A polgári jogviszonyok alanyait alapvetően két csoportba lehet besorolni: a természetes és a nem természetes személyek csoportjába. A természetes személyek csoportjába az emberek tartoznak, míg a nem természetes személyek közé azok a jogalanyok, melyek fizikailag nem léteznek, létezésük csak a jogszabályoknak köszönhető. A nem természetes személyek csoportján belül a jogi személy az a jogalany, amelynek az alapító természetes, illetve jogi személy(ek)től elkülönült szervezete és vagyona van, továbbá amelynek törvényben meghatározott és alapítói által kijelölt vagy választott képviselője van. A jogi személy minden olyan joggal és kötelezettséggel rendelkezhet, amely jellegénél fogva nem csak embert illethet meg. A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy korlátoz. Jogi személyt csak jogszabály alapján, jogszabályban meghatározott formában és jogszabályban meghatározott szabályok keretei között lehet létesíteni.

A jogi személy nevének különböznie kell a korábban nyilvántartásba vett jogi személyek nevétől, az nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, és magában kell foglalnia a jogi személy típusát vagy formáját.

A jogi személy székhelye az a nyilvántartásba bejegyzett hely, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok átvételét és a jogszabályban meghatározott iratai megismerhetőségét.

A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával felel, a jogi személy tagja a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával általában nem, vagy legfeljebb a nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulásának mértékéig felel. Ha a tag korlátolt felelősségével visszaél és a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradnak fent, akkor a korlátolt felelősségével visszaélő tag a ki nem elégített követelésekért korlátlanul köteles helytállni. A törvényben meghatározott formában (például a közkereseti és a betéti társasági formában) létesített jogi személyek tagjai a jogi személy ki nem elégített tartozásaiért saját vagyonukkal korlátlanul felelnek, de helytállásuk csak akkor követelhető, ha a jogi személlyel szemben a követelés behajtása eredménytelen maradt.

A jogi személy feletti általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy hatósági eljárásnak van helye, és nem terjed ki a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való vizsgálatára sem.

A jogi személyek nyilvántartása közhiteles, ami azt jelenti, hogy az oda bejegyzett adatok és tények létét mindenkinek el kell fogadnia, és senki nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatokról nem tudott. A nyilvántartásba bárki betekinthet, az adatokról feljegyzést készíthet, vagy díj ellenében azokról másolatot kérhet.

A jogi személy létesítésére, szervezetére és képviseletére, törvényes működésének biztosítékaira, átalakulására és megszűnésére, valamint a jogi személyek egyes fajtáira és azok működésére vonatkozó szabályokat általánosságban a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A Polgári Törvénykönyv általános szabályait az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális szabályokkal együtt kell alkalmazni, illetve azokat kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha jogszabály jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket ruház fel jogalanyisággal. A jogi személyek formáját vagy típusait a jogszabályok zárt módon határozzák meg, ami azt jelenti, hogy jogi személy csak a jogszabályban meghatározott formában vagy típusban lehet létrehozni

Jogi személyt vagy jogszabályban vagy létesítő okirattal lehet létrehozni. A nem jogszabályban létrehozott jogi személy nevére, székhelyére, céljára, tevékenységére, szervezeti felépítésére és képviseletére, működésére, vagyonára és annak felhasználására, esetleges tagságára, továbbá esetleg átalakulására és megszűnésére vonatkozó konkrét szabályokat a jogi személy létesítő okiratában kell meghatározni. A létesítő okirat a törvényben foglaltaktól csak azokban a kérdésekben nem térhet el, melyekben az eltérést maga a törvény tiltja, vagyis fő szabályként akkor, ha az eltérő rendelkezés a hitelezők, munkavállalók, vagy a jogi személy kisebbségben lévő tagjainak érdekeit nyilvánvalóan sérti, vagy az eltérés a jogi személy feletti törvényességi felügyelet érvényesülését akadályozza. Az a létesítő okirat vagy a létesítő okirat azon rendelkezése, mely a jogszabályok kötelező rendelkezéseivel ellentétes, semmis (érvénytelen). Az érvénytelen rendelkezésre jogot vagy kötelezettséget nem lehet alapítani.

