A keresetlevél az a beadvány, amely tartalmazza a bíróság felé megfogalmazott határozott kereseti kérelmet az érvényesíteni kívánt jog, és a per megindításához szükséges tények előadásával. Ezzel indul a peres eljárás.

A keresetlevél kötelező tartalmi elemei:
• az eljáró bíróság megnevezése;
• a peres felek neve, lakóhelyük, perbeli állásuk és a képviselőik feltüntetése;
• az érvényesíteni kívánt jog megnevezése. Ehhez le kell írni az annak alapjául szolgáló tényeket, és fel kell sorolni az ezek igazolására felhasználni kívánt bizonyítékokat;
• azoknak az adatoknak a feltüntetése, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
• a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem, azaz a kereseti kérelem előadása. Ebben pontosan meg kell határozni, hogy a felperes milyen tartalmú bírósági döntést kíván.

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, vagy annak másolatát, amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozni kíván. Ha a felperes nem az általános illetékességgel rendelkező bíróság előtt terjesztette elő a keresetét, azt az iratot is csatolni kell, amelyből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. Nincs szükség erre, ha ez az adat személyazonosító okmánnyal is igazolható, viszont a keresetlevélben erről nyilatkozni kell. Amennyiben az ügyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő meghatalmazását is csatolni kell. Ha a jogi képviselet nem kötelező, de a fél a keresetlevelet meghatalmazott útján terjesztette elő, a meghatalmazás csatolása ugyancsak elengedhetetlen. Ha a felek között korábban már közvetítői eljárás volt folyamatban, erre nézve is nyilatkozni kell. Amennyiben a felperes rendelkezik telefonszámmal, fax számmal vagy e-mail címmel, ezt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.

Egyes pertípusokra vonatkozóan a jogszabályok a keresetlevél tartalmára különleges szabályokat is előírnak. A házassági perben elő kell adni a házasság megkötésére, a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatokat, meg kell jelölni az utolsó közös lakóhelyet, a házasságkötés és az életközösség megszakadásának idejét. Csatolni szükséges a házassági anyakönyvi kivonatot is. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló, és általában a tulajdoni perekben a keresetlevélhez mindig csatolni szükséges az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles kivonatát.

A perben több felperes, illetve több alperes is szerepelhet. Lehetőség van egy keresetlevélben több önálló kereseti kérelem előterjesztésére is.

Marasztalásra irányuló:
A marasztalásra irányuló kereseti kérelem esetében a felperes azt kéri a bíróságtól, hogy az alperest kötelezze valaminek a megfizetésére, szolgáltatására, valaminek a megtételére, vagy valamiért felelősség vállalásra. Ilyen esetben csak a lejárt, a keresetlevél benyújtásakor már esedékessé vált követelés érvényesíthető. Ez alól kivételt képez a tartásdíj, járadék, vagy más időszakos szolgáltatás iránt indított per. Ez utóbbiak esetében a kereseti kérelem a még le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető. Ugyancsak kivétel a lakás, helyiség vagy ingatlan visszabocsátása iránti kereseti kérelem is, melynek esetében, ha a visszabocsátásnak határozott időpontban kell megtörténnie, akkor a kereset már e határidő lejárta előtt is előterjeszthető.

Megállapításra irányuló:
A megállapításra irányuló kereseti kérelem esetében a felperes valamilyen jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítását kéri a bíróságtól. Ilyen keresetet az terjeszthet elő, aki igazolja a bíróság előtt a jogai megóvásának szükségességét. Megállapításra irányuló keresetnek akkor van helye, ha a felperes teljesítést nem, vagy még nem követelhet.

Jogalakításra irányuló:
Létezik úgynevezett jogalakítási kereset is, mely a felek jogviszonyának megváltoztatására irányul. Ez lehet jogviszonyt módosító, mint például a tartási vagy életjáradéki szerződés módosítása, de lehet jogviszonyt megszüntető is, mint például a közös tulajdon megszüntetése, vagy a házasság felbontása.

A kereset típusok változása:
A felperest megilleti a keresetváltoztatás joga. A keresetváltoztatáskor a kereset tartalmának, a kért bírósági döntésnek a helyébe egy új kereseti kérelem lép. A keresetváltoztatásnak az a feltétele, hogy ugyanazon jogviszonyból származzon, mint az eredeti kereset vagy az eredeti kereset tárgyával összefüggő legyen. A felperesnek ugyancsak van lehetősége a kereset kiterjesztésére is. Ez történhet úgy, hogy új alpereseket is perbe von, de történhet úgy is, hogy újabb igényt is érvényesít a kérelmében. Mind a keresetváltoztatás, mind a kereset kiterjesztés az elsőfokú eljárás során lehetséges.

A keresetlevelet a bírósághoz személyesen vagy postai küldeményként feladva lehet eljuttatni. Általában eggyel több példányt kell benyújtani belőle, mint ahány fél érintett a perben. A keresetlevél mellékleteiből is ugyanannyi példányt kell előterjeszteni. Ha a keresetlevél előterjesztése jogi képviselővel történik, az ügyvédnek a beadvány minden példányát alá kell írnia. Ha a fél személyesen, vagy meghatalmazottja útján terjeszti elő a keresetlevelét, ugyancsak alá kell írnia valamennyi példányt, majd az aláírásának igazolására azt két tanúval alá kell írattatnia.

Az általános szabály szerint a keresetlevélen a törvényben meghatározott mértékű bírósági eljárási illetéket le kell róni. Az illeték lerovása általában illetékbélyegben történik, azonban a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték átutalással, illetve bankkártyával is megfizethető. Ez utóbbi esetben a keresetlevelet az állami adóhatósághoz kell benyújtani, mely az eredeti okiraton igazolja az illeték megfizetését, majd ezt követően lehet azt a bíróságnál előterjeszteni. Amennyiben a felperes a kereseti illeték megfizetésére nem képes, költségkedvezmény iránt terjeszthet elő kérelmet.

A bírósági eljárások illetéke – általános szabályként – a pertárgy értékétől függ, vagyis a fizetendő illeték alapja a pertárgyérték. Ha a felperes ugyanabban a keresetlevélben több alperessel szemben érvényesít követelést, a pertárgy értékének meghatározásakor a követeléseket össze kell adni. A járulékok (kamat stb.) figyelmen kívül maradnak. A pertárgy értékének meghatározására a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó. Vannak azonban olyan peres eljárások, ahol a pertárgy érték nem állapítható meg. Ilyen esetekben maga a törvény határozza meg az illeték számításának alapját. Ezekben az esetekben a járásbíróság előtti peres eljárásban 350.000,-forintban, törvényszék előtti első fokú peres eljárásban 600.000,-forintban került meghatározásra az illeték számításának alapja, vagyis a pertárgyérték. A törvényszék előtt a fellebbezési eljárásban 300.000,- forint, az ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban 600.000,- forint, míg a Kúria előtt a fellebbezési eljárásban 500.000,- forint, a felülvizsgálati eljárásban pedig 700.000,- forint az illetékalap.

A törvény általánosságban az illetékalap, vagy pertárgyérték után %-os arányban határozza meg a bírósági illeték mértékét, ugyanakkor vannak konkrétan, tételesen megszabott illetékek is. Az illeték általános mértéke az elsőfokú peres eljárásban a pertárgy értékének a 6%-a, de legalább 15.000,- forint és legfeljebb 1.500.000,- forint.

Tételes illetékként – egyebek mellett – az alábbiakat határozza meg a törvény:
• A házassági bontóper illetéke 30.000,- forint. Ha ilyen perben nem közös megegyezéssel történik a vagyon megosztása, és a fél vagyonjogi igény iránt is előterjeszt kereseti kérelmet, a vagyonjogi igénye utáni 6%-os mértékű illetékéből a fenti 30.000,- forint levonható.
• A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per illetéke - bizonyos esetek kivételével - 30.000,- forint.
• Az általános meghatalmazás illetéke 18.000,- forint.
• A kisajátítási kártalanítási határozat jogalapjának felülvizsgálata iránti per illetéke 10.000,- forint.

