3.1.1. A fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei

A 3 millió forintot meg nem haladó összegű lejárt pénzkövetelést belföldi lakóhellyel (székhellyel) vagy tartózkodási hellyel (képviselettel) (összefoglalóan kézbesítési címmel) rendelkező kötelezettel szemben a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó és az anélküli egyezségi kísérletre idézést kivéve fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni.

Ha a követelés összege a 3 millió forintot meghaladja, illetve ha a követelés munkavégzésre irányuló jogviszonyon alapul, akkor a fizetési meghagyás kibocsátása helyett fő szabály szerint pert is lehet indítani.

Nem lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni a követelést, ha

• a követelés még nem járt le,
• a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,
• a kötelezett személye bizonytalan, illetve a kötelezettnek nincs belföldi kézbesítési címe,
• a követelés jogcíme a munkavégzésre irányuló jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségek munkavállaló általi vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
• az igény zálogjogból fakad.

3.1.2. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás fő szabályai

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás kérelemre indul. A kérelmet nyomtatványon 1 példányban kell előterjeszteni, amely nem szerkeszthető, vagy azt közjegyzőnél szóban is elő lehet adni. A nyomtatványt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról lehet letölteni, vagy közjegyzői irodában lehet beszerezni. A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet bármelyik Magyarországon működő közjegyzőnél elő lehet terjeszteni; a közjegyzők a fizetési meghagyás kibocsátásakor az ország egész területére illetékesek.

A fizetési meghagyás kibocsátásáért a pénzkövetelés értéke (díjalap) után eljárási díjat kell fizetni. Ha a jogosult egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, akkor a díjalap az előterjesztett igények együttes értékével egyezik. A díjalapba a pénzkövetelés kamata és járulékai  - az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés kivételével - nem számít bele. A díjalap után az eljárási díj mértéke 3%, de legalább vagy 8 000,- forint vagy 1.600,- forint annyiszorosa, ahány fél az eljárásban szerepel, és legfeljebb 300 000,- forint. Az eljárás díját papír alapú eljárás esetében  készpénzátutalási megbízással (csekken), elektronikus eljárásban pedig átutalással vagy bankkártyával kezdeményezett átutalással (bankkártyás fizetéssel) kell fő szabályként megfizetni.

A fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokhoz a költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadvány kivételével mellékletet nem szabad csatolni. A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak kell tartalmaznia a meghatalmazott arról szóló nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. A kérelmeket, beadványokat és esetleges mellékleteiket 1 példányban kell előterjeszteni.

A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye, ez azonban nem akadálya annak, hogy a közjegyző a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem megalapozottságát megvizsgálhassa.

A fizetési meghagyásos eljárásban a feleknek (a jogosultnak és a kötelezettnek) végig  rendelkeznie kell belföldi kézbesítési címmel, vagy gondoskodniuk kell belföldi képviseletükről.

Ha az eljárás során a jogosult belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem kézbesíthető, akkor a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vissza kell utasítani, a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése után pedig az eljárást meg kell szüntetni. Ha a fizetési meghagyás kötelezett részére történt kézbesítése után a kötelezett belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat – ténylegesen vagy kézbesítési fikció útján – nem kézbesíthető, akkor az iratokat a kötelezett részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől a fizetési meghagyás kézbesítése előtt van helye elállásnak, egyébként a kérelem nem módosítható.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és nincs szükség hiánypótlásra, vagy a hiánypótlás megtörtént, akkor a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.

A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, akkor a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne hátra.

3.1.3. Ellentmondás a fizetési meghagyással szemben

A kötelezett a fizetési meghagyással szemben annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül élhet ellentmondással, melyet a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél kell előterjesztenie. Ha a kötelezett az ellentmondásra nyitva álló határidőt elmulasztja, a mulasztás miatt a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél terjeszthet elő igazolási kérelmet. Ha a fizetési meghagyást az arra jogosult ellentmondással nem támadja meg, vagy az ellentmondást a közjegyző jogerősen visszautasítja, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ugyanolyan hatálya lesz, mint a jogerős ítéletnek.

Ha a fizetési meghagyást azért kell kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekinteni, mert azt a kötelezett nem vette át, akkor a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet ellentmondani. Ebben az esetben az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónak megfizetni. Ha ezt a kötelezett az eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, akkor a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezettnek kell viselnie.

Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, akkor a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.

Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett

• a fizetésre csak halasztást vagy részletfizetés engedélyezését kéri,
• arra hivatkozik, hogy a követelést a fizetési meghagyás kézhezvétele után teljesítette, illetve
• a fizetési meghagyás kijavítását kéri.

A kötelezett az ellentmondásra nyitva álló határidőben halasztás vagy részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelmet indokolni kell. A kérelemmel kapcsolatban a közjegyző nyilatkozattételre hívja fel a jogosultat, de nyilatkozatához nincs kötve. A közjegyző kivételesen akkor engedélyezhet halasztást vagy részletfizetést, ha ez a felek érdekeinek méltányos mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére tekintettel indokolt. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztása a teljes tartozást esedékessé teszi.

A kötelezett ellentmondásában hivatkozhat arra is, hogy a követelést a fizetési meghagyás kézbesítése előtt teljesítette. Ha a kötelezett a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre, akkor a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját. A közjegyző köteles felhívni a jogosultat, hogy nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, akkor az eljárást meg kell szüntetni, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor az eljárás perré alakul. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján követelését leszállítja, akkor a bíróság csak a leszállított követelésre folytatja a pert.

A kötelezett hivatkozhat arra is, hogy a követelést a fizetési meghagyás kézbesítése után teljesítette. Ebben az esetben a fizetési meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. Ha a kötelezett a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre, akkor a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját. A közjegyző köteles felhívni a jogosultat, hogy nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy nem nyilatkozik, akkor a közjegyzőnek azt is fel kell tüntetnie a jogerősítési záradékban, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye.

3.1.4. Az ellentmondás következményei

A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha

• az elkésett,
• az nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, illetve
• azt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett nem elektronikus úton terjesztette elő.

Az ellentmondást visszautasító végzés ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet.

Az arra jogosult által határidőben, megfelelő formában és tartalommal előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, melyben a jogosult megnevezése felperes, a kötelezett megnevezése pedig alperes lesz.

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével együtt arra hívja fel a jogosultat (felperest), hogy tizenöt napon belül

• a felhívásban megjelölt bíróságon terjesszen elő keresetet tartalmazó iratot,
• fizesse meg a felhívásban meghatározott összegű kiegészítő eljárási illetéket,
• a keresetet tartalmazó iratban – az ügyszám feltüntetése mellett – utaljon az ügy fizetési meghagyásos eljárási előzményeire, és
• mellékelje a közjegyző felhívásának a másolatát.

