2.11.1. A legfontosabb általános szabályok és alapelvek
Az elsőfokú peres eljárás három részből áll:
- a perindításból,
- a perfelvételi szakból és
- az érdemi tárgyalási szakból.
A perindítás keretében a bíróság megvizsgálja, hogy a felperes által benyújtott keresetlevél megfelel-e a törvényi követelményeknek és alkalmas-e a perfelvételre. A perfelvételi szakban történik a jogvita kereteinek a meghatározása. Ebben a szakban a bíróság perfelvételi tárgyalást tarthat. Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert. Ebben a szakban a bíróság érdemi tárgyalást tart.
A bíróság tárgyalását a bíró, tanácsban történő eljárás esetén a tanácselnök vezeti. A felekhez, a képviselőkhöz és a meghallgatott személyekhez a bíróság tagjai, a felek és képviselőik is kérdéseket intézhetnek.
A bíróság köteles gondoskodni a tárgyalás rendjének megtartásáról és a tárgyalás szabályszerű megtartása érdekében a bíróság a hallgatóság létszámát korlátozhatja. A hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják, a bíróság rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén, továbbá akkor, ha a hallgatóság tagjának az állapota vagy megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát, akkor a bíróság a hallgatóság érintett tagját a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti.
A felet, a képviselőt, más perbeli személyt (például a beavatkozót), a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát az ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén – akár pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően – a bíróság a tárgyalásról kiutasíthatja, illetve kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha az eljárás ezen résztvevőinek állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. A kiutasítás hatálya az elrendelésétől kezdve – a bíróság rendelkezésétől függően – az adott tárgyalási határnapra, annak egy részére, vagy az egész eljárásra kiterjed. Ha a kiutasítás az egész eljárásra kiterjed, akkor a bíróság a felet felhívja, hogy a tárgyalásra képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjon.
Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat (így az idézést is) a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Ez alól kivétel, ha a felet személyes megjelenés kötelezettségével idézi a bíróság.
A bírósági iratokat – eltérő rendelkezés hiányában – postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzettnek kézbesíteni. A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában is átveheti. A bírósági irat az arra jogosult által történő átvételének napján kézbesített. A bírósági iratot, ha annak átvételét a címzett megtagadta, akkor a kézbesítést megkísérlésének napján, ha pedig a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza –a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez Utóbbi eset a kézbesítési fikció. A kézbesítési fikcióval szemben – törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel – a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül kézbesítési kifogást lehet előterjeszteni.
A nyilvános tárgyaláson a médiatörvény szerinti médiatartalom-szolgáltató a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a törvényben meghatározott feltételekkel, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet. A bíróság tagjairól a sajtó a hozzájárulásuk nélkül, az egyéb perbeli szereplőkről kifejezett hozzájárulásukkal készíthet felvételt.
A bíróságnak és a feleknek, a perkoncentráció elvének megfelelően törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
A bíróság – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és nyilatkozatokhoz kötve van.
A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni. A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
A kiszabható pénzbírság legmagasabb összege nagykorúval szemben egymillió forint, a kiskorúval szemben pedig háromszázezer forint azzal, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye.
A törvény vagy a bíróság egyes perbeli cselekmények (nyilatkozatok) megtételére határidőt szab. E határidők elmulasztásának konkrét – rendszerint a mulasztóra hátrányos – következményeit a polgári perrendtartás határozza meg, mely következményektől a bíróság nem térhet el. A törvényben meghatározott határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A bíróság az általa meghatározott határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban meghatározott határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani. A bíróság által szabott határidő meghosszabbítását az eljárás érintett résztvevője is kérheti. A meghosszabbítás iránti kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján, órákban meghatározott határidő esetén a határidő lejártát megelőzően a bíróságra meg kell érkeznie. A kérelemről a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül is dönthet.
2.11.2. A perindítás
A peres eljárás a keresetlevél benyújtásával indul meg.
2.11.2.1. Intézkedések a keresetlevél benyújtását követően
A bíróság a keresetlevelet 30 napon belül abból a szempontból vizsgálja meg, hogy szükség van-e a keresetlevél áttételére, a keresetlevél hiányainak pótlására vagy a keresetlevél visszautasítására.
a) A keresetlevél áttétele
A bíróság a keresetlevél áttételét akkor rendeli el, ha a keresetlevél alapján az állapítható meg, hogy a per elbírálása másik bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik. Ez esetben a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
A keresetlevél áttételének elrendeléséig a felek által teljesített perbeli cselekmények és bírói rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha
- azok az áttétellel kapcsolatosak,
- azok az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy keresetkiterjesztés előtt történtek, vagy
- azok mindegyikét a felek jóváhagyják és valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában fenntartja.
