A szabadságvesztés, mint büntetési nem határozott ideig vagy életfogytig tart. Tartamát a Büntető Törvénykönyv differenciálja, továbbá eltérő végrehajtási fokozatokban, így fogházban, börtönben, fegyházban rendeli végrehajtani. A feltételes szabadságra bocsátás, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok további differenciálást tesznek lehetővé. Végrehajtandó szabadságvesztés esetén kivételes esetekben a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb vagy szigorúbb végrehajtási fokozat is meghatározható.

A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év, halmazati vagy összbüntetés esetén, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetésnél huszonöt év. Amennyiben a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, visszaeső elkövetőnél háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. Különös méltánylást érdemlő esetben az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A feltételes szabadságra bocsátás kizárt, ha az elkövető többszörös visszaeső és a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, az erőszakos többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, továbbá akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott idejű végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el (pl. a korábbi feltételes szabadság tartama alatt történt az újabb bűncselekmény elkövetése).

A bíróság csak a két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetés végrehajtását függesztheti fel próbaidőre, és csak akkor, ha alaposan feltehető, hogy az elkövetővel szemben a büntetés a végrehajtás elrendelése nélkül is eléri a célját a jövőre nézve. A felfüggesztés próbaidejének tartama egy évtől öt évig terjedhet és a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A szabadságvesztés végrehajtása viszont nem függeszthető fel többszörös visszaesővel, bűnszervezetben elkövetővel szemben, vagy ha a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt (pl. feltételes szabadság tartama) vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. Ha pedig az elkövető a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el és emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, akkor a bíróság a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is elrendeli. Úgyszintén akkor is, ha az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.

Jogszabályok: Btk. 33-45. §-ok, 85-88. §-ok

Elzárás abban az esetben szabható ki, ha a bűncselekményt a törvény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban rendeli büntetni, továbbá egyes vétségként meghatározott bűncselekmények esetében.

Az elzárás a szabadságvesztés büntetés egy alternatívája azokkal az elkövetőkkel szemben, akiknél a szabadságvesztés büntetés kiszabása nem indokolt szociális, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel, azonban a büntetési célokat hatékonyabban szolgálja más büntetési nemekkel ellentétben. Az elzárást is büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, tartamát öt és kilencven nap közötti mértékben napokban állapítja meg a bíróság.

Jogszabályok: Btk. 46. §, 1979. évi 11. Törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 122. §,

Közérdekű munka büntetés alkalmazásával a bíróság az elítéltet arra kötelezi, hogy az elkövetett bűncselekményt a köz javára végzett munkával jóvátegye.

A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. A közérdekű munkát az elítélt hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni. A bíróság az ítéletében az elkövető személyi adottságaihoz, képesítéséhez mérten a közérdekű munka jellegéről is rendelkezik, így meghatározza annak természetét (pl. fizikai munka, betegápolás). Az elítélt a közérdekű munkát önként köteles teljesíteni, amennyiben annak önhibájából nem tesz eleget, nem végzi el akkor a bíróság – a büntetés-végrehajtási bíró – azt szabadságvesztésre változtatja át, melynek során négy óra közérdekű munkának felel meg egynapi szabadságvesztés, amelynek fokozata fogház.

Jogszabályok: Btk. 47-49. §-ok, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 11/C. §, 67/C-D. §-ok

A pénzbüntetés az egyik leggyakrabban alkalmazott büntetés, vagyoni jellegű joghátrány. Alkalmazásának nem feltétele, hogy az elkövető megfelelő jövedelemmel, keresettel vagy vagyonnal rendelkezzék, így azzal szemben is kiszabható, akinek nincs igazolható jövedelme, vagyona. A bíróság az elkövető személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait, körülményeit azonban figyelembe veszi akkor, amikor a pénzbüntetés napi tételének összegét meghatározza.

A pénzbüntetés önállóan, de más büntetés mellett is alkalmazható. Önállóan olyan bűncselekmények miatt szabhatja ki a bíróság, amelyeket a törvény elzárással, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel rendel büntetni. Abban az esetben pedig, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el és az elkövetőt a bíróság határozott tartamú szabadságvesztésre ítéli – feltéve, hogy az elkövetőnek megfelelő jövedelme vagy vagyona is van - az elkövetőt kötelező pénzbüntetésre is ítélni.