A felhívás kézbesítésével egyidejűleg a közjegyző a felhívásban megjelölt bírósághoz küldi meg a fizetési meghagyásos ügy iratait.

Ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő, akkor a bíróság az eljárást – hiánypótlási felhívás mellőzésével – megszünteti.

Ha viszont a felperes illetékfizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, továbbá akkor, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, akkor a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a felperest. Ha a határidő eredménytelenül telik el, akkor a bíróság az eljárást megszünteti.

A bíróság nem szüntetheti meg az eljárást, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható.

Ha a jogosult (felperes) a közjegyző felhívásának hiánytalanul eleget tesz, akkor az eljárás bírósági szakasza az elsőfokú per szabályai szerint folytatódik.

3.2.1. A bírósági letét útján történő teljesítés feltételei

A kötelezettségeket elsősorban a megállapodásban (szerződésben) vállaltak szerint, ha pedig az önkéntes teljesítés elmaradt, akkor a bírósági vagy azzal egyenértékű közjegyzői határozatban foglaltak megtartásával kell teljesíteni. A bírósági letét útján történő teljesítés kizárólag a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, kivételesen lehetséges. Bírósági letétbe helyezés útján csak a pénzfizetésre, továbbá az értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget lehet teljesíteni, egyéb kötelezettséget nem.

A kötelezett kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján akkor teljesítheti, ha

• a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani,
• a jogosult a teljesítés helyén nem található,
• a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy
• a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen

Teljesítési letétként 2.000,- forintot meghaladó összegű pénz, pénzhelyettesítő eszköz (hitelkártya, csekk-kártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), értékpapír, továbbá egyéb okirat (közokirat vagy magánokirat) helyezhető bírósági letétbe.

A bírósági letét útján történő teljesítést önmagában az, hogy a jogosultnak nincs bankszámlája, vagy ha van, akkor annak számlaszámát nem adja meg, nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a bírósági letét útján történő teljesítés feltétele az, hogy a jogosult sem a készpénz, sem a postai utalvány útján történő teljesítést bizonyíthatóan ne fogadja el, vagy a teljesítésnek egyéb bizonyítható akadálya legyen, továbbá a jogosultnak olyan meghatalmazottja se legyen, aki a teljesítés átvételére jogosult.

3.2.2. A bírósági letét útján történő teljesítés elfogadására irányuló eljárás szabályai

A letét elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem előterjesztése nélkül megfizetett pénzt a bíróság a letevőnek visszautalja, tárgyat pedig visszaküldi.

A bírósági letét útján történő teljesítés elfogadására irányuló kérelmet

• ha a letétbe helyezés bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt üggyel függ össze, akkor az első fokon eljáró vagy eljárt bíróságon,
• ha a letétbe helyezés bírósági végrehajtó vagy közjegyző előtt folyamatban lévő eljárással függ össze, akkor a bírósági végrehajtó vagy a közjegyző székhelye szerinti járásbíróságon,
• ha a letétbe helyezés sem bírósági, sem végrehajtási vagy közjegyzői eljárással nem függ össze, akkor a teljesítés helye vagy a letevő lakóhelye, székhelye szerinti járásbíróságon

lehet előterjeszteni.

A kérelemben fel kell tüntetni

• a  kérelem elfogadására irányuló eljárást lefolytató bíróság megnevezését,
• a letevő nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és bankszámlaszámát,
• ha ismert, akkor a jogosult nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és bankszámlaszámát,
• ha a jogosult személye bizonytalan, vagy adatai ismeretlenek, akkor ennek tényét,
• magánokirat letétbe helyezése esetében az okirat keltét és a kiállító nevét (elnevezését),
• ha a letétbe helyezés valamely üggyel vagy korábbi letéti kérelemmel van kapcsolatban, akkor az érintett ügyben eljáró nevét (megnevezését) és az ügy számát,
• a letét teljesítési letétként történő elfogadására irányuló határozott kérelmet,
• ha a letevő a letét kiutalását is szeretné, akkor a letét kiutalására irányuló határozott kérelmet,
• ha a letét kiutalásának a jogosult egyidejű szolgáltatása a feltétele, akkor ennek tényét és feltételeit.

A kérelemre egyebekben a bírósági beadványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kérelemben írtakat az állításokat igazoló okiratok csatolásával valószínűsíteni kell.

A teljesítési letétként megfizetni kívánt összeget annak a törvényszéknek a letéti számlájára kell megfizetni, amelynek a területén a letét elfogadására jogosult járásbíróság működik. Az átutalás közleményében fel kell tüntetni a letéti ügyben eljáró bíróság megnevezését, a letét elfogadására irányuló eljárás ügyszámát, a letevő és ha ismert, akkor a jogosult nevét (megnevezését) és a tényt, hogy a fizetés teljesítési letétként történik. Az adatok megadásának hiányában a letétkezelő az összeget visszautalja.

A bíróságnak a letét elfogadásáról – a pénz megfizetését vagy a tárgy átvételét igazoló okiratnak a kérelemhez csatolása esetén – 8 munkanapon belül, egyéb esetben a pénz megfizetésének vagy tárgy átadásának igazolását követő 8 munkanapon belül kell döntenie.

A letétbe helyezés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a letétet elfogadó határozat jogerőre emelkedésével, a pénz bírói letéti számlára érkezésének, tárgy esetében pedig a tárgy átvételének időpontjára visszaható hatállyal jön létre. Ez a teljesítés időpontja.

A teljesítési letét elfogadására irányuló eljárás illetéke a nemperes eljárások illetékével azonos.

3.2.3. A teljesítési letét visszakövetelésének és kiutalásának szabályai

Ha a bíróság a pénzt vagy a tárgyat teljesítési letétként elfogadja, akkor intézkednie kell a letét kiutalása iránt is. Ha a kiutalásnak akadálya van, akkor a letétkezelő a letétet a bíróság további rendelkezéséig őrzési letétként köteles kezelni.

A kötelezett a letétet a jogosult letétről történő értesítéséig visszakérheti. A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti. Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, akkor a kötelezett újra kérheti a letét visszaadását.

A bíróság a letétet a jogosultnak utalhatja ki. Ha a a jogosult személye vagy jogosultságának aránya bizonytalan, akkor a bíróság a letétet a jogosult személyét igazoló jogerős vagy véglegessé vált határozat alapján utalhatja ki. Ha a kötelezett a letétbe helyezéskor a jogosult egyidejű szolgáltatásához kötötte a letét kiutalását, akkor a letét kiutalásának csak a szolgáltatással egyidejűleg van helye.

A letét kiutalása iránt a letétet elfogadó bíróságnál kell kérelmet előterjeszteni, melyhez a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát igazoló okiratok másolatát csatolni kell. A jogosultság igazolásáig a bíróság a kiutalásról nem rendelkezhet.