A bíróság az áttételről fellebbezhető határozatban (végzésben) határoz. Ha valamely bíróság a hatáskörének, illetve illetékességének hiányát jogerősen megállapította, akkor az utóbb eljáró bíróság nem hozhat olyan határozatot, amellyel az ügyet az előbb eljárt bírósághoz utalja vissza. Ha mégis erre lenne szükség, akkor a bíróság kijelölésének van helye. A kerületi bíróságok közötti illetékességi ütközés esetén a törvényszék másodfokú tanácsa, a kerületi bíróság és a törvényszék közti hatásköri ütközés esetén az ítélőtábla, más esetekben a Kúria dönt a kijelölésről. A kijelölés tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek.
b) A hiánypótlás
Ha a keresetlevél (és általában a beadvány) nem felel meg a polgári perrendtartás rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság a polgári perrendtartás eltérő rendelkezése hiányában rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett – indokolt esetben a beadvány visszaadásával – azzal a figyelmeztetéssel hívja fel hiánypótlásra a beadvány előterjesztőjét, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.
Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illeték előzetes megfizetése alól mentesítő költségkedvezmény nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy hiányosan rója le, a bíróság – a polgári perrendtartás eltérő rendelkezése hiányában – azzal a figyelmeztetéssel hívja fel a felet az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha az illetéket nem rója le vagy a hiányzó illetéket nem pótolja, a bíróság a beadványt vissza fogja utasítani.
Ha az eljárás résztvevője a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is helyesen adta volna be.
Ha az eljárás résztvevője beadványát – a hiánypótlási felhívás ellenére – újból hiányosan adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság a beadványt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hiányos tartalma szerint intézi el.
A jogi képviselők esetében a hiánypótlásra a jogi képviselő nélkül eljáró felekre vonatkozó szabályokhoz képest szigorúbb szabályok vonatkoznak, a jogi képviselők esetében hiánypótlásra szűkebb körben van lehetőség.
c) A keresetlevél visszautasítása
A bíróság a törvényben meghatározott esetekben a keresetlevelet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vagy a hiánypótlási felhívás eredménytelensége esetén visszautasítja.
A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – akkor utasítja vissza a keresetlevelet, ha
- a perre magyar bíróság joghatósága – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján – kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,
- az igény elbírálása más hatóság – ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot is – hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető,
- a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben a közigazgatási szerv jogsértését megállapító bírósági eljárásnak kell megelőznie,
- a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,
- a félnek nincs perbeli jogképessége,
- az igény – az elévülés esetét kivéve – bírósági úton nem érvényesíthető,
- a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
- a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró személy ellen indították,
- a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja,
- a keresetlevél nem tartalmazza a polgári perrendtartásban, illetve más törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a polgári perrendtartásban, illetve más törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket,
- a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő, vagy
- azt a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be.
A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére
- nem pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,
- nem gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve akiknek a perben állása kötelező,
- nem nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – a polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,
- nem gondoskodott a törvényben meghatározott esetben a jogi képviseletéről,
- nem pótolta a törvényben előírtakat tartalmazó, de egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél hiányait, vagy
- nem pótolta – a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett illetéken felül – a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó illetéket.
A keresetlevelet akkor is vissza kell utasítani, ha fenti okok a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.
A keresetlevelet visszautasító végzést a bíróság a felperesnek kézbesíti, és intézkedéséről az alperest értesíti.
A keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
2.11.2.2. Intézkedések a perfelvételre alkalmas keresetlevél esetén
Ha a keresetlevél áttételének vagy visszautasításának nincs helye, akkor a keresetlevél a perfelvételre alkalmas. Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas, akkor a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt (a személyi állapotot érintő perekben harminc) napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét, valamint – ha erre korábban nem került sor, akkor – tájékoztatja az alperest a kötelező jogi képviselet szabályairól.
