A sértett a bizonyítási eljárásban rendszerint, mint feljelentő, illetve tanú vesz részt, ám eljárási jogai ilyenkor is sértetti helyzetéből fakadnak. A sértett eljárási jogai elsősorban az eljárási cselekményeken való jelenlét, az iratmegtekintés, az indítvány- és észrevételtétel, a felvilágosítás és a jogorvoslat joga, de a sértett kérdések feltételét is indítványozhatja.
A sértettet megillető jelenlét és az iratmegtekintési jog a nyomozásban és a bírósági eljárásban is azonos a terheltet e körben megillető jogosultságokkal, azzal az eltéréssel, hogy a sértett nem vehet részt a terhelt kihallgatásán. Iratbetekintési joga is a nyomozás során ennek megfelelően korlátozott, a bírósági szakaszban viszont már általános, azaz a zárt adatkezelés, illetve az eljárás zavartalanságának sérelmével nem járó módon az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat megismerheti. A sértett a büntetőeljárás egészének tartama alatt indítványokat és észrevételeket tehet, a tárgyaláson a vádlottnak, szakértőnek, tanúnak kérdéseket tehet fel, kérdések feltevését indítványozhatja, a bizonyítási eljárás befejezését követően – az ügyész perbeszédének elhangzása után – felszólalhat. A sértett joga, hogy büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről - nem csupán kérelmére - a hatóságtól felvilágosítást kapjon, ezért őt a vádemelésről az ügyésznek értesíteni kell, míg a bíróságnak közölni kell vele az ügydöntő határozatot, amely az esetek többségében annak postai úton való kézbesítésével történik meg. Meghatározott esetekben jogorvoslati jogai is vannak, a bíróság ügydöntő határozatával szemben viszont csak abban az esetben, ha magánfélként polgári jogi igényét érvényesíti, avagy az ügydöntő határozat ránézve konkrét rendelkezést (pl. bűnjellel, zár alá vétellel kapcsolatban) tartalmaz.
A büntetőeljárásban résztvevők eljárási cselekményekről való tudomásszerzése, az azokon való jelenlét megvalósítása idézéssel, illetve értesítéssel történik. A bíróság az idézéssel vagy értesítéssel hozza a címzett tudomására valamely eljárási cselekmény (tárgyalás) helyét és időpontját. Az idézés és az értesítés között az alapvető eltérés az, hogy míg az idézés címzettje köteles az eljárási cselekményen megjelenni és ennek elmulasztásához eljárásjogi következmények fűződnek, addig az értesítés esetében nincs megjelenési kötelezettség, így az értesített mulasztásának nincs eljárásjogi következménye sem. A szabályszerű idézés ellenére az eljárási cselekményen meg nem jelenő és magát előzetesen, illetve mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal ki nem mentő tanúnak rendőri elővezetését rendelheti el a bíróság, vagy rendbírsággal sújthatja. Ugyancsak a tanú rendőri elővezetését rendelheti el a bíróság, vagy rendbírságot szabhat ki, ha a tanú az eljárási cselekményről engedély nélkül eltávozik, avagy azon önhibájából olyan állapotban (pl. ittasan, bódult állapotban) jelenik meg, hogy nem hallgatható ki. Ezekben az esetekben a rendőri elővezetés költségén túl a meg nem jelenésével, avagy eltávozásával okozott költségek megtérítésére is kötelezi őt a bíróság.
A bíróság a tárgyalásra szóló idézést, valamint a hivatalos iratokat az érintett személy részére rendszerint posta útján kézbesíti, de az történhet személyesen (pl. szóban), hirdetményi úton, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság kézbesítője útján, nemzetközi jogsegély és más biztonságos kézbesítési szolgáltatás (pl. telefax) útján is. A kézbesítés akkor minősül szabályszerűnek, ha azt a címzett személyesen vagy helyette külön jogszabály alapján átvételre jogosult más személy (pl. vele együtt élő hozzátartozó) átvette. A kézbesítést abban az esetben is szabályszerűnek kell tekinteni, ha a hivatalos irat átvételét, a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) aláírását megtagadták, továbbá a tértivevénnyel feladott iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon ugyancsak kézbesítettnek kell tekinteni, ha annak kézbesítése azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot – a posta által hagyott értesítés ellenére – nem vette át, azaz nem kereste.