A letevő a letéti eljárással felmerült költségeit általában felszámíthatja. Ha a letétet a bíróság kiutalja, akkor a letevő részére megállapított költségeket a letétbe helyezett összegből kell levonni. A levont összeget a letétkezelő a megadott címre küldi vagy számlaszámra utalja vissza.

3.3.1. A végrehajtás elrendelésének feltételei és a végrehajtás elrendelése

A (jogerős) végrehajtható bírósági és azzal egyenértékű közjegyzői határozatokat a kötelezett félnek önként, állami kényszer nélkül kell teljesítenie. A határozatot a határozatban meghatározott jogosult javára és határidőben, továbbá – ha a teljesítés módját a határozat rögzíti, akkor – a határozatban meghatározott módon kell teljesíteni. A teljesítés követelésére jogosult fél (végrehajtást kérő) a határozatban foglaltak kikényszerítéséhez állami segítséget akkor kérhet, ha a határozatban foglaltakat a kötelezett fél (adós) önként nem, vagy nem pontosan teljesíti. A határozatok kikényszerítéséhez az állam a végrehajtási eljárás keretei között ad segítséget.

A végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő – e célra rendszeresített nyomtatványon – előterjesztett kérelmére indul. A bíróság a végrehajtási kérelmet 15 napon belül köteles megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a kérelem áttételének vagy visszautasításának, illetve azt – a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével – nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, akkor a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság visszautasítja. Ha a kérelem áttételének, kiegészítésének vagy kijavításának, avagy visszautasításának nincs helye, akkor a bíróság a végrehajtható okiratot kiállítja és megkezdődhet a végrehajtás foganatosítása. A bíróság a  végrehajtást kérő végrehajtás alá vonható vagyonra vonatkozó rendelkezésétől a végrehajtási kényszer arányos, illetve fokozatos alkalmazása céljából az adós érdekében eltérhet. A bíróság a végrehajtási kérelemről a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül köteles dönteni.

Végrehajtható okirat:

• a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,
• az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,
• a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, valamint
• a bíróság közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata.

Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha az alapjául szolgáló végrehajtandó határozat vagy okirat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt. Tartásdíj, szüléssel járó költség, valamint a tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi részletekre akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a hátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani, azonban behajtani csak a lejárt összeget lehet.

3.3.1.1. A végrehajtási lap kiállítása

A végrehajtási lapot az elsőfokú bíróság állítja ki

• a bíróság polgári vagy közigazgatási ügyben hozott marasztaló határozata alapján,
• a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,
• a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

Külföldi határozat végrehajtása esetén a végrehajtási lapot az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep vagy a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság állítja ki.

A végrehajtási lapot bármelyik közjegyző kiállíthatja a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján.

Minden ügyben egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Ha a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy a követelés több adóssal szemben áll fenn, akkor követelésenként és adósonként kell a végrehajtási lapot kiállítani.

A végrehajtás iránti kérelmet (nyomtatványt) egy eredeti és három másolati példányban kell előterjeszteni. A végrehajtási kérelem előterjesztésére eltérő végrehajtási lap szolgál a pénzkövetelés és a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén.

Ha a végrehajtás iránti kérelem teljesen alaptalan, akkor a bíróság a végrehajtási lap kiállítását végzésben megtagadja. Ha a végrehajtás iránti kérelem részben alaptalan, akkor a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz.

3.3.1.2. A végrehajtási záradék kiállítása

Az adós lakóhelye vagy székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el

• a jegyző birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,
• a jegyző vadkár tárgyában kötött egyezséget jóváhagyó határozatát,
• azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,
• a munkáltató munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá
• a munkáltató és a munkavállaló között a békéltető eljárás során létrejött egyezséget.

A fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre és ezt a munkáltató igazolta. A munkáltatói fizetési felszólítás záradék alapján történő végrehajtásának feltétele, hogy a fizetési felszólítás érvénytelenítése iránt a munkavállaló a közléstől számított 30 napon belül ne indítson pert. E körülményt a bíróságtól kért igazolással a végrehajtási kérelem előterjesztésekor igazolni kell.

Az okiratot készítő közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

• a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
• a jogosult és a kötelezett nevét,
• a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint
• a teljesítés módját és határidejét.

Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, akkor a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

Az okiratot készítő közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

Az okiratot készítő közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

3.3.1.3. A közvetlen bírósági letiltás

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – akkor hozhat letiltó végzést, ha kizárólag az adós jövedelméből kell behajtani a követelést.

A letiltó végzésben a bíróság arra hívja fel az adósnak rendszeres juttatást folyósító személyt, társaságot, szervezetet vagy intézményt, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós jövedelméből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nincs halasztó hatálya.

3.3.1.4. A közvetlen bírósági felhívás

Az alapperben eljáró bíróság az alapügyet lezáró olyan határozatában, melyben a rendszeres jövedelemben részesülő felet tartásdíj fizetésére kötelezte, közvetlenül felhívhatja a fél jövedelmét folyósító személyt, társaságot, szervezetet vagy intézményt arra, hogy a határozatban meghatározott összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság határozatának rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül köteles megküldeni a jövedelem folyósítójának.

A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsáthat ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat határozott meg, illetve akkor, ha az elsőfokú bíróság által meghatározott tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján határozta meg, illetve módosította.

3.3.2. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban

3.3.2.1. Fellebbezés

A végrehajtási kérelemmel egyező tartalommal kiállított végrehajtható határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Ebben az esetben a végrehajtás elrendelése ellen más jogorvoslattal lehet élni.

Fellebbezni a végrehajtási kérelmet visszautasító végzés és a végrehajtást a kérelemtől eltérően elrendelő végzés ellen lehet, valamint akkor, ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendeli el. A végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban – a végrehajtási törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a jogorvoslati eljárás folyamatban léte alatt a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

Az általános szabályok szerint lehet fellebbezni a jogutódlást megállapító, az áttételt elrendelő és a zálogjogosult becsatlakozását megengedő végzés ellen.

A fellebbezés illetékére a végzés elleni fellebbezés általános szabályai vonatkoznak.

3.3.2.2. A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése

Ha a végrehajtható okirat kiállítására jogsértő módon került sor, akkor a végrehajtási lap visszavonásának vagy a végrehajtási záradék törlésének van helye.

A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy hivatalból, végzéssel bármikor elrendelheti.

A végrehajtási lap visszavonása vagy a záradék törlése iránti eljárás illetékmentes.

3.3.2.3. A végrehajtási kifogás

A végrehajtó végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

A végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító bíróságnak címezve, a végrehajtó jogsértő intézkedésétől vagy mulasztás esetén a határidő utolsó napjától számított 15 napon belül lehet a végrehajtónál előterjeszteni. A végrehajtó a kifogást – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül köteles a végrehajtást foganatosító bíróságnak továbbítani.

Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy az előterjesztő a kifogás előterjesztésében tovább volt akadályozva, akkor a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetve az akadály megszűnésétől kell számítani. A kifogásban a késedelem indokát elő kell adni és igazolni kell. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap elteltével kifogás előterjesztésének nincs helye. E határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye.

A kifogás illetéke 15.000,- forint, ami – ha a kifogás megalapozott, akkor – az előterjesztőnek visszajár.

3.3.3. A végrehajtási eljárás megszüntetése (a végrehajtási eljárás keretei között)

Ha az adós szerint a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, illetve a végrehajtási jog elévült, akkor ezzel az indokkal a végrehajtótól kérheti a végrehajtási eljárás megszüntetését. A kérelemhez az indokot alátámasztó okirati bizonyítékot csatolni kell. Ezt követően a végrehajtó a bizonyítékra utalva arra kell hogy felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a követelés fennáll-e és – ha az adós már teljesített, akkor – az adóstól kapott pénzből a végrehajtási költségeket fizesse meg a végrehajtónak.

Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését elismeri és a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, akkor a végrehajtási eljárás befejeződik.

Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését elismeri ugyan, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizeti meg, vagy határidőben nem nyilatkozik, akkor a végrehajtónak be kell terjesztenie az ügyet a végrehajtást foganatosító bírósághoz. Ha a befizetés nem történt meg, akkor a bíróság végzéssel akkor is kötelezi a végrehajtást kérőt a végrehajtót megillető összegek megfizetésére, ha a végrehajtást kérőt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye, azonban a végrehajtás csak a végzésben feltüntetett összegek behajtására folyik tovább.

Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indíthat. A perindításkor a keresetlevélhez a bíróság végrehajtás megszüntetését elutasító végzését csatolni kell.

Így kell eljárni akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.

A végrehajtási eljárásban a végrehajtás megszüntetése iránti kérelem illetékmentes.

A bíróság fő szabály szerint peres eljárást követően ítéletben kötelezi a lakásban vagy egyéb helyiségben tartózkodó személyeket az ingatlan elhagyására, kiürítésére. Ha a kötelezett kötelezettségét önként nem teljesíti, akkor meghatározott cselekmény végrehajtása iránt lehet végrehajtási eljárást indítani.

Ezzel szemben az önkényesen elfoglalt, vagy a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően tovább használt ingatlan kiürítését a bíróság kivételesen (per nélkül), nemperes eljárásban hozott végzéssel is elrendelheti. A végzés ellen fellebbezésnek van helye, de a fellebbezésnek a kiürítés foganatosítására nincs halasztó hatálya.

A határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően tovább használt ingatlan kiürítése iránt kérelmet csak a határozott idő lejártát követő 60 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye, a határidő jogvesztő. A határidő elmulasztása esetén, a határozott idejű bérleti szerződés határozott idő előtti megszüntetése esetén, vagy a határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetése esetén az ingatlan kiürítését nemperes eljárásban nem lehet elrendelni, az ingatlan kiürítése iránt csak pert lehet indítani.

Az önkényesen elfoglalt, vagy a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően tovább használt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

A kérelemben meg kell jelölni

• a kérelmező személyes adatait és lakcímét, valamint telefonszámát,
• az ingatlan pontos címét,
• az ingatlan tulajdonosának személyes adatait,
• azt, hogy a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
• a lakásban tartózkodó személyek személyes adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
• az ingatlan kiürítésére irányuló határozott kérelmet,
• annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.

A határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően tovább használt ingatlan kiürítése iránti kérelemben azt is elő kell adni, hogy mikor járt le a bérleti szerződés és a lejárat tényét okirattal igazolni is kell.

Ha a kérelem hiánytalan, akkor a bíróság 5 munkanapon belül meghozott végzésben arra hívja fel a végrehajtót, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is. A végzést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek és a végrehajtónak.

A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást ingóságaitól kiürítve 2 napon belül hagyja el. Ha a végzés kézbesítése nem lehetséges, akkor a végrehajtó a végzést az ingatlan ajtajára függeszti ki, majd 2 nap elteltével ellenőrzi a kötelezés teljesítését. Ha a teljesítés nem történt meg, vagy az ingatlanban akkor sincs senki, akkor a végrehajtó – szükség esetén a rendőrség és a gyámhatóság segítségével – a kérelmező által megjelölt raktárba szállíttatja az ingatlanban lévő ingóságokat és – szükség esetén – intézkedik a gyermekek elhelyezéséről.

A határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően tovább használt lakóingatlan kiürítését a természetes személy kötelezettel szemben kizárólag május 1. és november 14. napja között szabad foganatosítani abban az esetben, ha a kötelezett természetes személlyel szemben korábban nem szabtak ki rendbírságot.

Az ingatlan kiürítése iránti nemperes eljárás illetéke a meg nem határozható pertárgy értékű nemperes eljárások illetékével azonos.

3.5.1. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló nemperes eljárás feltételei

Az apai jogállás alapulhat

• házassági köteléken,
• élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljáráson,
• apai elismerő nyilatkozaton, vagy
• bírósági határozaton.

Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik

Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, akkor a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy

• a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya,
• az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették, vagy
• az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, az apaság vélelme akkor támadható meg, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

Az apaság vélelmét fő szabály szerint perben lehet megdönteni. Az apaság vélelmének megdöntéséhez akkor nincs szükség perre, ha

• az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn,
• a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és
• az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.

E feltételek együttes fennállása esetén a bíróság nemperes eljárásban is megállapíthatja, hogy a gyermek apja nem az anya férje vagy volt férje. A nemperes eljárásban az apaság kérdését teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján kell rendezni.

3.5.2. Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló nemperes eljárás megindítása

Az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntése iránti kérelmet a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi csak közösen terjesztheti elő. Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel nem lehet összekapcsolni. Az eljárás megindítására az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására vonatkozó határidőket nem kell alkalmazni.

Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet

• a gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye vagy
• az anya belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye

szerint illetékes járásbíróságon (kerületi bíróságon) lehet előterjeszteni.

Ha más ok alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, akkor a kérelmet a Budai Központi Kerületi Bíróságon lehet előterjeszteni.

Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni

• az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható,
• a kérelmezők, valamint képviselőik nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,
• a kérelmezőknek és a gyermeknek azon adatait, melyeket a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban fel kell tüntetni,
• ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek családi és utónevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét továbbá törvényes képviselője nevét és lakóhelyét,
• a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét,
• a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság megkötésének és a házastársak életközössége megszűnésének időpontját, valamint
• az apaság vélelmének megdöntésére irányuló határozott kérelmet.

A kérelemhez csatolni kell

• a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát,
• a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát,
• azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve, ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni,
• ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásakor már megszűnt, akkor a házasság megszűnését igazoló okiratot, valamint
• ha a gyermek a kérelem beadásakor még nem született meg, akkor a születés várható időpontját megállapító szakorvosi igazolást.