A perköltség fogalma:
Perköltségnek nevezzük azokat a költségeket, amelyek a felek célszerű és jóhiszemű eljárásával kapcsolatban, a perben akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül felmerülnek. A perköltség viseléséről a bíróság az ítéletben, vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. E gyűjtő fogalomba beletartozhat az előzetes levelezés költsége, a felmerült illeték, a per alatt felmerült tanú és szakértői költség, de ide tartozik a saját vagy az ellenérdekű fél jogi képviseletével felmerült költség, az ügygondnoki díj, a tolmácsdíj, a helyszíni tárgyalással, vagy szemlével kapcsolatos költség is.

A költségkedvezmények közé tartozik a költségmentesség (teljes, vagy részleges), az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog kedvezménye. Amennyiben a bíróság a fél számára biztosítja valamelyik kedvezményt, az a per egész tartamára - ideértve a végrehajtási eljárást is – kiterjed. Ugyanakkor e kedvezmények nem mentesítik a felet az ellenfél javára megítélt perköltségek és a végrehajtási költségek megtérítésének kötelezettsége alól.

5.1. A költségmentesség szabályai

Azt a természetes személyt, aki a jövedelmi vagy vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, kérelmére részleges, vagy teljes költségmentesség illeti.
A költségmentesség magába foglalja egyebek mellett:
• az illetékmentességet;
• a per során felmerülő (tanú-, szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, pártfogó ügyvéd díja stb.) előlegezése, és ha a törvény másként nem rendelkezik, viselése alóli mentességet;
• a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igényt – ha ezt a törvény lehetővé teszi.

A teljes személyes költségmentesség valamennyi költségkedvezményt biztosítja a fél számára, a részleges költségmentesség pedig konkrétan meghatározott költségekre, vagy azok hányadára vonatkozóan biztosít kedvezményt. Ha azonban a peres fél részleges költségkedvezményben részesül, a többi költségre megilleti a költségfeljegyzés joga. Speciális szabály, hogy az ügygondnoki díj megfizetésére a fél a perköltség viselés szabályai szerint akkor is kötelezhető, ha teljes vagy részleges költségmentességben részesült. Kiemelendő, hogy az a fél, akinek eltartásáról a szőlője gondoskodik, vagy aki a házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őrá, mind a szülőjére vagy a házastársára nézve fennállnak. (Ez a szabály az egymás ellen folyó perekre nem terjed ki.) Vannak esetek, melyekben a törvény kizárja a költségmentesség engedélyezését.

Nem engedélyezhető személyes költségmentesség, ha:
• a bíróság a keresetlevelet, vagy az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül elutasítja;
• ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
• ha a fél, mint engedményes lép fel és az engedményezés a költségmentes perlést célozza.

Személyes költségmentességet a keresetlevéllel egyidejűleg, vagy a per során bármikor, az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, illetve legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg lehet kérni. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, csatolva hozzá a jogszabályban megkívánt és záradékolt nyilatkozatokat, igazolásokat. A költségmentesség a per engedélyezés előtti szakaszára nem terjed ki.

Ha a fél jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 28.500,- ft), vagyona – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon kívül – nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Kivételesen engedélyezhető költségmentesség akkor, ha e feltételek nem állnak fenn, de az egyéb körülmények figyelembevétele mellett megállapítható, hogy a kérelmező létfenntartása veszélyeztetett. E feltételeket a bíróságnak szigorúan kell vizsgálnia. Ugyancsak költségmentesség illeti külön igazolás nélkül azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy ilyen közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

A költségmentesség feltételeinek fennálltát a bíróság a per során évenként felülvizsgálja és határozhat a költségmentesség visszavonásáról is. Ez utóbbit a per bármely szakaszában megteheti, különösen akkor, ha adat merül fel arra, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn. A költségmentesség megvonása esetén a megvonástól felmerült, vagy ha a feltételei már korábban sem álltak fenn, az eljárás kezdetétől felmerült illeték és a költségek megfizetésére kötelezi a bíróság a felet még a per folyamatban léte alatt.

5.2. A tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog szabályai

Tárgyi költségmentesség esetén a feleket a bírósági eljárásban a jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül költségmentesség illeti meg. A tárgyi költségmentesség eseteit a törvény határozza meg.

A tárgyi költségfeljegyzési jog alá eső perekben a feleket a jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül megilleti a költségfeljegyzési jog. Ilyen per egyebek mellett:
• az apaság és a származás megállapítása iránti per;
• a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti per;
• a gyermek elhelyezésével, átadásával és a kapcsolattartással összefüggő per;
• a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíj összegének a megváltoztatása, a tartásdíj végrehajtásának megszüntetése, vagy korlátozása iránti pert is;
• a munkaviszonnyal, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonnyal, szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per, kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
• a bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében, vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti per.

A tárgyi költségfeljegyzési jog ugyanakkor a vértulajdonság vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít. E kivételtől eltekintve a tárgyi költségfeljegyzési jogos perekben az állam előlegezi az eljárás során felmerülő költségeket, és a feleket megilleti az illetékfeljegyzés joga.

Ha a fél költségmentességben részesült, a peres eljárás befejezésekor nem lehet a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetésére kötelezni.

5.3. Az illetékmentesség szabályai

A törvény szerint nem kötelezhető illetékfizetésre, aki költségmentességet, vagy illetékmentességet élvez. Ez utóbbi lehet személyes, vagy tárgyi illetékmentesség.

Törvény szerint polgári ügyekben Személyes illetékmentes egyebek mellett:
• az Állam;
• a helyi önkormányzatok és társulásaik;
• a költségvetési szerv;
• az egyesület és a köztestület;
• az egyházi jogi személy;
• az alapítvány és a közalapítvány;
• a vízgazdálkodási társulat;
• a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a közhasznú szociális szövetkezet;
• a Magyar Nemzeti Bank.

Törvény szerint polgári ügyekben tárgyi illetékmentes egyebek mellett:
• az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása nélküli elutasítása ellen benyújtott fellebbezés;
• a költségmentesség, vagy illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni fellebbezés;
• bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
• az alapítvány, közalapítvány egyesület, köztestület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
• a megszűnt cég törlése iránti kérelem;
• a határozat kijavítása, kiegészítése iránti kérelem;
• az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
• a személyes adatok védelmével, vagy közérdekű adat nyilvánosságra hozatalával összefüggésben indított per;
• a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárás.

A személyes, vagy tárgyi illetékfeljegyzési jog fennállása esetén az eljárást kezdeményezőnek az illetéket a beadványán, kezdőiraton lerónia, megfizetnie nem kell, illetve függetlenül a pervesztesség és pernyertesség tényétől, az illeték viselésére nem kötelezhető.

5.4. Az illetékfeljegyzési jog szabályai

Akit illetékfeljegyzési jog illet, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jognak lehet a fél személyes körülményeiben rejlő oka, és vannak esetek, amikor a törvény határozza meg az illetékfeljegyzési jog fennálltát.

A személyes illetékfeljegyzési jog:
Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Ez különösen akkor történhet, ha a lerovandó illeték a fél, és a házastársa, valamint az általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelmének 25%-át meghaladja. A személyes illetékfeljegyzési jogot a bíróság erre irányuló kérelem előterjesztését követően engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell az engedélyezés feltételeit igazoló okmányokat, és nyomtatványokat. Illetékfeljegyzési jog illeti az ügygondnokot és az eseti gondnokot is.

Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni egyebek mellett:
• ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
• ha mint engedményes lép fel és az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlést célozza;
• a házasság felbontására irányuló kereset esetén;
• a cégeljárásban.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog:
A tárgyi illetékfeljegyzési jog eseteiben a feleket a jövedelmi viszonyaiktól függetlenül megilleti az illetékfeljegyzés joga.

Tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárás egyebek mellett:
• a személy élete, testi épsége vagy egészségében okozott kár, vagy a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti per, amikor az élete, testi épsége, illetve egészsége is veszélyeztetve volt;
• a bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti per;
• a házassági perben, kivéve a házassági bontópert és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;
• a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos per;
• a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per;
• a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per;
• a lakásszövetkezet és társasház által a közös költség, felújítási és üzemeltetési költség megfizetése iránt indított per;
• a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben indított kártalanítási per;
• a magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per;
• a munkaügyi per, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásával indult, illetve a végkielégítési per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.

Az illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett illeték viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában a perköltség viselésére vonatkozó szabályok szerint dönt.

A bírósági eljárás legidőigényesebb szakasza a bizonyítási eljárás. Feladata, hogy a bíróság feltárja a per eldöntéséhez szükséges azon tényeket, amelyek egybevetése és mérlegelése alapján megállapítható lesz az a tényállás, mely a bíróság döntésének az alapjául szolgál. Alapvető és legfontosabb szabálya, hogy a bizonyítékok felajánlása, rendelkezésre bocsátása – bizonyos eseteket kivéve – a peres feleket terheli. A bíróság – a törvény által meghatározott esetek kivételével – hivatalból nem vehet fel bizonyítást. A perben állított tény bizonyítása általában azt a felet terheli, aki arra hivatkozott, aki azt állította, és akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valónak fogadja el. A bizonyításra köteles fél hátrányára szolgál az, hogy ha egyáltalán nem, vagy elkésetten terjeszt elő bizonyítási indítványt, s ugyancsak az ő terheként jelenik meg a bizonyítás esetleges sikertelensége is.

A bíróság kötelezettsége, hogy a feleket tájékoztassa a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, vagyis arról, hogy kinek mit kell bizonyítania a peres eljárásban. Ugyancsak tájékoztatást kell adnia a bizonyítás sikertelenségének következményiről.

A bíróság ugyanakkor a bizonyítási indítványhoz nincs kötve, vagyis nem köteles lefolytatni valamennyi bizonyítást, amelyet a felek felajánlanak. Mellőzheti annak a bizonyításnak a felvételét, vagy a már elrendelt bizonyításnak a lefolytatását, amely a per eldöntése szempontjából szükségtelen. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában köteles mellőzni a bíróság azt a bizonyítási indítványt, amelyet elkésetten, a per elbírálásának hátráltatása, vagy egyéb felróható okból késedelmesen terjesztettek elő.

Eltérő rendelkezés hiányában a bíróság nincs alakszerű bizonyításhoz kötve. Nincs tehát meghatározott bizonyítási mód, vagy kötelezően alkalmazandó bizonyítási eszköz. A bíróság szabadon felhasználhatja a felek előadásait és a tényállás felderítésére alkalmas minden egyéb bizonyítékot. Ugyanakkor a bizonyítási eljárásnál figyelemmel kell lenni a törvényes vélelmekre és azon jogszabályi rendelkezésekre, melyek szerint az ellenkező bizonyításáig valamely körülményt valónak kell tekinteni. Ezekben az esetekben a törvény maga rendelkezik úgy, hogy ezen tények vélelmezetten valónak tekintendők, és a bizonyítási teher megfordul. Annak kell a vélelem ellenkezőjét bizonyítani, aki erre hivatkozik.

Nem kell bizonyítani a bíróság által köztudomásúnak ismert, és a bíróság hivatalos tudomására jutott tényeket. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek erre nem hivatkoztak, kötelessége azonban erre a feleket figyelmeztetni.

Az ellenfél beismerését, mindkét fél egyező előadását, vagy az egyik félnek a másik által felhívásra kétségbe nem vont előadását a bíróság valónak fogadja el akkor, ha azok tekintetében kételye nem merült fel. Ilyen esetben ezeket bizonyítani nem kell.

A perbíróság a bizonyítást általában a tárgyaláson maga folytatja le, ha azonban ez jelentős nehézséggel vagy többletköltséggel járna, megkeresheti a bizonyítás lefolytatására azt a járásbíróságot, amelynek a területén a bizonyítás legcélszerűbben vehető fel.

A bizonyítási eszközök általában a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és az egyéb tárgyi bizonyítékok. A peres eljárásban eskünek helye nincs.

7.1. A tanú

A tanú vallomása a szakvélemény és az okirat mögött az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz. Ha a fél az állításait tanúkkal kívánja bizonyítani, pontosan meg kell jelölnie, hogy melyik tanú az ügy eldöntése szempontjából milyen jelentős tényt tud bizonyítani. A tanúbizonyításra tett indítványban meg kell jelölni a tanú nevét és idézhető címét is. A bizonyítás szempontjából a tanú véleménye közömbös, ezért a tanú véleményének vagy az általa nem tapasztalt körülményeknek az előadására tanúbizonyítást indítványozni nem érdemes. Tanúbizonyítást már a keresetlevélben, de egyéb beadványban, illetve a tárgyaláson is lehet indítványozni.

7.2. A szakértő

Ha a perben jelentős tény vagy körülmény megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, szakértőt rendel ki. A szakértő az a személy, aki a bíróság számára lehetővé teszi a per eldöntése szempontjából jelentős tény észlelését, avagy a már észlelt tény, körülmény megfelelő értékelését. A szakértő a bíróság számára nyilvánít véleményt, különös szakismerete, szaktudása felhasználásával tesz kijelentést a véleményében. Igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet az erre feljogosított természetes személy, bejegyzett gazdasági társaság, e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, erre feljogosított állami szer, vagy intézmény, és eseti szakértő. A bíróság elsősorban szakértői intézményt, állami szervet, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Egyedi más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen rendelhető ki. A bíróság csak a fél indítványára rendelhet ki szakértőt, de indítványra is csak akkor teszi, ha szükségesnek tartja a per eldöntéséhez. Azokban a perekben, melyekben a törvény hivatalból írja elő a bizonyítást, a szakértő indítvány nélkül is kirendelhető. (pl. gondnokság alá helyezési per, gyermekelhelyezésre irányuló per). A felek a szakértő személyében megállapodhatnak, megállapodásuk hiányában a szakértőt a bíróság rendeli ki.

A várható szakértői díjat előlegezni kell. Erre az a fél köteles, aki a szakértő kirendelését kérte. Nem kell előleget fizetnie annak, aki teljes, vagy a szakértői költség előlegezésére kiterjedő részleges költségmentesség kedvezményében részesült, illetve akkor sem kell a szakértő díját előlegezni, ha a per tárgyi költségmentes. Ha az ügy bonyolult, vagy várhatóan a szakvélemény nagy terjedelmű lesz, a fél kérelmére a bíróság felhívhatja a szakértőt, hogy a feladatáról és a várható költségiről készítsen előzetes munkatervet. A munkaterv előlegezésének költségeire a bizonyító fél köteles. A bizonyító fél a munkaterv ismeretében nyilatkozhat arra, hogy kéri-e a szakértői munka elvégzését.

A szakértőt általában írásbeli szakvélemény előterjesztésére hívja fel a bíróság. A kirendelésekor írásbeli kérdéseket tesz fel, és határidőt szab a szakértő számára a véleménye előterjesztésére. Kérdés feltevését a felek is indítványozhatják. A szakvélemény kiegészítésére, vagy részletesebb kifejtésére a bíróság a szakértőt a tárgyalásra megidézheti. A meghallgatás felmerülő költségeit is előlegezni kell annak, aki a szakértő kirendelését kérte, vagy a meghallgatását indítványozta, kivéve, ha a fenti kedvezmények fennállnak.

Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával, vagy más szakvéleménnyel, vagy bizonyított tényekkel ellentmondónak látszik, a helyességéhez nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles felhívásra az ezzel kapcsolatban szükséges felvilágosításokat külön költség nélkül megadni. Ebben az esetben a bíróság a fél indítványára más szakértőt is kirendelhet.

Ha a szakértő a bíróság által a szakvélemény előterjesztésére biztosított határidőt alapos ok nélkül túllépi, és annak meghosszabbítását időben nem kéri, vagy azt is elmulasztja, a díja a határidő lejártától kezdve naponta 1%-al csökkentendő. A bíróság a szakértő díját végzéssel állapítja meg, mely ellen a felek és a szakértő is fellebbezhet. A felmerült szakértői díj a perköltség körében nyer elszámolást.

Ha a fél a pert megelőzően nemperes eljárás keretében előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett szakvéleményre hivatkozik, ezt már a keresetleveléhez csatolnia kell.

7.3. A tolmács

A bírósági eljárás nyelve a magyar. Ennek nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány, mert az eljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét, regionális, vagy nemzetiségi nyelvét használni. Így ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa beszélt nyelvben a bíróságnak kellő jártassága nincs, a meghallgatásánál tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsként a törvényben meghatározott személy működhet közre.

A hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködését kell igénybe venni, illetve a hallássérült személy írásban is tehet nyilatkozatot. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni.

7.4. A szemle

Ha a perben lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, okirat, tárgy, illetve helyszín közvetlen megfigyelése vagy megvizsgálása szükséges, a bíróság helyszíni szemlét rendelhet el. Ilyen esetben a szemle tárgy birtokosát a bíróság arra kötelezi, hogy a tárgyat mutassa be, vagy a megszemlélését tegye lehetővé. Szükség esetére a bíróság a szemléhez rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

7.5. Az okirat

Azokat az okiratokat, amelyekkel a fél az állítását bizonyítani kívánja, a tárgyaláson annak megtekintése végett be kell mutatni. Ha a bizonyítékként felhasználni kívánt okirat az ellenérdekű félnél, vagy kívülálló személynél van, a fél kérheti, hogy a bíróság kötelezze ezt a személyt annak bemutatására. A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot, illetve annak felmutatása esetén a másolatát csatolják az iratokhoz. Ha eredeti okiratot kell csatolni (pl. végrendeletet) a bíróság annak őrzéséről külön gondoskodik.

Amennyiben külföldön kiállított, nem magyar nyelvű okirat csatolása szükséges, a bíróság elrendelheti, hogy a bizonyító fél annak hiteles magyar fordítását is csatolja. A hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (www.offi.hu) készíthet.

Ha a fél hatóságtól, szervezettől, más bíróságtól közvetlenül irat kiadását nem kérheti, indítványára a bíróság intézkedik annak beszerzése iránt.

Az olyan tényállításra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítás felvételét mellőzheti.

Az okiratoknak két fajtáját különböztetjük meg, a közokiratot és a magánokiratot.
Közokiratnak nevezzük az olyan papír alapú, vagy elektronikus okiratot, amelyet a bíróság, a közjegyző, vagy más hatóság, közigazgatási szerv az ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglaltak megtörténtét, a nyilatkozatok, adatok, tények valódiságát, az idejét és a módját. A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. Ezeket a rendelkezéseket a külföldön kiállított okiratra is alkalmazni kell, azzal, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál felülhitelesíttetni kell. (Eltérő nemzetközi megállapodás esetében ez utóbbira nincs szükség.)

A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyikének megfelel:
• az azt író az okiratot a saját kezével írta és írta alá;
• két tanú az okiraton az aláírásával, a nevének és a lakcímének feltüntetésével igazolta, hogy a nem saját kezűleg írt okiratot az aláíró előttük írta alá, vagy az aláírását előttük sajátjának ismerte el;
• az aláíró aláírása az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
• a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
• az ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az aláíró az iratot előtte írta alá, vagy az aláírását sajátjának ismerte el;
• az elektronikus iraton a kiállítója minősített elektronikus aláírást, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. A magánokiraton lévő aláírás valódiságát, vagy a szöveg meg nem hamisított voltát más, olyan irattal való összehasonlítás alapján lehet megállapítani, melynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát rendelhet el, és azt írásszakértővel megvizsgáltathatja.

Az a fél, vagy képviselő, aki jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból a saját vagy a képviselt fél aláírásának valódiságát tagadta, 500.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

7.6. Az előzetes bizonyítás:

Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár a per folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye. Ez akkor merülhet fel:
• ha valószínű, hogy a bizonyítás a per során, illetve annak későbbi szakaszában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna;
• ha valószínű, hogy az előzetes bizonyítás a per ésszerű időn belül (mihamarabb) történő lefolytatását vagy befejezését elősegíti;
• ha valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli;
• ha az előzetes bizonyítás lefolytatását a törvény megengedi.

Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál (kerületi bíróságnál), vagy annál a bíróságnál lehet kérni, amelynek a területén a bizonyítás legcélszerűbben lefolytatható. Ha a per folyamatban van, a per bírósága előtt kell az előzetes bizonyítás iránti kérelmet előterjeszteni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.

A pert megelőző előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása esetén az egyébként fizetendő illetéknek az 50 %-át kell csak megfizetni eljárási illetékként.

A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg. E körben azt is mérlegelés alapján veheti figyelembe, hogy milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy a személyes megjelenésre kötelezett fél nem jelent meg, a fél, illetve képviselője bizonyos felhívásnak nem tett eleget, valamely kérdésre nem felelt, esetleg kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, illetve arra nem emlékszik.

A kártérítés iránti perben, ha a követelés összege a szakvélemény vagy más bizonyíték alapján nem állapítható meg, a bíróság azt az összes körülmény mérlegelésével határozza meg.

9.1. A tanúk személyére vonatkozó szabályok

Főszabályként tanú bárki lehet, aki életkoránál és szellemi, fizikai állapotánál fogva valamely eseménytörténeti tény megtapasztalására és igazolására alkalmas. A 14. életévét még be nem töltött kiskorú csak akkor lehet tanú, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. A kiskorú tanú meghallgatásánál – ha közöttük nincs érdekellentét –törvényes képviselője jelen lehet. Ha közöttük érdekellentét áll fenn, akkor a kiskorú tanú érdekeit a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám védi. A 14. életévét be nem töltött kiskorút a bíróság a törvényes képviselője útján idézi azzal, hogy a tanú megjelenéséről neki kell gondoskodni. A 14. életévét már betöltött kiskorút a bíróság idézi, de erről a törvényes képviselőjét is értesíti. Nem hallgatható ki tanúként az, aki testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt vallomást tenni nem tud.

9.2. A tanúvallomás megtagadásának esetei

Megtagadhatja a vallomás tételtbármelyik fél közeli hozzátartozója. Ez a megtagadási ok a házassági perekben a tanúkat nem illeti meg. Közeli hozzátartozónak minősül a szülő, nagyszülő, gyermek vagy ezek házastársa, a testvér és ennek házastársa, a házastárs és ennek szülője, nagyszülője, gyermeke, valamint a testvére, a jegyes, az élettárs, az örökbefogadó- mostoha és nevelő szülő, valamint az örökbefogadott- mostoha és nevelt gyermek. Ebből az okból nem tagadható meg a vallomástétel, ha a kérdés olyan ügyletre vonatkozik, amelynél a tanú, mint a fél képviselője, vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy ha a fél volt a tanú képviselője, avagy ha a perben a tanú a felek valamelyikének jogelődje. Ugyancsak nem tagadhatja meg a tanúvallomást ebből az okból a tanú, ha a kérdés a tanú családjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, nem a szülőknél történő elhelyezésére, kiadására, vagy családi jogviszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

Megtagadhatja a vallomás tételt adott kérdésre az, aki az adott válasszal saját magát, avagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Megtagadhatja a vallomás tételt a titoktartásra köteles ügyvéd, orvos és a titoktartásra köteles más személy titoktartási kötelességére tekintettel akkor, ha ez alól a kötelesség alól nem mentette fel az arra jogosult.