A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben írásbeli ellenkérelmét a jogszabályban (a 6/2019. (III. 18.) IM rendeletben) meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. Az alperes ellenkérelmét az eljáró bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (az ügyfélsegítőn) szóban is előadhatja. Ebben az esetben ellenkérelmét a bíróság rögzíti az erre rendszeresített nyomtatványon.
Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
- az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
- a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító adatait, és
- az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.
Az ellenkérelem érdemi részében – ha azzal a fél a perben védekezni kíván – fel kell tüntetni:
- alaki védekezés esetén
- az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet és tényeket,
- a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat a polgári perrendtartásban meghatározott módon,
- érdemi védekezés esetén
- a beszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján és az azt megalapozó tényeket, továbbá az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,
- a kereseti kérelem vitatott részét,
- a keresetlevélben feltüntetett tényekre, bizonyítékokra és bizonyítási indítványokra vonatkozó vitató nyilatkozatot és a védekezést megalapozó tényeket,
- a keresettel érvényesített jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggést cáfoló jogi érvelést, és
- a védekezést – ideértve az anyagi jogi kifogást is – megalapozó tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat a polgári perrendtartásban meghatározott módon.
Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:
- az ellenfél – állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített – felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem teljesítésének indokát, illetve
- a fél perben eljáró törvényes képviselője – ha az eltér az ellenfél által feltüntetettől – és meghatalmazottja képviseleti jogát megalapozó tényeket és azok bizonyítékait
Ha a felperes keresethalmazatot érvényesít az alperessel szemben, akkor az írásbeli ellenkérelem érdemi részében írt tartalmi elemeket keresetenként kell teljesíteni.
Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás:
- állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve
- bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a fentiek helyett e nyilatkozatát kell feltüntetnie.
Az ellenkérelemhez csatolni kell:
- a keresetlevél kapcsán becsatolandó, az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékleteket, és
- az ellenfél felhívásának teljesítése esetén azon bizonyítékokat, amelyekre a felhívás vonatkozott.
2.11.2.3. A perindítás joghatásainak beállása
A perindítás joghatásai a kereset közlésével, vagyis a perfelvételre alkalmas keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével állnak be. A kereset alperessel történő közlésének legfontosabb eljárásjogi hatása a perfüggőség. A perfüggőség azt jelenti, hogy amíg a felek között a per folyamatban van, addig ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a felek között újabb peres eljárás nem indítható.
2.11.2.4. A bírósági meghagyás
Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Kivételként például a személyi állapotot érintő perekben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.
A bírósági meghagyás akkor is kibocsátható, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató olyan nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki, sem érdemi védekezést.
A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban, a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz. E végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.
Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. A megfelelően előterjesztett ellentmondás esetén a bírósági meghagyás hatályát veszti. Az ellentmondás illetékköteles, mértéke a pertárgy értéke, illetve a külön törvényben meghatározott illetékalap 3%-a, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 750.000,- forint. Az ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel, azaz esetleges pernyertessége esetén sem igényelheti, hogy az ellenérdekű fél annak összegét fizesse meg neki.
A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg, vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős és az ítélettel azonos hatályú.
2.11.3. A perfelvételi szak; a perfelvételi tárgyalás
2.11.3.1. A perfelvétel általános szabályai
A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően
- a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,
- kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy
- további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül jár el.
A felek a perfelvétel során a per érdemére (vagyis a kereset, illetve az ellenkérelem elbírálása szempontjából releváns tényekre, illetve nyilatkozatokra) vonatkozóan (írásban) perfelvételi iratban vagy (szóban) perfelvételi nyilatkozatban fejthetik ki álláspontjukat.
Perfelvételi irat: az írásbeli ellenkérelem, a válaszirat, a viszontválasz, az előkészítő irat, a viszontkereset-levél és a beszámítást tartalmazó irat.
Perfelvételi nyilatkozat: A felek a perfelvétel körében perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával – a bíróság közrehatása mellett – határozzák meg a jogvita kereteit. E nyilatkozatok a perfelvételi nyilatkozatok.
A bíróság azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, pénzbírsággal sújtja.
A fél perfelvételi iratot kizárólag akkor terjeszthet elő, ha arra a bíróság felhívta, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az ennek megsértésével előterjesztett irat – a polgári perrendtartás eltérő rendelkezése hiányában – hatálytalan (ami azt jelenti, hogy nem vehető figyelembe).