Az eljárásban azoknak, akiknek hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, valamint a kérelmezőknek az együttes meghallgatása kötelező. A bíróság a meghallgatásra az érintetteket személyes megjelenés kötelezettségével idézi.

A bíróság az eljárásban az apaság vélelmének megdöntéséhez, valamint az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállását köteles vizsgálni, továbbá köteles megállapítani azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Az eljárásban a kérelmezők a gyermek családi nevében megállapodhatnak.

Az, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, akkor állapítható meg, ha

• a meghallgatáson a kérelmezők és azok a személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges együttesen jelen vannak és
• az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.

Ha az apaság vélelmének megdöntéséhez szükséges feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság a kérelmet elutasítja. A kérelem elutasítása nem zárja ki újabb nemperes eljárás vagy per indítását az apaság vélelmének megdöntése iránt.

Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító végzés nem emelkedik jogerőre, az eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.

Az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős végzést, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt – teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett – nyilatkozatokat, továbbá – ha a kérelmezők a gyermek családnevének viseléséről az eljárásban megállapodtak, akkor – a névviselésre vonatkozó adatokat az elsőfokú bíróság közli az illetékes anyakönyvvezetővel.

Az eljárási költségek viseléséről a bíróság a rendelkezésére álló adatok mérlegelése alapján határoz.

3.5.3. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat feltételei

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig egyáltalán nem volt házas, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, akkor azt a férfit kell a gyermek apjának tekinteni, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismeri el.

Apai elismerő nyilatkozat a gyermek fogamzási idejének kezdetétől tehető. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. Apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi, fő szabályként csak személyesen tehet.

Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, akkor – a gyermeknek a hozzájárulása szükséges. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, akkor a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn, mert ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, akkor a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, akkor az apai elismerő nyilatkozat abban az esetben válhat teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor.

Az apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy a hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat mindenkivel szemben hatályos.

3.6.1. A hozzátartozók közötti erőszak fogalma és részesei

Hozzátartozók közötti erőszaknak a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, illetve mulasztás minősül.

Bántalmazott az a hozzátartozó, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják.

Bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel  és akinek egyetértésével a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja.

A hozzátartozók közötti erőszak szempontjából hozzátartozónak minősül:

• a házastárs és a volt házastárs, az élettárs és a volt élettárs,
• a bejegyzett élettárs és a volt bejegyzett élettárs,
• az egyeneságbeli rokon és a testvér,
• az egyeneságbeli rokon házastársa és a házastárs egyeneságbeli rokona,
• a házastárs testvére és a testvér házastársa,
• az örökbefogadó, mostoha és nevelő szülő,
• az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, valamint
• a gondnok és a gondnokolt, a gyám és a gyámolt.

3.6.2. A hozzátartozók közötti erőszakhoz kapcsolódó jelzőrendszer szereplői és feladatuk

A jelzőrendszer szereplői:

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
• a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona,
• az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
• a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
• a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
• az egyesületek és alapítványok, valamint
• a gyámhatóság, a rendőrség, a pártfogó felügyelői szolgálat, az ügyészség és a bíróság,

Ha a jelzőrendszer szereplői hozzátartozók közötti erőszakot vagy annak veszélyét tapasztalják, akkor kötelesek ezt jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnél (ami a gyámhivatal), bárki más pedig jelzést tehet.

Jelzés esetén – a hozzátartozók közötti erőszak súlyától függően – a gyámhivatal hivatalból vagy a bántalmazott kérelmére a bántalmazottat és a bántalmazót személyes meghallgatásra idézheti. Az idézésre a bántalmazott és a bántalmazó is köteles megjelenni.

A bántalmazott kérelmére a bántalmazót és a bántalmazottat külön-külön kell meghallgatni és arról is megfelelően gondoskodni kell, hogy a bántalmazó se a személyes meghallgatás előtt, se azt követően ne léphessen kapcsolatba a bántalmazottal.

A személyes meghallgatáson a gyámhivatal – szükség esetén vagy kérelemre – tájékoztatja a bántalmazottat a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, arról, hogy van-e helye büntető vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről. A gyámhivatal tájékoztatja a bántalmazót a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről.

A személyes meghallgatásról a gyámhivatalnak jegyzőkönyvet kell felvennie és – a bántalmazott akaratának figyelembevételével – meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése vagy megszakítása érdekében, továbbá – a bántalmazott kérelmére – gondoskodnia kell a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés támogatásáról.

Ha a bíróság polgári perben ideiglenes megelőző távoltartásra okot adó körülményt észlel, akkor az e tényre vonatkozó adatokat – soron kívül – köteles a rendőrséggel közölni.

3.6.3. A távoltartást elrendelő határozat következménye

Az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát és a gyermekével való kapcsolattartási jogát.

Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles

• magát távol tartani a bántalmazottól,
• magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
• magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és
• tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Ha a bántalmazott az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant a bántalmazóval közösen használja, a bántalmazó akkor köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, ha a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezik, vagy a bántalmazóval közös gyermekét neveli.

A távoltartó határozatot azonnal, jogorvoslatra tekintet nélkül végre kell hajtani. A távoltartás a bántalmazó tartási és a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti.

A távoltartó határozat megszegése elzárással is büntethető szabálysértésnek minősül.

3.6.4. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének fő szabályai

Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendelheti el.

Ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére a rendőrség helyszíni intézkedése során észlelt tények alapján hivatalból, továbbá a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa bejelentése alapján kerülhet sor abban az esetben, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot a helyszínen haladéktalanul, vagy – ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, akkor – az előállítás időtartamának lejártáig kell meghozni.

Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama 72 óra.

A távoltartó határozatot a helyszínen kell közölni a bántalmazóval, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a bántalmazó a határozatot a rendőrségen veheti át. Ha a bántalmazó a határozatot a rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő elmulasztása ellen az Ákr.-ben meghatározottak szerint van helye igazolásnak.

Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ellene a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróságon lehet jogorvoslattal élni. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani, melyről a bíróság három munkanapon belül nemperes eljárásban határoz. A jogorvoslati eljárást – az arról való tudomásszerzés esetén – az azonos felek között folyamatban lévő megelőző távoltartás elrendelése iránti eljáráshoz kell egyesíteni.

A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg köteles kezdeményezni a megelőző távoltartás elrendelését az illetékes járásbíróságnál, továbbá  a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével köteles a határozatot megküldeni az illetékes családsegítő szolgálatnak, illetve – abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él, akkor – a gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a bántalmazott gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, a rendőrség a határozatot a gyámolt vagy a gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhatóságnak is köteles megküldeni.

A rendőrség értesítése alapján a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében pedig a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve megszüntetni a kiskorút veszélyeztető helyzetet.

3.6.5. A megelőző távoltartás elrendelésének fő szabályai

A megelőző távoltartást a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban rendelheti el.