Megtagadhatja a vallomás tételt a közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, és szakértő az érintett ügyben.

Megtagadhatja a vallomás tételt az üzleti titokra nézve az, aki vallomásával a titoktartási kötelezettségét sértené meg. Ebből az okból nem tagadható meg a tanúvallomás, ha az üzleti titok alól a tanú felmentést kapott, ha a kérdés a törvény szerint nem minősül üzleti titoknak, vagy a per tárgyát pont az képezi, hogy az érintett adat közérdekűnek minősül-e.

Megtagadhatja a vallomás tételt a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munka, vagy szolgálati viszonyban álló személy, ha ezzel a részére információt átadó személy kilétét felfedné – de csak az ezzel kapcsolatos kérdésben.

A tanút kihallgatása előtt, vagy amikor a mentességi ok kiderül, haladéktalanul figyelmeztetni kell mentességére.

9.3. A tanúk kötelességei

A tanú a bíróság idézésére adott helyen és időben köteles megjelenni. Ha megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik, előzetesen kimentheti magát, vagy a mulasztását igazolhatja. Megjelenési kötelezettsége akkor is fennáll, ha amúgy a tanúvallomás megtagadására jogosult. A tanút megjelenési, vallomástételi és esetenként okirat-felmutatási kötelezettség terheli. A bíróság az idézésben felhívhatja a tanút arra, hogy meghatározott iratait feljegyzéseit vagy a bizonyításnál felhasználható és birtokában lévő egyéb tárgyait hozza magával. Ha a kötelezettségét megszegi, vele szemben ötszázezer, kiskorú esetében háromszázezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A bíróság elrendelheti a meg nem jelent vagy engedély nélkül eltávozott tanú elővezetését is. Az elővezetés elrendelése nem zárja ki a pénzbírság egyidejű alkalmazását, e két szankció együttesen is kiszabható. Amennyiben a tanú a második idézésre sem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság köteles elrendelni elővezetését. A bíróság nyilvános tárgyalásán a tanú a meghallgatását megelőzően nem lehet jelen.

9.4. A tanúk jogai

A tanú kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését. Erre az őt meghallgatni kérő félnek nyilatkoznia kell, és ez esetben csak a tanú neve lesz ismert, egyéb adatait a bíróság zártan kezeli.

A tanú igényt tarthat a megjelenésével felmerülő költségei megtérítésére. Ilyen költségként kérhető a megjelenéssel kapcsolatban felmerült útiköltség, szükség esetén szállás és ellátási költség és igényelhető a munkából kiesett időre költségtérítés. A tanú költségigényének a bejelentésére a vallomástétel végén jogosult. A felmerült költségeit azonban igazolnia, valószínűsítenie kell. (pl. vonatjegy, munkáltatói igazolás, stb. csatolásával, felmutatásával) A tanúdíj előlegezésére az a fél köteles, aki a tanú meghallgatását indítványozta. E felmerült költség a perköltség része, melynek tényleges viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezik.

9.5. A tanúvallomás megtételének menete

A tanút a meghallgatását megelőzően figyelmeztetni kell az igazmondási kötelezettségre, továbbá arra, hogy a hamis tanúzás bűncselekménynek minősül és azt a törvény bünteti. A perben eskünek nincs helye. A tanú a vallomásában köteles az igazat vallani, semmi olyat nem szabad elhallgatnia, amiről az ügyre vonatkozóan tudomása van. A kihallgatás kezdetekor a tanúnak válaszolnia kell a neve, – ha nem kérte az adatai zártan kezelését – a születési helye, ideje, anyja neve; a peres felekhez fűződő kapcsolata és esetleges elfogultsága iránt feltett kérdésekre, még abban az esetben is, ha egyébként a tanúvallomás megtételét a törvényben meghatározott okokból megtagadhatja. A tanú szükség esetén köteles a nála lévő és a peres ügyre vonatkozó iratok bemutatására, felhívásra pedig azok másolatának csatolására.

A tanútól a bíróság kérdez, a felek kérdések feltételét indítványozhatják, vagy a bíróság engedélyére kérdéseket tehetnek fel. A kérdésekre a tanúnak a tényekről szerzett ismereteit, közvetlen, vagy közvetett tapasztalásait és a tudomására jutott egyéb ismereteket kell tárgyilagosan, elfogulatlanul előadnia. A saját véleménye az ügy szempontjából közömbös.

A tanú vallomásáról jegyzőkönyv készül, melynek rögzített szövegét a kérésére fel kell olvasni. E vallomás kijavítását, illetve kiegészítését kérheti a tanú, melyet ugyancsak jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A tanúvallomás megtételét követően a tanú bejelentheti költségigényét és szükség esetén igazolást kérhet megjelenésével kapcsolatban.

Az általános szabályok szerint a perben a fél az általa, illetve a törvényes képviselője által választott meghatalmazottal is eljárhat. Ez alól annyiban van kivétel, amennyiben bizonyos cselekmények személyes eljárást is megkívánhatnak. (pl. a fél személyes meghallgatása) Ezekről a törvény külön rendelkezik.

10.1. A meghatalmazott jogi képviselőre vonatkozó szabályok

A jogi képviselő az a meghatalmazott, aki ügyvéd, ügyvédi iroda, vagy ügyvédjelölt. Jogi képviselő a jogtanácsos, és a jogi előadó is, a rájuk vonatkozó speciális rendelkezések szerint.

Az ügyvédekre vonatkozó törvény szerint meghatalmazás alapján az ügyvéd az ország összes bírósága és hatósága előtt elláthatja megbízója képviseletét. Az ügyvédet a tevékenységéért díjazás és költségtérítés illeti meg. Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. Az ügyvéd és megbízója között megbízás akkor jön létre, ha megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és a költségekben. Az ügyvéd a megbízást nem köteles elfogadni és azt bármikor fel is mondhatja. Ugyanakkor a megbízót is megilleti az a jog, hogy a megbízást írásban korlátozza, vagy azt bármikor felmondja. A felmondáson túl is megszűnik a megbízás annak teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, (kivéve, ha az ügyvédi iroda a megbízott), a megbízó gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével, illetve az ügyvéd kötelező kamarai tagságának a megszűnésével. A megbízás alapján az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazást az ügyvédnek is és a megbízónak is saját kezűleg kell aláírnia. A meghatalmazás – az abból kitűnő korlátozás hiányában – feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával együtt jár, így okirat, vagyontárgy és pénz átvételére is. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz tanú nem szükséges. A meghatalmazott ügyvéd, vagy az ügyvédi iroda a képviselet ellátásához jogosult más ügyvédet vagy ügyvédi irodát helyettesként igénybe venni. A képviseletet helyettesként – bizonyos kivételekkel – ügyvédjelölt is elláthatja. A Kúria előtti eljárásban az iratbetekintés kivételével ügyvédjelölt nem járhat el.

Az általános szabály szerint a bírósági eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező. A törvény külön nevesíti azokat az eseteket, amelyekben a feleknek kötelező jogi képviselő igénybevételével eljárni. Ennek fontosabb esetei:
• Az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt az ítélet, vagy az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezést benyújtó fél köteles jogi képviselet igénybevételére.
• A törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a per minden szakaszában, – a fellebbezési eljárást is beleértve – kötelező a jogi képviselet. Ez alól kivételt képez – egyebek mellett – ha a peresített követelés összege, vagy a perben érintett vagyontárgy értéke a harmincmillió forintot nem éri el.