A nem jogszabályban létesített jogi személy létesítő okiratának kifejezetten tartalmaznia kell az alapítók akaratát a jogi személy létesítésére, és a nem jogszabályban létesített jogi személy a típusának megfelelő okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vételt a jogi személy képviseletére jogosult személynek kell kérnie a jogi személy székhelye szerint illetékes törvényszéktől vagy annak cégbíróságától. A jogi személy nyilvántartásba vételéről a bíróság határoz, a nyilvántartásba vétel csak jogszabályban meghatározott okból tagadható meg.

A gazdasági társaság létesítése a társasági szerződéssel történik, kivéve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyet alapító okirattal, és a részvénytársaságot, amelyet alapszabállyal lehet létesíteni. Az alapításhoz jogszabályban meghatározott létesítő okirat minta is használható. A létesítésről szóló okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia, és azt közjegyző által készített, illetve ügyvéd vagy valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A társaság alapítását az arról szóló okirat keltétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a társaság székhelye szerinti cégbíróságnak. A cégbíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Az eljárás kizárólag elektronikus formában lehetséges.

A gazdasági társaságok közül a közkereseti, betéti és a korlátolt felelősségű társaság  cégbejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes, a bejegyzés tényének közzététele pedig ingyenes. A bejegyzés illetéke európai részvénytársaság esetén 600.000,- forint, a nyilvánosan működő és zártkörűen működő részvénytársaság esetén 100.000,- forint, a közzétételi díj pedig mindhárom esetben 5.000,- forint. A zártkörűen működő részvénytársaság szerződésminta alkalmazásával történő alapítását követő egyszerűsített bejegyzési eljárásának az illetéke 50.000,- forint, az egyéb részvénytársaság szerződésminta alkalmazásával történő alapítását követő egyszerűsített bejegyzési eljárásának az illetéke  15.000,- forint, a bejegyzés tényének közzététele pedig mindkét esetben ingyenes.

A jogi személy más típusú jogi személlyé átalakulhat, ennek során az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással létrejövő jogi személyre mint jogutódra szállnak át. Az átalakulásról a jogi személy tagjai jogosultak dönteni, és nyilatkozhatnak arról is, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő új jogi személy tagjává válni.

Az összeolvadásnál a jogi személyek megszűnnek, és belőlük egy új jogi személy jön létre, beolvadásnál a beolvadó jogi személy megszűnik és jogutódja az őt befogadó jogi személy lesz.

A különválásnál a jogi személy megszűnésével a létrejövő több jogi személy lesz az előre meghatározott arányban a megszűnő jogi személy jogutódja, kiválás esetén pedig a jogi személy fennmarad, vagyonának a kiválási szerződésben meghatározott része a kiválással létrejövő új jogi személyé lesz.

A jogi személy a törvényben szabályozott többféle módon is formát válthat. A formaváltásra az átalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A formaváltások esetén a jogi személy megszűnik, de minden esetben van jogutódja, amelyben a jogi személy tovább létezik.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnése ezzel szemben a jogi személy végét jelenti, a jogi személy „halála”. A jogi személy jogutód nélkül akkor szűnik meg, ha a határozott idő, amire a jogi személy létrejött lejár, a megszűnésére meghatározott feltétel bekövetkezik, a tagok kimondják megszűnését, vagy az arra jogosult szerv megszünteti. A jogi személy megszűnésének időpontja a jogi személy nyilvántartásból való törlésének napja, amelyet a jogi személy megszüntetésére előírt eljárás lefolytatása előz meg.