Megelőző távoltartás elrendelésére a rendőrség megkeresése alapján hivatalból, továbbá a bántalmazott, illetve a bántalmazottnak a hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa kérelme alapján kerülhet sor abban az esetben, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az illetékes bíróságon lehet jegyzőkönyvbe mondani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
• a kérelem előterjesztésének indokait,
• a rövid tényállást és az előzményeket,
• a kérelmező nevét és lakóhelyét, valamint
• a bántalmazó azonosítására és elérhetőségére vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat.

Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. A személyes meghallgatásra szóló idézés kézbesítése iránt a bíróság – szükség esetén faxon vagy elektronikus úton – a rendőrséget is megkeresheti. Szabályszerű az idézés, ha a fél a meghallgatásról igazolhatóan értesült. A bíróság hivatalból vagy kérelemre gondoskodhat arról, hogy a bántalmazott és a bántalmazó a személyes meghallgatáson, továbbá az előtt és az után ne léphessen egymással kapcsolatba.

A kérelemre indult eljárásban

• ha a kérelem nem tartalmazza a kötelező elemeket, vagy
• ha a bántalmazott kérelmező nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki,

akkor a bíróság az eljárást köteles megszüntetni.

A hivatalból indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson egyik fél sem jelenik meg. A kérelemre indult eljárásban a döntéshozatalnak nem akadálya, ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelenik meg.

Az eljárást hivatalból indult eljárás esetén a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül kell lefolytatni.

A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el.

A megelőző távoltartást elrendelő határozatot a meghallgatás alkalmával kell a felekkel közölni. Ha a bántalmazó a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor a bíróság – szükség esetén faxon vagy elektronikus úton – a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről.

A határozat ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.

Fellebbezés bejelentése esetén - ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosult vonatkozásában lejárt - az elsőfokú bíróság az iratokat haladéktalanul köteles felterjeszteni a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el és határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.

A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bírósági végrehajtásnak nincs helye, szabálysértési eljárást lehet kezdeményezni.

3.7.1. A gazdálkodó szervezet fogalma

Gazdálkodó szervezetnek a magyarországi székhellyel rendelkező

• gazdasági társaság (vagyis közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság),
• európai részvénytársaság,
• egyéni cég, egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is), európai területi társulás,
• közhasznú társaság,
• szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet,
• vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat,
• önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár,
• ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda,
• egyesület, valamint alapítvány

minősül.

A gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételükkel jönnek létre és nyilvántartásból való törlésükkel szűnnek meg. Jogalanyiságuk (vagyis jogképességük) a nyilvántartásuk idejére korlátozódik, ami azt jelenti, hogy jogaik és kötelezettségeik a nyilvántartásból való törlésükkel megszűnnek.

3.7.2. Igazolás valamely jog (vagy tény) jogosultjának a hiányáról

Ha egy vagyontárgyat olyan jogosultság terhel, melynek jogosultja jogutód nélkül megszűnt, akkor a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

A kérelemnek a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges adatokat kell tartalmaznia, továbbá a kérelemhez csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, valamint azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, melyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

Ha a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat és a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és azok sem a felszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhetők be, továbbá más olyan okirat sem áll rendelkezésre, mellyel az a tény lenne bizonyítható, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, akkor a bíróság a Cégközlönyben a megszűnt gazdálkodó szervezetet, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzésben a bíróság arra hívja fel azokat, akiket a jog megillet, vagy akiknek a tény feltüntetése az érdekében áll, hogy e tényt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőben jelentsék be a bíróságnál és bejelentésükhöz csatolják az állításukat megalapozó okiratokat.

Ha határidőben bejelentés nem érkezik, vagy a bejelentésben foglaltak nem tekinthetők bizonyítottnak, és a bíróság rendelkezésére álló okiratokból más nem következik, akkor a bíróság végzésben azt állapítja meg, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet elutasítja.

3.8.1. A holtnak nyilvánítási eljárás fő szabályai

Ha valaki eltűnik és eltűnésétől öt év úgy telik el, hogy életben létére utaló adat nem válik ismertté, akkor az eltűnt személyt a bíróság kérelemre induló polgári nemperes eljárásban holtnak nyilvánítja. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy

• közeli hozzátartozója (vagyis házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülője, valamint testvére),
• az ügyész és a gyámhatóság, továbbá
• az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti. (A jogi érdek anyagi jog által biztosított jogosultságot jelent.)

A holtnak nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• az eljáró bíróság megjelölését és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége –  ha az ügyben külföldi elem van, akkor joghatósága – megállapítható,
• a kérelmezőnek és esetleges képviselőjének a nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,
• az eltűnt személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, családi állapotát, utolsó belföldi lakóhelyét, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helyét,
• az eltűnt személy ismert közeli hozzátartozóinak nevét és lakóhelyét,
• az eltűnés idejének és körülményeinek részletes előadását, valamint
• azt a határozott kérelmet, hogy a bíróság az eltűnt személyt nyilvánítsa holtnak.

A kérelmet az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságon lehet előterjeszteni. Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, akkor a kérelmet a Budai Központi Kerületi Bíróságon kell előterjeszteni.

Ha a kérelem megfelel a jogszabályban írt feltételeknek, akkor a bíróság az eltűnt személy életben létére, halálára vagy eltűnése körülményeire vonatkozó adatok bejelentése érdekében hirdetményt bocsát ki, továbbá megkeresi a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervet annak közlése iránt, hogy az eltűnt személynek az eltűnését követő öt éven belül változott-e a bejelentett lakóhelye, illetve a tartózkodási helye. A hirdetményt a bíróságok központi honlapján harminc napra közzé kell tenni, a bíróság hirdetőtáblájára és az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára harminc napra ki kell függeszteni, továbbá a törvényben meghatározott személyeknek és szerveknek kell kézbesíteni.

A bíróság – szükség esetén – az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki.

A bíróság az eljárásban hivatalból is elrendelhet bizonyítást. A bizonyításfelvétel során a bíróság elrendelheti a kérelmező, illetve más személyek meghallgatását is.

Az eljárás költségeit – ideértve az ügygondnok költségét is – a kérelmezőnek kell előlegeznie.

Ha a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, akkor a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ha a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, akkor a kérelmet elutasítja.

A kérelemnek helyt adó döntés esetén a halál tényének anyakönyvi bejegyzéséhez szükséges adatokat a bíróság állapítja meg. A holtnak nyilvánítási eljárásban a bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg. Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, akkor a halál időpontjaként az eltűnést követő hónap tizenötödik napját kell tekinteni. A határozatban a bíróság a kérelmező költségeinek összegét is meghatározza. A kérelmező költségeinek megtérítését a holtnak nyilvánított személy hagyatékából kérheti.

A kérelem elutasítása esetén az eljárás költségeit a kérelmező viseli.