A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel, míg egy napi tétel összegét legalább ezer, de legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni. Így a pénzbüntetés összege harmincezer és kétszázhetvenmillió forint között lehet.

A pénzbüntetést a bíróság Gazdasági Hivatalának postai úton kiküldött felhívására a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül kell a felhíváshoz csatolt postai befizetési lapon (csekken) megfizetni. Amennyiben a pénzbüntetést nem fizetik meg, úgy azt a bíróság szabadságvesztésre változtatja át.

A bíróságnak már az ítéletében is lehetősége van arra, hogy a pénzbüntetés megfizetésére – az elkövető jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel – legfeljebb huszonnégy havi részletfizetést engedélyezzen. Részletfizetési kedvezményt, továbbá a pénzbüntetés megfizetésének legfeljebb három hónapra történő elhalasztását azonban később is lehet kérni. Amennyiben a bíróság a tárgyaláson engedélyezi a részletfizetést, úgy a pénzbüntetés megfizetésének elhalasztására, vagy további részletfizetés engedélyezésére már nincs mód. Amennyiben az elítélt egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, úgy a pénzbüntetés megfizetése egy összegben esedékessé válik és meg nem fizetése esetén a bíróság azt, illetve meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

Jogszabályok: Btk. 33. §, 50-51. §-ok, a 2/2013. (VII.16.) BK. véleménnyel felülvizsgált 84. számú Büntető Kollégiumi vélemény, 9/2002.(IV.9.) IM rendelet,

A közügyektől eltiltás az egyetlen mellékbüntetés, tehát önállóan nem, csak szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazható akkor, ha a bíróság méltatlannak találja az elkövetőt arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.

Az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott nem rendelkezik választójoggal, így nem vehet részt országgyűlési vagy önkormányzati választásban, népszavazásban; nem lehet hivatalos személy; népképviseleti szerv testületének tagja; nem érhet el katonai rendfokozatot; hatósági eljárásban nem lehet védő, jogi képviselő; nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, nem lehet civil szervezet vezető tisztségviselője sem, és az ítélet jogerőre emelkedésével elveszíti mindezen tagságát, állását, megbízatását, rendfokozatát, kitüntetését.

A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év, amely az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Nem számít bele a tartamába viszont az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt, vagy kivonja magát annak végrehajtása alól.

Jogszabályok: Btk. 33. §, 61-62. §-ok

A foglalkozástól eltiltás önállóan és más büntetések mellett is kiszabható büntetés, annak alkalmazása bírói mérlegeléstől függ. Akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény annak a következménye, hogy az elkövető megszegte a szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályait, vagy a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával követte el. Ezen kívül a Büntető Törvénykönyv lehetővé teszi a nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

Alkalmazható határozott időtartamban (1-10 év) vagy végleges hatállyal is. Utóbbi akkor, ha az elkövetővel szemben olyan fokú erkölcsi alkalmatlanság állapítható meg, amely okból méltatlanná válik az adott foglalkozás gyakorlására (pl. orvos, gazdasági társaság vezető tisztségviselője), vagy pedig annak gyakorlására alkalmatlan.

Járművezetéstől eltiltást a bíróság azzal szemben szabhat ki akár önállóan, akár más büntetés mellett, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el a bűncselekményt (ilyenek pl. a közlekedési bűncselekmények), vagy a bűncselekmények elkövetéséhez használt járművet. El kell tiltani a járművezetéstől azt, aki a járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követi el. Ettől a bíróság csak különös méltánylást érdemlő esetben térhet el és mellőzheti a járművezetéstől eltiltás alkalmazását. A járművezetéstől eltiltást olyan elkövetőkkel szemben is alkalmazni lehet, akiknek nincs járművezetésre jogosító okmánya (vezetői engedély), e büntetésnek ugyanis az is a következménye, hogy az eltiltott a büntetés tartama alatt ilyen okmányt nem kaphat. Ugyanakkor nem tilthat el a bíróság olyan jármű vezetésétől, amelynek a vezetését jogszabály nem köti engedélyhez, ilyen pl. a kerékpár. Az eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi, közúti) és ezeken belül egyes járműkategóriákra (pl. leggyakrabban „B” kategóriájú) és járműfajtákra (pl. mezőgazdasági gépjármű) is vonatkozhat.