A peres eljárásban a fél igényelheti, hogy pernyertessége esetére a bíróság a pervesztes felet kötelezze részére az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak a megtérítésére. Ha van a peres fél és a képviselője között ügyvédi megállapodás az ügyvédi díjra nézve, akkor az ügyben ez az irányadó. Ez esetben az ügyvédi munkadíj a fél és a képviselője közötti megbízási szerződésben meghatározott megbízási díjból és a fél által az ügyvédje részére megfizetett indokolt készkiadásokból (postaköltség, utazási költség stb.) tevődik össze. Ha a fél és képviselője között nincs az ügy ellátására vonatkozó megállapodás, vagy ezt a fél a perben nem érvényesíti, a bíróság jogszabály alapján határozza meg a felmerült ügyvédi munkadíj összegét. Eszerint a 10 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000,- forint, a 10 millió forint feletti, de 100 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az előző pertárgyértékre meghatározott munkadíj és a 10 millió forint feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000,- forint, 100 millió forintot meghaladó pertárgyérték esetén az előző pertárgyértékre meghatározott munkadíj és a 100 millió forint feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió forint. Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5.000,- forint, de legalább 10.000,- forint.

Az ügyvédi munkadíj megállapítása során azonban a bíróság annak összegét mérsékelheti, ha az a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel nem áll arányban. Ugyanakkor a munkadíjat az ügy különös bonyolultsága esetén a jogszabályi rendelkezésnél magasabb összegben is meghatározhatja.

Az ügyvédi munkadíj viseléséről a bíróság a perköltség körében határoz.

10.2. A pártfogó ügyvédi képviseletre vonatkozó szabályok

Akinek a bíróság a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel teljes vagy – pártfogó ügyvéd igénybevételére kiterjedő – részleges költségmentességet engedélyezett, igényt tarthat pártfogó ügyvéd kirendelésére.

Akinek anyagi viszonyai nem teszik lehetővé jogi képviselő meghatalmazását, és a vagyoni viszonyait megfelelően igazolja, illetve a szükséges feltételeknek megfelel, a peres eljárást megelőzően, de a peres eljárás folyamatban léte alatt is közvetlenül fordulhat pártfogó ügyvéd igénybevételének engedélyezése iránt a Budapest Főváros Kormányhivatala, Igazságügyi Szolgálata, Jogi Segítségnyújtó Osztályához. (Címe: 1111 Budapest, Budafoki út 59.; Telefonszáma: 209-93-56)

A bíróság a pártfogó ügyvéd díjával kapcsolatban – a perköltségről szóló rendelkezésében – a díj összegének megállapítása nélkül azt állapítja meg, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben marasztalt ellenféltől közvetlenül követelheti, míg a pervesztes ellenfél köteles az állam által előlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.

11.1. Az eljárás tárgyalás előtti szakasza

A keresetlevél benyújtásával megindul a polgári eljárás, melyben a bíróság a – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és nyilatkozatokhoz kötve van. Ugyanakkor köteles biztosítani, hogy a felek és egyéb perbeli résztvevők a jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, a perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek, és jóhiszemű pervitelt valósítsanak meg. Rosszhiszemű pervitelt valósít meg az a fél, vagy képviselő, aki jobb tudomása ellenére, vagy nagyfokú gondatlanságból olyan tényt állított, amelyről bebizonyosodott, hogy valótlan, vagy olyan tényt tagadott, melyről kiderült, hogy igaz. Ugyanígy rosszhiszemű, ha olyan tényt hallgatott el, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése szempontjából jelentős, vagy nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. Az ilyen felet a bíróság 500.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. Ugyanezt teszi azzal a féllel vagy képviselővel szemben, aki valamely nyilatkozatot késedelmesen tesz meg és ezzel a per befejezését késlelteti.

A bíróság a keresetlevelet 30 napon belül megvizsgálja. Elsőként azt kell tisztázni, hogy szükség van-e a keresetlevél más bírósághoz történő áttételére vagy a keresetlevél hiányainak pótlására. Bizonyos esetekben helye van a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, hiánypótlási felhívás mellőzésével. Ez akkor történhet, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a törvényben felsoroltakat, vagy a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, illetve a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetését. Ha a keresetlevél hiányos, a fenti esetek kivételével a bíróság a felet határidő biztosításával felhívja ezek pótlására. Ha a fél a keresetlevélben költségkedvezmény biztosítását kérte, az illetéket lerónia nem kell. Ha azonban az erre irányuló kérelmét a bíróság elutasította, akkor a bíróság - ugyancsak határidő biztosításával - felhívja az illeték megfizetésére. Amennyiben a felperes a hiányokat pótolja, keresete olyannak minősül, mintha azt már eredetileg is hiánytalanul nyújtotta volna be. Amennyiben azonban a hiányok pótlása a megszabott határidő alatt nem, vagy nem hiánytalanul történik meg, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

11.2. A keresetlevél áttétele:

Ha a keresetlevélből, illetve annak mellékleteiből a bíróság azt állapítja meg, hogy az ügy más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, és ez a bíróság az iratokból megállapítható, e bíróságra a keresetlevelet átteszi. Erről végzés formájában, soron kívül határoz. Ha valamely bíróság a hatáskörének vagy illetékességének a hiányát már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat olyan határozatot, amellyel az ügyet az előbb eljárt bírósághoz utalja vissza. Ilyen esetben a bíróság kijelölésének van helye. A kerületi bíróságok közötti ilyen ügyben a törvényszék másodfokú tanácsa dönt. Ha a kerületi bíróság és a törvényszék közötti az illetékességi összeütközés, az ítélőtábla, más esetekben a Kúria dönt. A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek.

11.3. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása

A bíróság a keresetlevél átvizsgálását követően azt idézés kibocsátása nélkül elutasítja:
• ha a perre magyar bíróságnak nincs joghatósága;
• ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik, de ez nem állapítható meg, ezért áttételnek nincs helye;
• ha a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie;
• ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt per már folyamatban van, vagy abban már jogerős ítéletet hoztak, (ezt nevezzük ítélt dolognak);
• ha a félnek nincs perbeli jogképessége;
• ha a felperes követelése idő előtti, vagy bírói úton nem érvényesíthető;
• ha a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította, vagy meghatározott személyek perben állása kötelező és ezeket a felperes felhívás ellenére sem vonta perbe;
• ha külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg és a felperes elmulasztotta ezt;
• ha a jogi képviselő hiányosan terjesztette elő a keresetlevelet;
• ha a felperes a keresetlevele hiányait a megadott határidő alatt nem pótolta, vagy újból hiányosan adta be.

A keresetlevelet elutasító végzést a bíróság kézbesíti a feleknek, az alperes részére a keresetlevéllel együtt. A keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a keresetlevelet újra szabályszerűen, hiánytalanul benyújtja.

11.4. A tárgyalás kitűzése, idézés a per tárgyalására

Ha a keresetlevél alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a bíróság 30 napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal, munkaviszonyból származó, gyermek tartása, illetve apaság megállapítására irányuló, illetve gazdasági társaság tagjának kizárása iránti perben a tárgyalást legalább 8 nappal, váltóperben 3 nappal megelőzze. Ez az időköz sürgős esetben lerövidíthető. A tárgyalás kitűzésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy az első tárgyalási határnap a hiánytalan keresetlevél bírósághoz érkezésétől legkésőbb 4 hónapon belül megtartható legyen. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az idézést külföldre kell kézbesíteni, és az ehhez szükséges idő a fentiek szerint nem elegendő.

