A bíróság intézkedést a törvényben meghatározott esetekben önállóan, büntetés helyett, avagy büntetés vagy más intézkedés mellett alkalmazhat. Intézkedés kapcsolódhat bűnösség megállapításához, de alkalmazható bűnösség megállapítása nélkül is. Emellett jogi személlyel szemben a 2001. évi CIV. törvény szerinti intézkedések alkalmazhatók büntetőjogi intézkedésként.
A bíróság büntetés helyett, önállóan akkor alkalmaz intézkedést, ha az elkövető nem büntethető, de a társadalom védelme érdekében az intézkedés alkalmazása szükséges (pl. kényszergyógykezelés), vagy ha az elkövető büntethető, de a büntetés kiszabása szükségtelen, a büntetési célok intézkedés alkalmazásával is elérhetők (pl. megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka).
Jogszabályok: Btk. 63. §, 2001. évi CIV. tv.
A megrovás a legenyhébb intézkedés, amellyel a bíróság (vagy az ügyész) helytelenítését, rosszallását fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmények elkövetésétől. Megrovásban kell részesíteni azt az elkövetőt, akinek cselekménye az elbíráláskor már egyáltalán nem, vagy csak csekély fokban veszélyes a társadalomra és ezért a legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen.
Jogszabályok: Btk. 64. §
Próbára bocsátás esetében a bíróság csak kilátásba helyezi – elhalasztja - a büntetés kiszabását az elkövetővel szemben, ezért egyfajta feltételes elítélés, jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem jár eredménnyel.
A bíróság vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt alkalmazhatja akkor, ha feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elegendő. Nem bocsátható próbára visszaeső bűnelkövető; aki a bűncselekményt bűnszervezetben; avagy aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, de a végrehajtás befejezése előtt; vagy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet. Amennyiben a próbára bocsátottat a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatt, vagy a próbára bocsátás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, avagy a próbára bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság a próbára bocsátást megszünteti és csakis büntetést szabhat ki.
Jogszabályok: Btk. 63. §, 65-66. §-ok
Jóvátételi munka vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt, a jóvátétel egyik formájaként alkalmazható. A bíróság ebben az esetben a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja és az elkövető számára jóvátételi munka végzését írja elő. Az intézkedés célja, hogy az elkövető a közösség javára végzett tevékenységgel az elkövetett bűncselekményt jóvátegye, helyreállítsa. Alkalmazásának lényeges feltétele, hogy az elkövetővel szemben a büntetési célok ezzel is elérhetők legyenek, azonban a próbára bocsátással azonos elkövetői körrel szemben nem írható elő. A bíróság a jóvátételi munka tartamát órákban határozza meg, legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértékre százötven óra. Az elkövető – saját választása szerint - a jóvátételi munkát állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, illetve egyháznál vagy azok részére végezheti, amelyért díjazás nem jár, idejére munkaviszony sem létesül. Abban az esetben, ha a jóvátételi munka elvégzését a terhelt egy éven belül nem tudja megfelelően igazolni, a bíróság vele szemben büntetést szab ki, mint abban az esetben is, ha a jóvátételi munka mellett elrendelt pártfogó felügyelet szabályait megszegi.
Jogszabályok: Btk. 63. §, 67-68. §-ok,
Pártfogó felügyelet önállóan nem, kizárólag büntetés (pl. próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés) vagy intézkedés (próbára bocsátás, jóvátételi munka) mellett alkalmazható. Egyes esetekben a bíróság mérlegelésén múlik, hogy elrendeli-e a pártfogó felügyeletet (pl. próbára bocsátás tartamára, jóvátételi munka mellett, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett), míg bizonyos esetekben a törvény kötelező rendelkezése alapján alkalmazandó (pl. a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy az a visszaeső, akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették). Tartama azonos a feltételes szabadság, a próbára bocsátás illetőleg a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejével, de legfeljebb öt év, amennyiben viszont az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésből bocsátották feltételes szabadságra úgy tartama legfeljebb tizenöt év, míg a jóvátételi munka mellett egy év lehet.
A pártfogó felügyeletet a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálata (pártfogó felügyelői szolgálat) által kijelölt pártfogó felügyelője hajtja végre.
A Büntető Törvénykönyv meghatározza azon általános magatartási szabályokat, amelyeket a pártfogolt köteles megtartani, így a pártfogó felügyelővel rendszeresen köteles kapcsolatot tartani. Ezen kívül a bíróság előírhat az elkövetett bűncselekmény jellegére, vagy az elkövető személyére figyelemmel további magatartási szabályokat is. Amennyiben a pártfogói felügyelet szabályait a terhelt súlyosan megszegi, vele szemben helye van a próbára bocsátást kimondó rendelkezés, a jóvátételi munkát kiszabó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett büntetés kiszabásának, a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének.
Jogszabályok: Btk. 63. §, Btk. 69. §
A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés. Kizárólag akkor rendelhető el, ha a személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetője az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető (beszámítási képessége teljesen hiányzik), és megalapozottan tartani kell attól, hogy az elkövető az elmeállapota miatt hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén a bíróság egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki. A kényszergyógykezelés korlátozottan beszámítható elkövetőkkel szemben nem rendelhető el.
A kényszergyógykezelést zárt intézetben, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell végrehajtani. Amennyiben szükségessége már nem áll fen a kényszergyógykezelést a bíróságnak meg kell szüntetnie.
Jogszabályok: Btk. 78. §
Elkobzást azon bűncselekmény elkövetéséhez, megvalósulásához köthető dologra kell elrendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak (pl. kés, fegyver); amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre (pl. meghamisított okirat); amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy azt követően a dolog elszállítása céljából használtak (pl. kábítószer, csempészett cigaretta, gépjármű); vagy amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik; továbbá azon sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul (pl. sajtóban elkövetett rágalmazás, becsületsértés esetén). Nem lehet viszont elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
A vagyonelkobzás olyan intézkedés, amelynek célja az elkövető bűncselekményből eredő vagyonának, vagy törvényesen szerzett, de a bűnözésbe "befektetett" vagyonának az elvonása (pl. ellopott dolog, költségvetési csalás („adócsalás”) révén szerzett vagyontárgy). Akkor is el kell rendelni, ha az így megszerzett vagyonnal más gazdagodott. Amennyiben a bűncselekménnyel megszerzett vagyontárgy már nem lelhető fel, a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve rendeli el. A vagyonelkobzással érintett vagyon az államra száll.
Az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a végleges hozzáférhetetlenné tételét csak bíróság rendelheti el. Alkalmazásának célja azon elektronikus hírközlő hálózaton (pl. internet) közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné, elérhetetlenné tétele, amelyek bűncselekményt valósítanak meg (pl. tiltott pornográf oldalak), vagy amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. Az intézkedést a bírósági végrehajtó hajtja végre.
Jogszabályok: Btk. 72-77. §-ok