A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart vagy végleges hatályú. A differenciálásra a törvény azáltal nyújt nagyobb lehetőséget, hogy a határozott tartamú eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama pedig tíz év.

Kitiltás alkalmazására egyes meghatározott bűncselekmények (pl. garázdaság, rendbontás, zaklatás, tiltott szerencsejáték szervezése) esetén van lehetősége a bíróságnak akkor, ha úgy találja, hogy az elkövetőnek meghatározott helységben, vagy helységekben való tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év és önállóan, valamint más büntetések mellett is alkalmazható, feltéve, hogy a cselekmény szabadságvesztéssel fenyegetettsége nem súlyosabb három évnél.

Kiutasítás akár önállóan, akár más büntetés mellett azzal a nem magyar állampolgár elkövetővel szemben alkalmazható, akinek Magyarországon tartózkodása nem kívánatos a bűncselekmény jellege és súlya folytán, vagy itt tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti. Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez. Az Európai Unió állampolgárai, a Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személyek csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt utasíthatók ki az országból, amelyet a törvény ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel rendel büntetni. Azokat az európai uniós vagy az Európai Unión kívüli polgárokat, akik legalább tíz éve Magyarország területén tartózkodnak, vagy családjuk és rokoni kapcsolataik idekötik őket, csak akkor lehet kiutasítani, ha tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabására kerül sor velük szemben és további országban tartózkodásuk a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti. A kiutasítás határozott tartamú (1-10 év) vagy végleges hatályú lehet, azonban európai uniós állampolgárt véglegesen nem lehet kiutasítani.

A Büntető Törvénykönyv a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel vezette be a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetési nemet, amely önállóan és más bűncselekmény mellett is kiszabható, ha a bűncselekményt a törvény elzárással vagy három évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel rendeli fenyegetni. További feltétele, hogy az elkövető a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel, vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el. A bíróság az ítéletében határozza meg, hogy az elkövetőt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

Valamennyi büntetés tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik, de nem számít bele a tartamába az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt, vagy kivonja magát annak végrehajtása alól.

Jogszabályok: Btk. 33. §, 52-60. §-ok, Bkv. 38.,

A megrovás a legenyhébb intézkedés, amellyel a bíróság (vagy az ügyész) helytelenítését, rosszallását fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmények elkövetésétől. Megrovásban kell részesíteni azt az elkövetőt, akinek cselekménye az elbíráláskor már egyáltalán nem, vagy csak csekély fokban veszélyes a társadalomra és ezért a legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen.

Jogszabályok: Btk. 64. §

Próbára bocsátás esetében a bíróság csak kilátásba helyezi – elhalasztja - a büntetés kiszabását az elkövetővel szemben, ezért egyfajta feltételes elítélés, jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem jár eredménnyel.

A bíróság vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazhatja akkor, ha feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elegendő. Nem bocsátható próbára visszaeső bűnelkövető; aki a bűncselekményt bűnszervezetben; avagy aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt; vagy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet. Amennyiben a próbára bocsátottat a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatt, vagy a próbára bocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, avagy a próbára bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság a próbára bocsátást megszünteti és csakis büntetést szabhat ki.

Jogszabályok: Btk. 63. §, 65-66. §-ok

Jóvátételi munka vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt, a jóvátétel egyik formájaként alkalmazható. A bíróság ebben az esetben a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja és az elkövető számára jóvátételi munka végzését írja elő. Az intézkedés célja, hogy az elkövető a közösség javára végzett tevékenységgel az elkövetett bűncselekményt jóvátegye, helyreállítsa. Alkalmazásának lényeges feltétele, hogy az elkövetővel szemben a büntetési célok ezzel is elérhetők legyenek, azonban a próbára bocsátással azonos elkövetői körrel szemben nem írható elő. A bíróság a jóvátételi munka tartamát órákban határozza meg, legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértékre százötven óra. Az elkövető – saját választása szerint - a jóvátételi munkát állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, illetve egyháznál vagy azok részére végezheti, amelyért díjazás nem jár, idejére munkaviszony sem létesül. Abban az esetben, ha a jóvátételi munka elvégzését a terhelt egy éven belül nem tudja megfelelően igazolni, a bíróság vele szemben büntetést szab ki, mint abban az esetben is, ha a jóvátételi munka mellett elrendelt pártfogó felügyelet szabályait megszegi.