Akit tanúként megidéztek köteles az idézésben megjelölt helyen és időben vallomástételre alkalmas állapotban megjelenni és – hacsak a törvény kivételt nem tesz – vallomást tenni. A tanúvallomás jogosulatlanul nem tagadható meg. A tanú vallomástétellel kapcsolatos kötelessége, hogy azt legjobb tudomása és lelkiismerete szerint elfogulatlanul, kizárólag objektíven, igazat mondva köteles megtenni, mivel a hamis tanúzás bűncselekményét a törvény büntetni rendeli.
Abban az esetben, ha a sértett, vagy a tanú önhibáján kívül valamely eljárási határidőt, vagy eljárási cselekményt (pl. tárgyaláson megjelenést) elmulasztott – ha a törvény másként nem rendelkezik - igazolásnak van helye. Természetesen, ha a mulasztásra okot adó körülmény már előre látható, vagy tudott, célszerű arról a bíróságot a lehető legrövidebb időn belül akár írásban, akár telefon, vagy telefax útján értesíteni. Ha erre nem volt mód, az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben pedig a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény később szűnt meg, ez a határidő kitolódik, viszont hat hónapon túl már semmilyen méltánylást érdemlő körülmény nem teszi lehetővé az igazolási kérelmet. Ha pl. a tárgyalásra szóló idézést a vádlott kórházi kezelése miatt helyette az vette át, akit postai küldemények átvételére meghatalmazott, az elmulasztott tárgyalás miatt az igazolás határideje akkor kezdődik, amikor az idézés tartalmát megismerte, illetőleg az igazolási kérelem benyújtására lehetősége nyílt.
Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a vétlenséget valószínűsítő körülményeket. A vétlenség azt jelenti, hogy a mulasztót önhiba, azaz sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli. A kimentési okok között legtöbbször betegség, haláleset, előre megszervezett utazás fordul elő, de kimentésre indokot adhat komoly családi ok is. Általában nem alkalmas a távolmaradás kimentésére önmagában az, ha valaki arra hivatkozik, hogy dolgoznia kellett, vagy úgy gondolja, hogy az üggyel kapcsolatban nem tud előadni semmit.
Az igazolási kérelemben az annak alapját jelentő tényeket, körülményeket legalább olyan mértékben bizonyítani is szükséges, hogy azok az általános életismeret és a logika szabályai szerint megfeleljenek a valóságnak. Pl. ha a tanú arra hivatkozik, hogy a tárgyalás napján fekvő beteg volt, megkívánt ennek alátámasztására az orvosi igazolás csatolása.
A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és mindezek képviselője a bírósági eljárásban az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokról hiteles vagy nem hiteles másolatot is kaphat kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja. E jogosultság nem járhat az emberi méltóság, a személyiségi és kegyeleti jogok sérelmével, továbbá a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelen nyilvánosságra kerülésével sem.
Az egyéb érdekelt és képviselője részére csak az őt érintő körben, míg a tanú részére kizárólag a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, jegyzőkönyv-részletről adható ki iratmásolat, így értelemszerűen ők a teljes iratanyag megismerésére és másolatára nem jogosultak.
Az iratokról másolat az arra jogosult kérelmére, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül adható ki, hiteles másolat kiadását a kérelemben előzetesen jelezni szükséges. Amennyiben az iratok nagy terjedelme miatt ez határidőn belül nem teljesíthető, úgy a bíróság a másolat kiadásának időpontjáról értesíti a kérelmezőt.
A másolat kiadása ellen nincs, a kiadás megtagadása miatt azonban van helye külön jogorvoslatnak. A másolat kiadásáról az ügy iratai között feljegyzés készül, amely ellenőrizhetővé teszi, hogy mely jogosult részére mikor és milyen iratok másolatának átadása történt meg.
Amennyiben a bíróság engedélyezte másolat kiadását, úgy a kérelmező maga döntheti el, hogy a másolatot a bíróság által, vagy a saját technikai eszközzel készített formában kéri, így az iratokból digitális fényképezőgéppel, saját szkennerrel, másolóval is készíthető másolat, ez azonban nem járhat az iratok sérelmével, az összefűzött iratanyag megbontásával.
Aki az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. Ha a bíróságnál, az ügyésznél, illetve a nyomozó hatóságnál a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. Ezekben az esetekben a kérelmező köteles a másolat elkészítéséhez szükséges és alkalmas elektronikus adathordozót (CD, DVD, hangkazetta, pendrive) csatolni.
Az iratokról történő másolatadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat kiadására is.
Jogszabályok: Be. 51. §, 65. §, 69. §, 70/B. §, 93. §, 161. §,