A jogi személy nyilvántartásból való törlése előtt fel kell mérni meglévő vagyonát, követeléseit és tartozásait, majd az összegyűjtött vagyont a törvényben meghatározott eljárás keretében, a törvényben meghatározott módon kell felosztani vagy felhasználni. A jogutód nélkül megszűnő jogi személy hitelezői (azok, akiknek a jogi személy tartozik), a megszűnő jogi személy vagyonának felosztásakor vagy felhasználásakor mindig előnyt élveznek a megszűnő jogi személy esetleges tagjaival szemben. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a megszűnő jogi személy vagyona nem elég a hitelezői igények kielégítésére, amely esetben a megszűnő jogi személy esetleges tagjainak vagy a képviseletére jogosult személyeknek a helytállási kötelezettségét lehet még vizsgálni. Ha e másodlagos felelősség alapján sem lehet a megszűnő jogi személy ki nem elégített tartozásaiért felelős vagy helytállásra képes természetes személyt találni, akkor a ki nem elégített hitelezői igények érvényesítésére nincs további lehetőség.

4.3.1. A Magyar Állam

Az állam a Polgári Törvénykönyv értelmében jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.

Az állam a polgári jogviszonyokban a többi jogalannyal egyenlő, az állam a bírósági eljárásokban nem élvez kiváltságot, nincsenek többlet jogai vagy különleges státusza.

4.3.2. A gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok

A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott jogi személy, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesülnek, és a veszteséget is közösen viselik. Semmis a létesítő okiratnak az a rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből, vagy a veszteségből teljesen kizárja. A törvénynek a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a törvény az egyes gazdasági társaságok esetén eltérően nem rendelkezik.

A gazdasági társaság formája lehet:

• közkereseti társaság (Kkt.),
• betéti társaság (Bt.),
• korlátolt felelősségű társaság (Kft.) és
• részvénytársaság (Nyrt. vagy Zrt.).

A létesítéskor a társaság tőkéjét pénzbeli, illetve nem pénzbeli betéttel (apport) is lehet szolgáltatni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás nem csak vagyontárgy lehet, hanem követelés is, de csak akkor, ha azt az adós elismerte, vagy a követelés jogerős bírósági ítéleten alapul. Tilos a nem pénzbeli hozzájárulás túlértékelése, az e tilalom megszegéséből eredő károkért az apportot a ténylegesnél magasabb összegre értékelő tagok egyetemlegesen felelnek.

A gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását követően folytathat. A nyilvántartásba vételig a társaság előtársaságként működhet, az előtársaság működésére irányadó korlátozásokkal.

A társaság tagja a társaságból csak bírósági határozattal zárható ki. Nincs helye kizárásnak, ha a társaság csak két tagból áll, és nem zárható ki a részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. A kizárás kezdeményezéséről a társaság legfőbb szerve az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönthet, az érintett tag a kizárás kérdésében nem szavazhat.

A társaság képviseletére és vezetésére a vezető tisztségviselő jogosult, akit a tagok választanak, és aki feladatait megbízás, vagy munkaviszony keretében látja el. A vezető tisztségviselői megbízatás a törvény szerint öt évre, a létesítő okirat ilyen rendelkezése esetén határozatlan időre szól. A vezető tisztségviselő feladatát a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan vagy más vezető tisztségviselővel együttesen látja el. Tevékenysége során csak a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak, és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, a társaság tagja nem utasíthatja, a társaság legfőbb szerve hatáskörét nem vonhatja el. Egyetlen kivétel, hogy egyszemélyes társaság tagja utasíthatja az ügyvezetőt, aki az utasítást köteles végrehajtani. A vezető tisztségviselő a törvényben meghatározott esetekben a társaság tagjaival és a társaság hitelezőivel szemben kártérítési felelősséggel tartozik, amit bírósági úton lehet érvényesíteni.