11.5. Az idézés, a perindítás hatályának beállta

A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a bíróság a per tárgyalására megidézi a feleket, ha jogi képviselővel járnak el, a képviselőket. A bíróság felhívja a felek figyelmét, hogy ha nem személyesen jelennek meg, meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevélnek és mellékleteinek egy példányát. A bíróság figyelmezteti a feleket, hogy az ügyre vonatkozó okirataikat hozzák magukkal az alperest pedig arra, hogy legkésőbb a tárgyaláson, vagy a bíróság által megjelölt időn belül nyilatkoznia kell a keresetre. Elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és meg kell jelölnie azokat a bizonyítékokat, amelyekkel ezeket alá tudja támasztani. A bíróság a 14. életévét be nem töltött kiskorú felet a törvényes képviselője útján idézi azzal, hogy az gondoskodjon a kiskorú megjelenéséről. A 14. életévét betöltött kiskorú felet magát idézi, de az idézéséről a törvényes képviselőt is értesíti, abban az esetben is, ha őt egyébként is idézte. Az idézésben a bíróság figyelmezteti a címzettet a meg nem jelenés következményeire.

A törvénysürgős esetben lehetővé teszi az idézésnek rövid úton – telefonon, a tárgyaláson szóban, elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján – történő közlését is, az iratok kézbesítése azonban az általános szabály szerint postai úton történik. Az így megküldött iratot kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett annak átvételét megtagadta. Ugyancsak kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon, ha a címzett a küldeményt „nem kereste”. Ez utóbbi kézbesítési vélelem a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül megdönthető. Ha keresetlevél, illetve eljárást befejező határozat kézbesítésére vonatkozóan áll be a vélelem, erről a bíróság a felet 8 napon belül írásban értesíti. Ha a fél a perben meghatalmazottal jár el, a bírósági iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Ez alól kivétel, ha a felet személyes megjelenés kötelezettségével idézi a bíróság.

A perindítás hatályai a keresetnek (viszontkeresetnek) az ellenféllel való közlésétől állnak be. Ennek legfontosabb eljárásjogi hatása a perfüggőség, azaz amíg a felek között a per folyamatban van, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a felek között újabb peres eljárás nem indítható.

11.6. A tárgyalás menete

Az elsőfokú ügyekben általános szabályként egyesbíró jár el. A munkaügyi jogvitákban – és büntetőügyek bizonyos típusaiban – az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A bíróság tárgyalását a bíró, tanácsban történő eljárás esetén a tanácselnök vezeti. A felekhez, a képviselőkhöz és a kihallgatott személyekhez a bíróság tagjai, a felek és képviselőik is kérdéseket tehetnek fel.

A tárgyalás kezdetén a felperes, vagy a bíró ismerteti a keresetlevelet, majd a felperes nyilatkozik arról, hogy a keresetlevelét változatlanul fenntartja-e, avagy azt miként módosítja. Ezt követi az alperes reagálása a keresetlevélre. Az előterjesztett ellenkérelem tartalmazhat érdemi védekezést, irányulhat a per megszüntetésére, vagy ellenköveteléssel élhet a felperesi igénnyel szemben. Ez a beszámítási kifogás vagy viszontkereset. Ha az alperes a per megszüntetését kéri, a bíróság elsőként ebben a körben tárgyal.
A jelenlévő peres feleket a bíróság meghallgatja, rögzíti azokat az adataikat, melyeket a törvény felsorol. Ha a tényállás megállapításához szükséges, a feleket nyilatkozattételre hívja fel és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A felek kötelesek a tényállításaikat, nyilatkozataikat és bizonyítékaikat megfelelő időben előadni és előterjeszteni. Ha e kötelezettséggel valamelyik fél alapos ok nélkül késlekedik és felhívás ellenére sem tesz annak eleget, a bíróság a nyilatkozat bevárása nélkül határozhat.

Ha a bizonyítási eljárás lefolytatása az első tárgyaláson nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. A folytatólagos tárgyalás határnapját lehetőség szerint nyomban kitűzi és a jelenlevőkkel szóban, a távollévőkkel írásban közli. Az elhalasztott tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy lehetőleg 4 hónapon belül megtartható legyen.

A már kitűzött tárgyalást a bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb 8 nappal korábban előterjesztett közös kérelmére halaszthatja el, új határnap biztosításával együtt. A később előterjesztett közös kérelemre csak kivételesen fontos okból halasztható el a tárgyalás. A bíróság hivatalból csak fontos okból, ennek megjelölésével halaszthat tárgyalást.

A fizetési meghagyásos eljárást követő, az ellentmondás folytán perré alakult olyan ügyek, melyekben a pertárgyérték az 1 millió forintot nem haladja meg és melyeket kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indítottak, a kisperértékű perek. E perek esetében speciális szabályok érvényesülnek a tárgyalásra, és az egyéb perbeli jogintézményekre vonatkozóan is.

11.7. A pervezetés, rendfenntartás, felvételkészítés:

A bíró, illetve a tanácselnök gondoskodik a tárgyalás rendjének megtartásáról. Korlátozhatja a hallgatóság létszámát a tárgyalás szabályszerű lefolytatása érdekében. A hallgatóság köréből kiutasíthatja azokat, akik állapotukkal, megjelenésükkel a tárgyalás méltóságát sértik. Azokat, akik a tárgyalás rendjét zavarják, a bíró, vagy a tanácselnök rendreutasítja, súlyosabb esetben pénzbírságot szab ki, a tárgyalóteremből kiutasítja, vagy kivezetteti. A pénzbírság összege 500.000,-forintig terjedhet. Ha a kiutasított a fél, és nincs képviselője, a bíróság határidő biztosításával felhívja, hogy a képviseletéről gondoskodjon. Ha pedig a képviselő a kiutasított, a felet hívja fel arra, hogy személyesen jelenjen meg, vagy gondoskodjon új képviselőről.

A nyilvános tárgyaláson a bíróság által meghatározott módon készíthető kép – és hangfelvétel. A bíróság tagjairól a sajtó a hozzájárulásuk nélkül, az egyéb perbeli szereplőkről az ő kifejezett hozzájárulásukkal készíthet felvételt.

11.8. A felek jelenléte a tárgyaláson, a mulasztás következményei:

A tárgyalást a bíró, tanácselnök megnyitja. Elsőként megállapítja, hogy a megidézettek megjelentek-e. Amennyiben nem, meg kell állapítani, hogy az idézésük szabályszerűen megtörtént-e. Amennyiben igen, a mulasztás jogkövetkezményeit velük szemben alkalmazni kell. Ha nem, a tárgyalást el kell halasztani.

A mulasztás következményei a következők:
• Ha a felperes mulasztotta el az első tárgyalást és korábban nem kérte, hogy a bíróság azt a távollétében is tartsa meg, az alperes kérelmére a bíróság a pert megszünteti.
• Ha az első tárgyalást az alperes mulasztotta el, és korábban írásbeli védekezést a keresetre nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére a kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben, egyben a felperes költségeinek a megfizetésére is kötelezi. E bírósági meghagyást kézbesíteni kell az alperesnek, aki ez ellen 15 napon belül ellentmondást terjeszthet elő. Ha nem teszi, a meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanolyan hatállyal bír, mint az ítélet. A bírósági meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás illetékköteles. Azon a perérték 3%-ának, de legalább 5.000,- és legfeljebb 750.000,- forintnak megfelelő illetéket kell leróni illetékbélyegben. A megfelelő időben benyújtott ellentmondás folytán a bíróság új határnapot tűz ki. Ha azonban az alperes ezt az újabb határnapot is elmulasztja és írásban érdemi ellenkérelmet sem terjeszt elő, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja és kötelezi az alperest a felperes költségeinek a megfizetésére. Ez ellen azonban már sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye.
• Ha a felek bármelyike a folytatólagos tárgyalást mulasztja el, a bíróság az ellenfél kérelmére tartja meg a tárgyalást, avagy új határnapot is tűzhet.
• Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, állításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a kérelem teljesítését nem ellenzi, az állítás valóságtartalmát nem vonja kétségbe, és a bizonyítást nem ellenzi kivéve, ha az a perben tett korábbi nyilatkozatával ellentétben állna.