2.11.3.2. Perfelvételi tárgyalás kitűzése előtti további írásbeli perfelvétel elrendelése
Ha a bíróság további írásbeli perfelvételt rendel el, az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével arra hívja fel, hogy az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.
A válasziratban a bíróság felhívásának megfelelő körben fel kell tüntetni:
- az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fél az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat mennyiben és milyen okból vitatja,
- az ellenfél – állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített – felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének indokát, és
- a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatot.
A fél válasziratban külön felhívás nélkül is tehet egyéb perfelvételi nyilatkozatot, és az állítási, valamint bizonyítási szükséghelyzetre vonatkozóan felhívást intézhet az ellenfélhez.
Ha a fél az ellenkérelemre tekintettel keresetet kíván változtatni, a válasziratban fel kell tüntetni a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot.
A válaszirathoz mellékelni kell a feltüntetett és rendelkezésre álló, valamint az ellenkérelem szerinti felhívásban feltüntetett bizonyítékot.
Ha a felperes válasziratát előterjesztette, a bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére. A viszontválasz tartalmára a válasziratra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Fontos, hogy e szabályok nem alkalmazhatóak a személyi állapotot érintő perekben!
2.11.3.3. Perfelvételi tárgyalás kitűzése
A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha
- további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy ennek hiányában a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy
- további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt.
A perfelvételi tárgyalást – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ez a tárgyalási időköz. A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt nem rendelt el további írásbeli perfelvételt, akkor az alperes írásbeli ellenkérelmét az idézéssel együtt kézbesíti a felperesnek.
A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben személyesen vagy képviselőjük útján nyilatkozatot tudjanak tenni. A bíróság erről az idézésben köteles tájékoztatni a feleket. A perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye önmagában azért, mert a fél vagy képviselője a nyilatkozatot azért nem tudja megtenni, mert a jelen nem lévő fél vagy annak más képviselője rendelkezik a szükséges ismeretekkel.
Az idézésben a címzettet távolmaradásának következményeire figyelmeztetni kell, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.
Ha a perfelvételi tárgyalást valamennyi fél elmulasztotta, vagy valamelyik fél elmulasztotta és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását, akkor a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalást a jelen lévő fél kérelmére megtartja, akkor
- úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,
- úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,
- a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és
- a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást a polgári perrendtartásban meghatározott okból el kell halasztani.
A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.
Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem határozott, akkor a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.
A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják. A személyi állapotot érintő perekben a perfelvételi tárgyaláson, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig viszontkereset előterjesztésének is van helye.
A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet.
A perfelvétel lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további nyilatkozataik megtételére. Ha a felek a perfelvételi nyilatkozataikat megtették, és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, akkor a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja. A bíróság e végzéséhez kötve van.
A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a bíróság – ha annak sikerére esély mutatkozik – megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági egyezségbe foglalásának lehetőségéről, valamint a szünetelés szabályairól.
Ha a felek nem kötnek egyezséget és az eljárás nem szünetel, akkor a bíróság nyomban megtartja vagy – ha ezt az ügy körülményei nem teszik lehetővé, akkor - kitűzi az érdemi tárgyalást, és arra a feleket idézi.
2.11.3.4. Eljárás további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül
Ha a bíróság megítélése szerint a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben megtett nyilatkozataikkal a jogvita kereteit meghatározták, akkor tájékoztatja őket, hogy a perfelvételt további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, és
- a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,
- figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és
- tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart.
Ha azt bármelyik fél határidőben kéri, akkor a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi. Ha a felek határidőben nem kérték a perfelvételi tárgyalás tartását, a bíróság – tárgyaláson kívül – végzéssel lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van.
Fontos, hogy e szabályok nem alkalmazhatóak a személyi állapotot érintő perekben!
2.11.4. Az érdemi tárgyalási szak; az érdemi tárgyalás
A bíróság a jogvita perfelvétel során meghatározott keretei között az érdemi tárgyalási szakban bizonyítást folytat le és eldönti a pert. A felek az érdemi tárgyalási szakban csak a polgári perrendtartásban meghatározott esetekben tehetnek vagy változtathatnak meg perfelvételi nyilatkozatot. A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napra is kitűzheti. Ha az érdemi tárgyaláson a bizonyítás lefolytatása nem vagy csak részben lehetséges, akkor a bíróság a tárgyalást elhalasztja és nyomban kitűzi a folytatólagos érdemi tárgyalás határnapját, amelyre a feleket idézi. Idézésnek a tárgyaláson szóban, sürgős esetben rövid úton is helye van.