A holtnak nyilvánító határozat módosítását vagy hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást azzal, hogy a határozat hatályon kívül helyezését a holtnak nyilvánított személy is kérheti. Az eljárásra az első fokon eljárt bíróság jogosult.

Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei továbbra is fennállnak, akkor a bíróság holtnak nyilvánító határozatát módosítani kell, melynek következtében a jogkövetkezmények a módosított határozat szerint fognak alakulni. Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, akkor a bíróság holtnak nyilvánító határozatát hatályon kívül kell helyezni, és az annak alapján beállt jogkövetkezmények semmisek.

Ha a holtnak nyilvánított előkerül, akkor a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

A végzés ellen minden kérelem előterjesztésére jogosult akkor is élhet fellebbezéssel, ha az eljárásban nem vett részt. Ha számára a végzést nem kézbesítették, akkor fellebbezésre addig jogosult, amíg a fellebbezési határidő valamennyi olyan jogosulttal szemben nem jár le, akiknek a végzést a bíróság kézbesítette.

3.8.2. Az eltűntnek nyilvánítási eljárás fő szabályai

Az eltűntnek nyilvánítási eljárásnak az a célja, hogy a társadalombiztosítási jogszabályon alapuló juttatás igénybevétele érdekében megállapítsa egy személy eltűnését.

Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti az eltűnt személy utolsó ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságon.

Az eljárás költségeit a kérelmezőnek kell előlegeznie.

Az eljárásban ügygondnok kirendelésének nincs helye.

A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában – hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi határidő lejártát követő – hatvan napon belül határoz.

3.9.1. A civil szervezetek létesítésével kapcsolatos fő eljárási szabályok

Civil szervezetet csak a törvényben meghatározott formában (például egyesület, alapítvány, szövetség, párt) lehet létesíteni. Civil szervezet létesítéséhez az alapító(k) (tagok) egyhangú döntése, a létesítő okirat elfogadása, a civil szervezet első vezető tisztségviselőinek megválasztása, alapítvány esetében a vagyon rendelkezésre bocsátása, végül a civil szervezet nyilvántartásba vétele szükséges. A civil szervezet nyilvántartásba vételével jön létre.

A tagsággal rendelkező civil szervezet létesítéséhez általában alakuló ülést kell tartani. Az alakuló ülésen el kell határozni a civil szervezet megalapítását, meg kell választani az első vezető tisztségviselő(ke)t és el kell fogadni a létesítő okiratot (vagyis az alapszabályt). Az alakuló ülésen jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek mellékletét kell hogy képezze az alapító tagokat rögzítő jelenléti ív. Alapítvány létesítéséhez az alapító(k) döntése és a létesítő okirat (vagyis az alapító okirat) tartalmának meghatározása szükséges. Minden civil szervezet létesítésekor az első vezető tisztségviselőknek a tisztségüket elfogadó és összeférhetetlenségükre vonatkozó nyilatkozatot kell tenniük, és be kell szerezni a székhely használat jogcímét igazoló okiratot is. Szükség esetén valamely akkreditált fordítóval el kell készíttetni a civil szervezet idegen nyelvű elnevezésének magyar nyelvű fordítását, és be kell szerezni a névviselésre jogosult névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát is.

A létesítő okiratnak minden esetben tartalmaznia kell a civil szervezet adatait (vagyis nevét és székhelyét), célját, szervezeti felépítését, első vezető tisztségviselőinek adatait, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a civil szervezet működési rendjét és gazdálkodási szabályait. A tagsággal rendelkező civil szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a tagokra, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, valamint a civil szervezet legfőbb szervének működésére összehívására, határozatképességére, döntéshozatalára, stb. vonatkozó szabályokat  is. Az alapítvány létesítő okiratának tartalmaznia kell a vagyon felhasználásának módját és szükség esetén utalnia kell az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségére is (nyílt alapítvány létesítése esetén).

A civil szervezet létesítésekor keletkezett okiratokat minden esetben legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell elkészíteni. Civil szervezet létesítésekor az ügyvédi közreműködés nem kötelező, az okiratok ügyvédi ellenjegyzése nem szükséges.

Az eredményes alakuló ülés után vagy az alapítók egyhangú döntésének birtokában lehet kezdeményezni a civil szervezet nyilvántartásba vételét a civil szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéknél.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelem nyomtatványhoz minden esetben csatolni kell az elfogadott létesítő okiratot, az első vezető tisztségviselő(k) tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát, valamint a székhelyhasználat jogcímét igazoló és a székhelyhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatot. A tagsággal rendelkező civil szervezet esetében csatolni kell az alakuló ülés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, az alapítvány esetében pedig az alapító(k) alapításra vonatkozó döntését és a vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolását. Szükség szerint kell csatolni az idegen nyelvű elnevezés magyar nyelvű fordítását és a névhasználathoz adott hozzájáruló nyilatkozatot.

A kérelem nyomtatványt és mellékleteit papír alapon egy eredeti példányban kell előterjeszteni, vagy elektronikus kapcsolattartással lefolytatott eljárásban az elektronikus kérelem nyomtatványhoz az eredeti okirat szkennelt változatát kell csatolni. A civil szervezet nyilvántartásba vételi eljárásában a jogi képviselet nem kötelező.

A civil szervezet nyilvántartásba vételét a tagsággal rendelkező civil szervezet esetében az első képviselőnek, alapítvány esetében az alapítónak kell kezdeményeznie. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban önálló képviseleti jog esetén bármelyik képviselő eljárhat, együttes képviseleti jog esetén minden együttes képviseleti joggal rendelkező képviselőnek együtt kell eljárnia. Az alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban valamennyi alapítónak együtt kell eljárnia. (Ezért nem célszerű sok alapítónak létesíteni alapítványt.)

Ha a nyilvántartásba vételi eljárásban hiánypótlásra (valamely hiba kijavítására vagy valaminek a pótlására) van szükség, akkor az alakuló ülést az eredeti alapító tagok részvételével kell megismételni, vagy az eredeti alapító(k)nak kell a hiánypótlást teljesíteni.

A civil szervezet nyilvántartásba vételéről – ha a kérelem áttételének, hiánypótlásának és visszautasításának nincs helye, akkor – a bíróság tárgyalás nélkül 60 napon belül köteles dönteni. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás határideje 15 nap. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti eljárás feltétele, hogy az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a jogszabályban meghatározott mintaokirat alapján készült létesítő okiratot csatoljanak és ezt a körülményt a kérelem nyomtatványon feltüntessék. Az egyszerűsített nyilvántartásba vétel iránti eljárásban mellékletként csak a jogszabályban meghatározott mintaokirat szerinti mellékleteket lehet csatolni. A kérelem vagy a mellékletek hiányossága fő szabály szerint nem pótolható.

