg nem haladó rendbírság, bűnügyi költség megfizetésének elhalasztása és részletekben történő megfizetése iránti kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően szóban nyomban előterjeszti, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt. Amennyiben az elítélt a kérelmét később terjeszti elő, azt a büntetőügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtania. Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban terjesztették elő, 2.000,- forint illetéket kell illetékbélyeg formájában megfizetni.

A bíróságnak a pénzbüntetés, a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott (akár engedélyező, akár azt elutasító) határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

Jogszabályok: Be. 592-595. §-ok, 1990. évi XCIII. törvény 54. §

Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság elengedésére különös méltánylást érdemlő ok (pl. hosszan tartó kórházi kezelés) esetén van lehetőség. E terhek elengedésére az igazságügyért felelős miniszter jogosult. Más vagyoni joghátrányok (pl. elkobzás, vagyonelkobzás) elengedését a törvény nem teszi lehetővé.

Az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet az államot illető bűnügyi költség megfizetésére kötelezett, a rendbírsággal sújtott, a védő, a fiatalkorú kötelezett törvényes képviselője, valamint a fizetésre kötelezett (sértett, magánvádló, pótmagánvádló, egyéb érdekelt) képviselője nyújthatja be. A vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetékköteles, annak mértéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 20.000,- forint. Ha az illetéket a kérelmező felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.

Jogszabályok: Be. 599. §, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet, 1990. évi XCIII. tv. 54. §