Jogszabályok: Btk. 63. §, 67-68. §-ok,

Pártfogó felügyelet önállóan nem, kizárólag büntetés (pl. próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés) vagy intézkedés (próbára bocsátás, jóvátételi munka) mellett alkalmazható. Egyes esetekben a bíróság mérlegelésén múlik, hogy elrendeli-e a pártfogó felügyeletet (pl. próbára bocsátás tartamára, jóvátételi munka mellett, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett), míg bizonyos esetekben a törvény kötelező rendelkezése alapján alkalmazandó (pl. a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy az a visszaeső, akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették). Tartama azonos a feltételes szabadság, a próbára bocsátás illetőleg a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, de legfeljebb öt év, amennyiben viszont az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésből bocsátották feltételes szabadságra úgy tartama legfeljebb tizenöt év, míg a jóvátételi munka mellett egy év lehet.

A pártfogó felügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálata (pártfogó felügyelői szolgálat) által kijelölt pártfogó felügyelője hajtja végre.

A Büntető Törvénykönyv meghatározza azon általános magatartási szabályokat, amelyeket a pártfogolt köteles megtartani, így a pártfogó felügyelővel rendszeresen köteles kapcsolatot tartani. Ezen kívül a bíróság előírhat az elkövetett bűncselekmény jellegére, vagy az elkövető személyére figyelemmel további magatartási szabályokat is. Amennyiben a pártfogói felügyelet szabályait a terhelt súlyosan megszegi, vele szemben helye van a próbára bocsátást kimondó rendelkezés, a jóvátételi munkát kiszabó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett büntetés kiszabásának, a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének.

Jogszabályok: Btk. 63. §, Btk. 69. §

A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés. Kizárólag akkor rendelhető el, ha a személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetője az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető (beszámítási képessége teljesen hiányzik), és megalapozottan tartani kell attól, hogy az elkövető az elmeállapota miatt hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén a bíróság egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki. A kényszergyógykezelés korlátozottan beszámítható elkövetőkkel szemben nem rendelhető el.

A kényszergyógykezelést zárt intézetben, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell végrehajtani. Amennyiben szükségessége már nem áll fen a kényszergyógykezelést a bíróságnak meg kell szüntetnie.

Jogszabályok: Btk. 78. §

Elkobzást azon bűncselekmény elkövetéséhez, megvalósulásához köthető dologra kell elrendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak (pl. kés, fegyver); amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre (pl. meghamisított okirat); amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy azt követően a dolog elszállítása céljából használtak (pl. kábítószer, csempészett cigaretta, gépjármű); vagy amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik; továbbá azon sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul (pl. sajtóban elkövetett rágalmazás, becsületsértés esetén). Nem lehet viszont elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

A vagyonelkobzás olyan intézkedés, amelynek célja az elkövető bűncselekményből eredő vagyonának, vagy törvényesen szerzett, de a bűnözésbe "befektetett" vagyonának az elvonása (pl. ellopott dolog, költségvetési csalás („adócsalás”) révén szerzett vagyontárgy). Akkor is el kell rendelni, ha az így megszerzett vagyonnal más gazdagodott. Amennyiben a bűncselekménnyel megszerzett vagyontárgy már nem lelhető fel, a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve rendeli el. A vagyonelkobzással érintett vagyon az államra száll.

Az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a végleges hozzáférhetetlenné tételét csak bíróság rendelheti el. Alkalmazásának célja azon elektronikus hírközlő hálózaton (pl. internet) közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné, elérhetetlenné tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg (pl. tiltott pornográf oldalak), vagy amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. Az intézkedést a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Jogszabályok: Btk. 72-77. §-ok