3.9.2. A civil szervezetek adatváltozásával kapcsolatos fő eljárási szabályok

Ha a civil szervezet létesítő okiratának tartalma módosul vagy vezető tisztségviselő(i)nek személye, adata megváltozik, akkor e változást annak megtörténtét követő 60 napon belül nyilvántartásba vétel érdekében be kell jelenteni a civil szervezetet nyilvántartó törvényszéken és kérni kell a változás nyilvántartásba vételét. A határidő elmulasztása esetén a bíróság a mulasztó tagsággal rendelkező civil szervezetet vagy az alapító(ka)t pénzbírsággal sújthatja.

A létesítő okirat módosulását, illetve a vezető tisztségviselők személyének, adatainak változását az e célra rendszeresített (változásbejegyzési kérelem) nyomtatványon kell bejelenteni.

A változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a tagsággal rendelkező civil szervezet legfőbb szervének, vagy az alapítvány alapítójának a módosítást megalapozó döntését. A módosítást megalapozó döntést a legfőbb szerv üléséről készült jegyzőkönyvbe is lehet foglalni. (Ebben az esetben a legfőbb szerv üléséről készült jegyzőkönyvet az ahhoz tartozó jelenléti ívvel együtt csatolni kell.) A döntésen túl – szükség esetén – csatolni kell a változás típusától függően a módosított létesítő okiratot, az új székhely használati hozzájárulást, az új vezető tisztségviselők tisztséget elfogadó nyilatkozatát, stb.

Ha a létesítő okirat módosul, akkor a változásbejegyzési kérelemhez csatolt létesítő okiratban úgy kell egységes szerkezetbe foglalni a módosítással nem érintett és a módosuló szövegrészeket, hogy a változásbejegyzési kérelemmel érintett (módosuló) szövegrészek a változásbejegyzési kérelemmel nem érintett (változatlan) szövegrészektől jól láthatóan megkülönböztethetők legyenek. (A módosuló szövegrészeket vastagítva, dőlt betűvel célszerű szerkeszteni, a törölt részeket pedig nem szabad a szövegben hagyni, de helyüket – például * jellel – jelölni kell.) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat végén a kérelmezőnek vagy jogi képviselőjének záradékban kell azt igazolnia, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolt egységes szerkezetű létesítő okirat tartalma azonos az utolsó módosítással elfogadott állapotnak.

Ha a változásbejegyzési kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, akkor a bíróság a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás jogerős befejezéséig az újabb változásbejegyzési eljárást felfüggeszti.

Egyebekben a változásbejegyzési eljárásban a nyilvántartásba vétel iránti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3.9.3. A civil szervezetek nyilvántartására vonatkozó fő szabályok

A civil szervezetek nyilvántartása közhiteles, ami azt jelenti, hogy az abban foglalt adatokat az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy azok a valóságnak megfelelnek. A nyilvántartás megtekintés időpontjában fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten megtekinthetők.

A civil szervezetek bírósághoz benyújtott iratai – az egyesület legfőbb szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás kivételével – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A civil szervezetek nyilvános, a bíróságon rendelkezésre álló iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetők meg.

A civil szervezetek éves beszámolóját nem a nyilvántartást vezető törvényszéken, hanem az Országos Bírósági Hivatalban kell letétbe helyezni a tárgyévet követő év május 31. napjáig.

A civil szervezetek nyilvántartott hatályos adatainak kivonatát a civil szervezet törvényes képviselőjének vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazottjának a kérelmére a nyilvántartást vezető bíróság állítja ki.

3.9.4. A civil szervezetek közhasznú jogállásával kapcsolatos fő szabályok

Közhasznú szervezetté az olyan, Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző civil szervezet minősíthető, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, és melynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

A civil szervezet akkor végez közhasznú tevékenységet, és akkor járul hozzá a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ha az előző évről szóló közhasznúsági melléklet alapján a civil szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetők.

Megfelelő erőforrás áll a civil szervezet rendelkezésére, ha

• az előző két lezárt üzleti év átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot,
• a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
• a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő a civil szervezet társadalmi támogatottsága, ha

• az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a civil szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg (a civil szervezetnek felajánlott „adó 1%”) eléri a civil szervezetnek juttatott állami támogatás nélkül számított összes bevétel 2 százalékát,
• a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
• közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

A bíróság a civil szervezet közhasznúvá minősítéséről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzéséről nemperes eljárásban dönt. Az eljárást kérelemre a civil szervezetet nyilvántartó bíróság folytatja le.

A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy

• a fenti követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható,
• a civil szervezet létesítő okirata tartalmazza, hogy a civil szervezet:
• milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból,
• gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez,
• gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, valamint
• közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Ha a civil szervezet úgy nyilatkozik, hogy a létesítő okirata nem tartalmazza ezeket a nyilatkozatokat, akkor a kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat módosításáról szóló döntést és a létesítő okirat közhasznúsági feltételeknek megfelelően módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Ekkor a bíróság a változásbejegyzésről és a közhasznúságról egy eljárásban fog döntést hozni.

A kérelemhez csatolni kell:

• a vezető tisztségviselő nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró ok alá, és
• a civil szervezet két utólsó lezárt éves beszámolóját.

A bíróság minden beszámoló letétbe helyezésekor megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor a civil szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A közhasznú szervezet hatvan napon belül maga is köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

3.9.5. A civil szervezetek jogutód nélküli megszűnésének fő eljárási szabályai

Ha a tagsággal rendelkező civil szervezet úgy fejezi be működését, hogy nem egyesült másik civil szervezettel, vagy nem válik szét különböző civil szervezetekre, akkor „jogutód nélkül” szűnik meg, és fennmaradó vagyonának sorsát a bíróság az irányadó szabályok szerint lefolytatott eljárásban rendezi, majd a civil szervezetet a nyilvántartásból törli.

A tagsággal rendelkező civil szervezet akkor szűnik meg jogutód nélkül, ha

• határozott időre jött létre, és a meghatározott időtartam eltelt,
• megszűnését meghatározott feltételhez kötötték, és a feltétel bekövetkezett,
• a tagok a megszűnést kimondják,
• az arra jogosult szerv megszünteti,
• megvalósította célját, vagy az lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg, vagy
• tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a törvényben meghatározott minimum létszámot.

Az alapítvány megszűnik, ha

• a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg,
• a céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és annak módosítására vagy más alapítvánnyal egyesülésre nincs mód, vagy
• a célja megvalósítása érdekében 3 éven át nem folytat tevékenységet.

Ha az alapítvány megszűnésének bármelyik oka bekövetkezik, akkor a kuratórium köteles értesíteni az alapítói jogok gyakorlóját. Ha az alapítói jogok gyakorlója harminc napon belül nem intézkedik, akkor a kuratórium köteles a megszűnési okot a nyilvántartást vezető bíróságnak bejelenteni. A bíróság ezt követően az alapítványt megszünteti, és nyilvántartásból való törlésével egyidejűleg rendelkezik az alapítvány fennmaradó vagyonáról.