Az érdemi tárgyalást mulasztó fél esetében
- úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,
- úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,
- a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és
- a tárgyalás berekeszthető, kivéve, ha a tárgyalást a polgári perrendtartásban meghatározott okból el kell halasztani.
2.11.4.1. A tárgyalás menete és a tárgyalás elhalasztása
A bíróság a kitűzött tárgyalást a feleknek a tárgyalási határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett indokolt, közös kérelmére köteles elhalasztani, míg a tárgyalás később előterjesztett közös kérelemre csak kivételesen fontos okból halasztható el. A bíróság a tárgyalás első megtartott határnapján megnyitja a tárgyalást. A bíróság valamennyi tárgyaláson a tárgyalás megkezdése után először a megjelent felek számbavétele és az idézések szabályszerűségének vizsgálata után azt állapítja meg, hogy valamelyik fél részéről a tárgyalást – a jogi képviselő képviseleti jogának igazoltságára is figyelemmel – elmulasztottnak kell-e tekinteni. Ha igen, akkor a bíróság dönt a tárgyalás elmulasztásának következményeiről, míg ha bármely idézett fél, illetve képviselő idézése nem szabályszerű, akkor a tárgyalást elhalasztja. A bíróság a tárgyalást hivatalból csak fontos okból, az ok megjelölésével egyidejűleg halaszthatja el. A tárgyalás bármely okból történő elhalasztása esetén a tárgyalás újabb határnapját ki kell tűzni, továbbá arra a feleket és képviselőiket idézni kell. Az elhalasztott tárgyalást – eltérő rendelkezés hiányában – a kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított négy hónapon belül kell megtartani.
A bíróság – ha ez a tényállás megállapításához vagy a per eldöntéséhez szükséges – az eljárás bármely szakában hivatalból elrendelheti a természetes személy fél, illetve a polgári perrendtartás szerinti képviselője, valamint a nem természetes személy fél törvényes képviselője tárgyaláson történő személyes meghallgatását. A fél meghallgatásakor a bíróság a fél személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg. A felet a meghallgatása előtt figyelmeztetni kell igazmondási kötelezettségére, valamint e kötelezettség megsértésének a következményeire.
2.11.4.2. A „nyugvási tényállások”
A polgári perrendtartás három „nyugvási tényállást” szabályoz, melyek esetében hosszabb-rövidebb ideig nem folyik tovább a bírósági eljárás.
a) Az eljárás félbeszakadása
Ha bármelyik természetes személy fél meghal, vagy a nem természetes személy fél megszűnik, az eljárás jogutódjának önkéntes perbelépéséig, illetve az ellenérdekű fél által történő perbevonásáig félbeszakad. Kizárt a félbeszakadása annak a pernek, ahol a jogviszony természete kizárja a jogutódlást. Ha a megszűnt félnek nincs jogutódja, a másik fél az eljárás megszüntetése érdekékben kérheti az eljárás folytatását. Ilyenkor a bíróság ügygondnokot rendel ki és az eljárás a megszüntetés érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.
A fél halála miatt történt félbeszakadás esetén a jogutódlás jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal igazolható.
Félbeszakad az eljárás akkor is, ha a fél elveszti cselekvőképességét és a per vitelére meghatalmazottja nincs. Ekkor a törvényes képviselő személyének bejelentése után folytatódhat a per. Félbeszakad az eljárás akkor is, ha a fél törvényes képviselője hal meg vagy veszti el képviseleti jogosultságát, és a félnek a per vitelére nincs meghatalmazottja. A per általában az új törvényes képviselő személyének bejelentését követően folytatódhat. Ez alól akkor van kivétel, ha a polgári perrendtartás a bíróság számára lehetővé teszi, hogy a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendeljen ki (például akkor, ha a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező fél az eljárás alatt elveszti cselekvőképességét). Ezáltal az eljárás félbeszakadása megszűnik. Erre akkor kerülhet sor, ha az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené.
Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad és az eljárás folytatásakor újraindul.
A félbeszakadás alatt – a félbeszakadással vagy annak megszüntetésével kapcsolatos intézkedések és cselekmények kivételével – a per érdemére vonatkozó minden bírói intézkedés, illetve a felek által teljesített perbeli cselekmény hatálytalan.