4.3.3. Az egyes gazdasági társaságok

4.3.3.1. A közkereseti társaság

A közkereseti társaságban a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helyt  állnak. A vagyoni hozzájárulás összegét a törvény nem határozza meg. A korlátlan helytállási kötelezettség azt jelenti, hogy a tagok a társasági vagyon által nem fedezett teljes tartozásért kötelesek helytállni, az egyetemlegesség pedig azt, hogy a teljes tartozás bármely tagtól követelhető. A tagok vagyoni felelőssége akkor állapítható meg, ha a társasággal együtt perben állnak, és ellenük csak akkor rendelhető el végrehajtás, ha az a társasággal szemben eredménytelen volt.

A társaság képviseletére és ügyvezetésére valamennyi tag jogosult, kivéve, ha erre a tevékenységre a tagok egy vagy több ügyvezetőt kijelölnek. Nem lehet olyan személy ügyvezető, aki nem tagja a társaságnak.

A társaság volt tagja és a megszűnt jogi személy tag társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági viszony megszűnésétől számított öt évig ugyanúgy köteles helytállni a társasági tartozásokért, mint a társaság tagja. A meghalt tag társaságba be nem lépett örököse ugyanezen jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint felel a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért.

A társaság a gazdasági társaság megszűnésének esetei mellett akkor is megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökken, és hat hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentik be a bíróságnak új tag belépését.

4.3.3.2. A betéti társaság

A betéti társaság olyan közkereseti társaság, melyben legalább egy tag (beltag) vagyoni felelőssége a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok szerint korlátlan és egyetemleges, míg legalább egy tag (kültag) a társasági tartozásokért nem köteles helytállni, azokért – a törvényben írt kivétellel – nem felel. Kivételesen, ha a beltag kültaggá válik, akkor a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint köteles helytállni a módosítás előtti társasági tartozásokért.

A társaságra egyebekben a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4.3.3.3. A korlátolt felelősségű társaság

A korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a tag nem felel. A társaság nevében tehát a korlátolt felelősség nem a társaság, hanem a tag korlátolt vagyoni felelősségét jelenti.

A társaság törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, az egyes törzsbetétek pedig legalább 100.000,- forint összegűek lehetnek. Minden tagnak egy törzsbetétje lehet, egy törzsbetétnek azonban lehet több tulajdonosa is. Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, akkor azt a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

A társaságot egy személy is alapíthatja. Ha az egyszemélyes társaság törzstőkéje nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (is) áll, akkor azt a bejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

4.3.3.4. A részvénytársaság

A részvénytársaság alaptőkéje előre meghatározott számú és névértékű részvényből áll. A részvényes kötelezettsége a részvény névértékének vagy kibocsátáskori értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a részvényes nem felel. A tagsági jogokat a részvény testesíti meg, amely névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

Részvénytársaság két formában alapítható: a tőzsdére bevezetett nyilvánosan működő (nyrt.), vagy a tőzsdére be nem vezetett zártkörűen működő (zrt.) társaságként. Zártkörű részvénytársaság esetén tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

Az nyrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál, a zrt. alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás egyik esetben sem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál.

4.3.4. A szövetkezet

A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított jogi személy, amely a nyitott tagság és a változó tőke elvei alapján működik. Szövetkezetet legalább hét személy által elfogadott alapszabállyal lehet alapítani. Az alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. A szövetkezet tagjait nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni. A tag kötelezettsége a vagyoni hozzájárulás teljesítésére és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A tag tagsági részesedését írásbeli szerződéssel részben vagy egészben átruházhatja. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem felel.

A szövetkezet képviseletére három tagból álló igazgatóság jogosult, semmis az a rendelkezés, amely ennél kisebb létszámú igazgatóság választását írja elő. Az igazgatóság helyett igazgató elnököt lehet választani a tizenöt főnél kisebb létszámú szövetkezetben.

A szövetkezet működésének ellenőrzésére az általános szabályok szerint felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót lehet választani.

