Tájékoztató a képviselettel, meghatalmazással és általános meghatalmazással kapcsolatban

E menüpontban a képviselet, meghatalmazás és általános meghatalmazás fogalmára, valamint tartalmi és alaki követelményeire, továbbá az általános meghatalmazás nyilvántartására és nyilvántartásba vételi eljárására vonatkozó szabályok mellett az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban felmerülő leggyakoribb hibák elkerüléséhez is adunk tájékoztatást.

A kérelem előterjesztéséhez szükséges keretprogram letöltése: AbevJava logo

A kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány letöltése: AbevJava logo

A képviseletre és (ügyvédi) meghatalmazásra vonatkozó általános szabályok

A képviselet és meghatalmazás fogalmát, valamint általános tartalmi és alaki követelményeit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),az ügyvédnek (ügyvédi irodának) adott meghatalmazás speciális tartalmi és alaki követelményeit pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) határozza meg. (E törvények a www.njt.hu címen elérhető internetes oldalon tekinthetők meg.)

A bírósági eljárásokban való képviseletre vonatkozó speciális szabályok

A képviselet és meghatalmazás bírósági eljárásokban érvényesülő speciális szabályait a polgári eljárások vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), a büntetőeljárások vonatkozásában pedig a büntetőeljárásról szóló  2017. évi XC. törvény (Be.) határozza meg. (E törvények a www.njt.hu címen elérhető internetes oldalon tekinthetők meg.)

Az általános meghatalmazásra és nyilvántartására vonatkozó szabályok

Az általános meghatalmazás általános fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),, a bírósági eljárásokhoz rendelt fogalmát pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) definiálja. Az általános meghatalmazások nyilvántartására vonatkozó szabályokat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény (Ánytv, továbbá a nyilvántartás vezetésének ügyviteli szabályait a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) és a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2/2018. (III. 29.) OBH utasítás (Utasítás) határozza meg. (E jogszabályok a www.njt.hu címen elérhető internetes oldalon tekinthetők meg.)

Az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére és nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás szabályai

Az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételének szabályait a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény, a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2017. (XII. 15.) IM rendelet és a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2/2018. (III. 29.) OBH utasítás határozza meg. Az általános meghatalmazással kapcsolatos eljárások illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) mondja ki. (E jogszabályok a www.njt.hu címen elérhető internetes oldalon tekinthetők meg.)

Hasznos tudnivalók a nyilvántartásba vétel iránti eljárással kapcsolatban

Az általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele iránti eljárást az OBH elnöke által e célra rendszeresített nyomtatvány előterjesztésével lehet megindítani. Ha a nyomtatvány megfelelő mezőjében ez jelölésre kerül, akkor a nyomtatvány a kérelmet is magában foglalja. Ebben az esetben külön bejegyzés iránti kérelmet mellékelni nem kell.

Az általános meghatalmazás csak nyilvántartásba történő bejegyzését követően pótolja az eseti meghatalmazást. Ha a kérelmező meghatalmazott útján jár el, akkor a meghatalmazott eseti meghatalmazását a nyomtatványhoz mellékelni kell kivéve, ha a meghatalmazott olyan ügyvéd, ügyvédi iroda vagy kamarai jogtanácsos, aki az általános meghatalmazás alapján jogosult lesz a kérelmező képviseletére.

Az ügyvédnek, ügyvédi irodának vagy kamarai jogtanácsosnak adott általános meghatalmazásnak a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát tartalmaznia kell. Egyéb meghatalmazott esetében az elfogadó nyilatkozatot az általános meghatalmazás mellett külön íven szövegezett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba is lehet foglalni.

A nyilvántartásba vétel iránti nyomtatványon az e-kapcsolattartási cím mezőben e-mail cím nem adható meg. Hivatalos e-kapcsolattartási címnek kizárólag az ügyfélkapu. cégkapu vagy hivatali kapu minősül.

A nyomtatványon a meghatalmazó képviselőjeként a meghatalmazó törvényes képviselőjét kell megjelölni.

Ha a meghatalmazott jogi személy (például ügyvédi iroda), akkor a nyomtatványon az ő törvényes képviselőjét is meg kell jelölni.

A nyomtatványon csak az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos tűntetheti fel címeként munkáltatójának székhelyét vagy a munkavégzés helyét, az egyéb meghatalmazottnak (például jogi előadónak vagy más munkavállalónak)saját lakcímét kell feltüntetnie.

A nyomtatvány tartalmának összhangban kell lennie a csatolt általános meghatalmazás tartalmával. Ha például az általános meghatalmazás az ügycsoportok vagy a címzett bíróságok körét korlátozza, akkor e korlátozást a nyomtatványon is jelölni kell, ha pedig a cél a korlátozástól mentes általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, akkor annak benyújtása előtt annak tartalmát e célnak megfelelően kell átfogalmazni.