A félbeszakadást megállapító határozat ellen fellebbezésnek van helye, de ezt a bíróság maga is megváltoztathatja.
b) Az eljárás felfüggesztése
A polgári perrendtartás felsorolja azokat az eseteket, amikor a bíróság az eljárást felfüggesztheti. A felfüggesztést kérheti a fél, de a bíróság hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés hatálya alatt a felek és a bíróság csak olyan perbeli cselekményt tehetnek, ami a felfüggesztéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás folytatásakor újraindul.
Felfüggeszthető az eljárás – egyebek mellett – akkor,
- ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, melynek a tárgyában az eljárás büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik,
- ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van,
- ha a bíróság közvetítői eljárás megindítására kötelezi a feleket,
- ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, vagy gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ és e per már folyamatban van,
- ha a bíróság az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának, az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának, vagy a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának kezdeményezéséről határoz.
Az eljárás felfüggesztésére az 1. és 2. okból csak az írásbeli ellenkérelem – vagy annak hiányában beszámítás – előterjesztését követően kerülhet sor.
A felfüggesztést elrendelő végzés ellen – a 3. és 5. okot kivéve – fellebbezésnek van helye, de az eljárás felfüggesztő végzését a bíróság maga is megváltoztathatja.
c) Az eljárás szünetelése
Az eljárás szünetelésének eseteit a polgári perrendtartás határozza meg. A szünetelés alatt bármelyik fél kérelmére az eljárás folytatható. Négy hónapi szünetelést követően az eljárás megszűnik. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ha az eljárás szüneteléssel szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére. Ha a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig szünetel az eljárás, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik, az illeték 90%-os mérséklésére kerül sor. Ha a szünetelésre a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, majd ezután szűnik meg az eljárás, az illeték 70%-os mérséklésének van helye. A szünetelés alatt tett és a per érdemére vonatkozó minden bírói intézkedés, illetve a felek által teljesített perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a szüneteléssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatban tett intézkedések és cselekmények. Az eljárás szünetelésével minden határidő megszakad és az eljárás folytatásakor újraindul.
Az eljárás szünetel, ha
- a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,
- az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától,
- a fél a megadott címen nem elérhető, és a másik fél bírósági felhívásra nem jelöl meg másik elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,
- ha a nem természetes személy fél és annak törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén ügygondnoki díj előlegezésének lenne helye és a fél ezt bírósági felhívás ellenére nem teljesíti, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,
- a felperes a bizonyítással nem összefüggő fordítás, illetve külföldi kézbesítés költségét a bíróság felhívása ellenére nem előlegezi, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól, vagy
- hirdetményi, illetve a polgári perrendtartás alapján végrehajtói kézbesítésnek volna helye, és azt a fél nem kéri vagy ha mindkettőnek a feltételei fennállnak egyiket sem kéri, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges díjat nem előlegezi, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól.
2.11.5. A keresetváltoztatás
A polgári perrendtartás értelmében keresetváltoztatásnak minősül, ha a fél a keresetével – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összefüggésben előadott korábbi
- tényállításához képest eltérő vagy további tényre hivatkozik,
- jogállításához, illetve jogi érveléséhez képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, illetve jogi érvelésre hivatkozik, vagy
- kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő.
2.11.5.1. A keresetváltoztatás a perfelvételi szakban
A perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset a korábbi keresethez képest ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered. A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.
A bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt kereset esetében a törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. A hiánypótlási felhívás kiadására a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bíróság elutasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a megváltoztatott kereset nem ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. A bíróság a visszautasítást, illetve az elutasítást tartalmazó határozatát köteles indokolni.
Az ellenkérelem-változtatásra a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályokat a törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A perfelvételi tárgyalás előtt keresetváltoztatást csak a bíróság felhívására előterjesztett perfelvételi iratban lehet előadni, a perfelvételi tárgyaláson a keresetváltoztatás szóban szabadon előadható. A bíróság pénzbírságot köteles kiszabni abban az esetben, ha a keresetváltoztatást a fél nem akkor adja elő, amikor a per állásához képest legkorábban előadhatta volna.