4.3.5. A civil szervezetekre vonatkozó általános szabályok

Civil szervezetet tartós közérdekű cél megvalósítása érdekében lehet létrehozni. Civil szervezetet jogszabály és az alapító is létrehozhat, a civil szervezet létrehozatalának joga minden jogalanyt megillet, mint ahogy az a jog is, hogy civil szervezethez csatlakozzon.

Civil szervezetet 2011. év után csak a jogszabályban meghatározott formában lehet létrehozni, azonban a 2012. év előtt létrehozott civil szervezetek - a formakényszer korábbi hiánya miatt - szerzett formájukban tovább működhetnek. Civil szervezetet alapítványi, egyesületi, szövetségi, sportági szakszövetségi formában és pártként lehet létrehozni.

A civil szervezetek közül az alapítvány vagyontömeg, tagsággal nem rendelkezik, a civil szervezetek többi formában történő alapítása tagok együttműködésével lehetséges.

4.3.5.1. Az alapítvány

Az alapítvány egy vagy több alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél megvalósítására létrehozott jogi személy. Több alapító együttesen jogosult gyakorolni az alapítói jogokat. Az alapítvány alapító okirattal létesíthető, melyben meg kell határozni az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Alapítvány írásbeli végrendelettel vagy öröklési szerződéssel is létesíthető, mely esetben a végintézkedésnek kell az alapító okirat törvényben meghatározott elemeit tartalmaznia. Alapítvány elsősorban gazdasági tevékenység érdekében nem alapítható, azonban az alapító okirat szerinti cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére az alapítvány jogosult.  Alapítvány nem lehet korlátlanul felelős tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. Az alapítvány a székhelye szerinti törvényszék általi nyilvántartásba vételével jön létre.

Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium, melynek tagjait az alapító okiratban kell az alapítónak kijelölnie. A kuratórium legalább három természetes személyből állhat, akik közül legalább kettőnek belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A kuratórium tagja nem lehet jogi személy, az alapítvány kedvezményezettje vagy annak közeli hozzátartozója. A kuratóriumban az alapító vagy közeli hozzátartozója nem lehet többségben.

4.3.5.2. Az egyesület

Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amelyet a tagok az alapszabályban meghatározott céljaik megvalósítására hoznak létre, és amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület alapításához legalább tíz személynek az egyesület megalapítását kimondó, egybehangzó nyilatkozata, és alapszabály elfogadása szükséges. Az alapszabályban a jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül meg kell határozni a tag jogait és kötelezettségeit, valamint az egyesület képviseletére és közgyűlésének működésére vonatkozó szabályokat. Az egyesület tagsági jogai forgalomképtelenek és nem örökölhetők, a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület a vagyonát céljának megfelelően használhatja, azt tagjai között nem oszthatja fel és tagjai részére nem juttathat nyereséget. Egyesület nem alapítható elsősorban gazdasági tevékenység céljára, azonban az alapszabály szerinti cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület a székhelye szerinti törvényszék általi nyilvántartásba vételével jön létre.

Az egyesület saját vagyonának megalapozásához a tagoknak vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük, melynek mértékét törvény nem határozza meg. A vagyoni hozzájárulásnak (tagdíjnak) legalább az ésszerű minimumot meg kell haladnia.

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét. A megszűnt egyesület felosztható vagyonát másik hasonló célra létrejött szervezetnek kell átadni, az alapszabály vagy a bíróság rendelkezése szerint. Az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a jogutód nélküli megszűnés után kártérítési igényt bírósági úton lehet érvényesíteni, a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén.

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az egyesület kezelő (vagyis ügyintéző, ügyviteli, képviseleti) szerve az elnökség, amely legalább három, páratlan számú tagból kell hogy álljon. Az alapszabály alapján lehetséges, hogy az elnökség helyett egy fő, az ügyvezető legyen az egyesület ügyintézője. A kezelő szerv tagjait a közgyűlés választja. Az elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből, ha ezt az alapszabály megengedi.