2.11.5.2. A keresetváltoztatás az érdemi tárgyalási szakban
A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás (továbbiakban: keresetváltoztatás) megváltoztatásának az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig eltérő rendelkezés hiányában akkor van helye, ha
- tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé,
- jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása esetén azt a fentiek szerint megváltoztatott és a megváltoztatott jogállítással, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja, vagy
- a változtatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja és azzal okozati összefüggésben áll, és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.
A fél a keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
A keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
- a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó tényeket,
- a keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a keresetnek a változtatással érintett részét, és
- a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket és az önhiba hiányát valószínűvé teszik.
Az engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.
Az ellenkérelem-változtatásra, a viszontkeresettel, valamint a beszámítással szembeni ellenkérelem megváltoztatására a keresetváltoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a törvényben meghatározott eltérésekkel.
2.11.6. A viszontkereset
Az alperest a perben megilleti a viszontkereset előterjesztésének lehetősége. A viszontkereset az alperes által a felperes ellen indított kereset, melyet a felperesi keresettel való együttes elbírálás céljából ugyanazon bíróságnál, ugyanazon perben lehet előterjeszteni, ha a felperesi keresettel azonos jogviszonyból ered. Más jogviszonyból eredő jog iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától. Vannak pertípusok, melyekben viszontkeresetet nem szabad előterjeszteni (például a sajtó-helyreigazítás iránt indított perben, a végrehajtási igényperben).
A viszontkeresetet viszontkereset-levélben kell előterjeszteni, melynek tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. A személyi állapotot érintő perekben a viszontkereset az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthető, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig.
A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben, a viszontkereset-levelet a jogszabályban (a 6/2019. (III. 18.) IM rendeletben) meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. Az alperes viszontkeresetét az eljáró bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (az ügyfélsegítőn) szóban is előadhatja. Ebben az esetben viszontkeresetét a bíróság rögzíti az erre rendszeresített nyomtatványon.
A bíróság a viszontkereset-levelet visszautasítja, ha
- azt az alperes a törvény rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő,
- a keresetlevél visszautasításának törvényben foglalt valamely oka áll fenn, vagy
- törvény egyéb rendelkezése értelmében nincs helye viszontkeresetnek.
2.11.7. A beszámítás
A beszámítás alperesi ellenkövetelés előterjesztése a felperesi követeléssel szemben, ha az alperes ellenkövetelését nem külön perben kívánja érvényesíteni. Beszámítást beszámítást tartalmazó iratban lehet előterjeszteni, melyre a keresetlevél tartalmára és mellékleteire vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását is, hogy az ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.
Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában beszámítással az alperes a felperessel szemben fennálló, egynemű (például pénzkövetelés áll szemben pénzköveteléssel) és már esedékessé vált követelését számíthatja be a felperessel szemben fennálló tartozásába. A beszámítás erejéig a kölcsönös követelések megszűnnek. A beszámítással érvényesített igény vonatkozásában a bizonyítás az alperest terheli. A beszámítást tartalmazó irat előterjesztése a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül írásban történhet.
A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben, a beszámítást tartalmazó iratot a jogszabályban (a 6/2019. (III. 18.) IM rendeletben) meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. Az alperes beszámítást tartalmazó nyilatkozatát az eljáró bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben (az ügyfélsegítőn) szóban is előadhatja. Ebben az esetben beszámítást tartalmazó nyilatkozatát a bíróság rögzíti az erre rendszeresített nyomtatványon.
2.11.8. Az egyezség
A peres felek a per során a jogvitájukat, vagy annak bizonyos kérdéseit egyezséggel rendezhetik. Ennek tipikus esete a házassági bontóperekben a járulékos kérdésekben (a házastársak közös gyermeke tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – igény esetén – a házastársi tartás kérdésében) történő egyezségkötés. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a bíróság végzéssel jóváhagyja. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság ítéletének.
Ha a felek kérik, vagy ha ez célszerűnek látszik, a bíróság köteles tájékoztatni a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, lehetőségéről, az eljárás szünetelésének esetéről. Ha a felek a közvetítői eljárásban megállapodást kötnek, akkor azt egyezségként történő jóváhagyás érdekében bemutathatják a bíróságnak. A bíróság a megállapodás egyezségként jóváhagyható részét a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalja és végzésével jóváhagyhatja.
Ha a felek a perben egyezséget kötnek, akkor az illetéket a bíróság mérsékli. Ha az egyezség a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt jön létre, akkor a mérsékelt illeték az illeték 10%-a, míg ha az egyezség a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jön létre, akkor a mérsékelt illeték az illeték 50%-a.
2.11.9. Az eljárás megszüntetése
Az eljárás megszüntetése a peres eljárás érdemi határozathozatal, döntés nélkül történő befejezését jelenti. A peres eljárás megszüntetésének oka lehet a felek magatartására tekintettel vagy egyéb okból bekövetkező akadály. Az eljárás megszüntetésére sor kerülhet hivatalból vagy a felek valamelyikének kérelmére.
2.11.9.1. Az eljárás megszüntetése hivatalból
A bíróság az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha
- a keresetlevelet már a törvényben meghatározott ok alapján vissza kellett volna utasítani,
- magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja,
- magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és a bíróság joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg,
- a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
- megállapítja, hogy a per más – a törvény hatálya alá tartozó – ügyben eljáró bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, kivéve, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett, vagy az illetékesség a felek alávetésén alapul és az alperes illetékességi kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett,
- a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,
- a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél a tárgyalás megtartását nem kéri,
- a felperes a bíróság felhívása ellenére – ideértve a törvényben meghatározott különleges esetet is – a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról a bíróság által meghatározott határidő alatt nem gondoskodik, vagy
- megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
2.11.9.2. Az eljárás megszüntetése kérelemre
A bíróság az eljárást annak bármely szakaszában kérelemre megszünteti, ha
- a felperes a teljes keresetétől elállt,
- a felek ezt közösen kérték,
- a megszűnt félnek nincs jogutódja, és bármelyik fél az eljárás megszüntetését kérte, vagy
- a bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a felperes a kitűzött határidő alatt biztosítékot nem adott és az alperes a biztosíték adása iránti kérelemben az eljárás megszüntetését is kérte.
A felperes az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül, ezt követően csak az alperes hozzájárulásával állhat el keresetétől. Az írásban bejelentett elálláshoz a hozzájáruló nyilatkozatot csatolni kell. Ennek elmulasztása esetén a bíróság az alperest nyilatkozattételre hívja fel és figyelmezteti, hogy ha a felhívásra az abban megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelően az eljárást megszünteti. Nincs szükség az alperes hozzájárulására, ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette. A bíróság az eljárást végzéssel szünteti meg.
A bíróság az eljárás megszüntetésekor az illetéket annak 10%-ára mérsékli, ha a per megszüntetésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt azért került sor, mert
- a felperes keresetétől elállt, vagy
- a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték.
A bíróság az eljárás megszüntetésekor az illetéket annak 30%-ára mérsékli, ha a per megszüntetésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után azért került sor, mert:
- a felperes keresetétől elállt, vagy
- az eljárás megszüntetését a felek közösen kérték.
2.11.10. A bizonyítás; a bizonyítási eljárás
Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. A bíróság – szükség esetén – tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről. A bizonyítás indítványozásának elmulasztása, vagy annak elkésett felajánlása és a bizonyítás esetleges sikertelensége azt a felet terheli, akinek érdekében áll, hogy a bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogadja el.
Bizonyítási indítványt fő szabályként csak a perfelvételi szakban, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig lehet tenni. Ezt követően, kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel indítványozhatnak a felek bizonyítást.
A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha
- a bizonyítási indítványt a fél nem a polgári perrendtartásban foglaltaknak megfelelően terjeszti elő, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik,
- a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél előlegezési kötelezettségét – felhívás ellenére – nem teljesítette.
A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.
A bíróság nincs kötve alakszerű bizonyításhoz. Szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.
2.11.11. A tárgyalás berekesztése
Amikor a per határozathozatalra megérett, a bíró vagy a tanács elnöke tájékoztatja a feleket, hogy a tárgyalást be kívánja rekeszteni, és köteles megkérdezni, hogy a felek kívánnak-e még valamit előadni. Ezt követően a bíróság a tárgyalást berekeszti. A bíróság határozatát zárt ülésen, a felek, képviselők és a hallgatóság távollétében hozza meg, majd azt – ha a határozat kihirdetését nem halasztotta határozathirdetésre – a rendelkező rész írásba foglalása után nyilvánosan kihirdeti.
Ha a bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztja, azt legfeljebb 30 napra teheti. Ez esetben a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni és azt indokolásával együtt a jelen lévő félnek, jogi képviselőnek nyomban kézbesíteni kell.