Az általános szabályok szerint a mulasztás igazolható abban az esetben, ha a fél vagy a képviselője a tárgyalási határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy határidőt hibáján kívül mulasztott el. Nincs helye azonban igazolásnak, ha azt a törvény kizárja, vagy a mulasztás hátrányos következménnyel nem jár, illetve ha a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot is elmulasztja. Kizárt az igazolás a végrehajtási igényperben is az igénylő részéről.

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ez az idő az akadály elhárulásától is kezdődhet. Három hónapon túl azonban nincs helye igazolásnak. A kérelemben a mulasztás okát, és azokat a körülményeket is meg kell jelölni, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik, továbbá pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek az eljárása alatt a mulasztás történt. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság dönt.

Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha az határidőben történt volna, az elmulasztott tárgyalást pedig meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest kell rendelkezni az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályában tartásáról, avagy hatályon kívül helyezéséről.

11.9. A bizonyítási eljárás lefolytatása

A törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. A bíróság köteles a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről tájékoztatni. A bizonyítás indítványozásának elmulasztása, vagy annak elkésett felajánlása, a bizonyítás esetleges sikertelensége – általános szabály szerint – a bizonyításra kötelezett felet terheli.

A bíróság a bizonyítási indítványhoz nincs kötve. Mellőzheti a felajánlott bizonyítást, vagy a már lefolytatott bizonyítás kiegészítését, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. Mellőzni köteles azt az indítványt, amit indokolatlanul késedelmesen, vagy a jóhiszemű pervitellel összeegyeztethetetlen módon terjesztenek elő.

A bíróság nincs kötve alakszerű bizonyításhoz. Szabadon felhasználhatja a felek előadásait, és felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas.

11.10. A keresetváltoztatás

A felperest az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megilleti az a lehetőség, hogy a keresetét megváltoztassa. Ennek feltétele, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból származzon, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefüggjön. Ugyanezen időpontig lehet az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni a keresetet. A törvény meghatározza azt is, hogy mely esetek nem minősülnek keresetváltoztatásnak. Ilyen, ha a felperes:
• az eredeti keresetéhez újabb tényeket hoz fel, a korábbiakat kiigazítja;
• az eredetileg követelt dolog helyett később bekövetkezett változás miatt más dolgot kér vagy kártérítést követel;
• a keresetét leszállítja, vagy az eredetileg nem követelt járulékokra (kamatok), illetve a járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti;
• megállapítás helyett teljesítést, vagy teljesítés helyett marasztalást követel.

A kisértékű ügyekben a felperes egy ízben az első tárgyaláson változtathatja meg a keresetét. Ezt követően azt csak az alperes hozzájárulásával teheti meg.

11.11. Beszámítási kifogás

A beszámítási kifogás az alperes védekezési lehetősége a felperesi igénnyel szemben abban az esetben, ha követelését az alperes nem önálló igényként kívánja érvényesíteni. Beszámítási kifogás érvényesítése esetén az alperes a felperessel szemben fennálló, egynemű (pénzkövetelés áll szemben pénzköveteléssel) és már esedékessé vált követelését – ha a jogszabály nem tiltja – a felperessel szemben fennálló tartozásába beszámíthatja. Ennek következtében a beszámítás erejéig a kölcsönös követelések megszűnnek. A beszámítási kifogás ugyancsak önálló igény, az azt érvényesítő alperest terheli a bizonyítása ugyanúgy, mint a viszontkereset esetén, azonban csak védekezési eszköz a perben, a felperesi követelés összegszerűségéig terjedhet, azt nem haladhatja meg.

A kisértékű perekben a beszámítási kifogás előterjesztésének speciális szabályai vannak.

A kisértékű perekben beszámítási kifogást az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:
- a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri;
- a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható;
- a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy
- a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett a fél tudomást és ezt valószínűsíti.

Az ismertetett kivételeken túl az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában akkor is lehet írásban beszámítani kifogást előterjeszteni, ha az első tárgyaláson a fél ehhez felkészülési időt kér és az írásbeli előterjesztést a bíróság engedélyezte.

A kisértékű perekben beszámítási kifogás előterjesztése esetén a beszámítani kívánt követelés bizonyítására és ellenbizonyításra vonatkozó indítványt a kifogás előterjesztésével egyidejűleg kell előterjeszteni.

11.12. Viszontkereset

Az alperest a peres eljárás során megilleti a viszontkereset előterjesztésének lehetősége. Ez az alperes által a felperes ellen indított kereset, amely ugyanazon bíróságnál, ugyanazon perben a felperesi keresettel való együttes elbírálás céljából lehet védekezési eszköz is. Feltétele, hogy a felperesi keresettel azonos, vagy azzal összefüggő jogviszonyból eredjen, vagy a felperesi kereseti követelésével szemben legyen beszámításra alkalmas, és feleljen meg a kereseti kérelem követelményeinek. Vannak bizonyos pertípusok, melyekben kizárt a viszontkereset előterjesztése.(pl. közigazgatási vagy sajtó-helyreigazítási perek, igényper) Viszontkeresetet csak az elsőfokú eljárás során lehet előterjeszteni. A bíróság azonban érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a per befejezésének hátráltatása érdekében kerül késedelmesen előterjesztésre.

A kisértékű perek esetében viszontkereset előterjesztésére az első tárgyaláson van lehetősége az alperesnek. Ezen időpont után ezt csak a felperes hozzájárulásával teheti meg. E pertípusnál a bíróság elutasítja a viszontkeresetet a fentieken túlmenően érdemi vizsgálat nélkül akkor is, ha abban nem kizárólag pénzkövetelést érvényesítenek, vagy amelyben a pénzkövetelés értéke meghaladja az 1 millió forintot.

11.13. A tárgyalás felfüggesztése

A törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyek fennállásakor az elsőfokú bíróság a per tárgyalását felfüggesztheti. A felfüggesztést kérheti a fél, de a bíróság hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztéstől a határidők megszakadnak, és csak a felfüggesztés megszüntetésével kezdődnek újra. A felfüggesztés hatálya alatt sem a felek, sem a bíróság nem tehet a perben semmit kivéve, ami a felfüggesztéssel, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos.

Felfüggeszthető a peres eljárás – egyebek mellett -:
• ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek a tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik;
• ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában polgári per már folyamatban van;
• ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket;
• ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, vagy gyermek családi jogállásának megállapításától függ és e per már folyamatban van.

A felfüggesztő végzés ellen – a közvetítés esetét kivéve – fellebbezésnek van helye, de ezt a végzését a bíróság maga is megváltoztathatja.

11.14. A peres eljárás szünetelése

A peres eljárás szünetelésének eseteit a törvény zárt felsorolással határozza meg. A szünetelés alatt bármelyik fél kérelmére az eljárás folytatható. 6 hónapi szünetelést követően a per megszűnik. E határidő elmulasztása igazolással nem orvosolható. Ha a peres eljárás szüneteléssel szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére. Ha a szünetelésre az első tárgyaláson kerül sor, majd ezt követően a per megszűnik, az illeték 90%-os mérséklésére kerül sor. Ha a szünetelés a folytatólagos tárgyaláson következik be, majd ezután szűnik meg a per, az illeték 70%-os mérséklésének van helye.

Szünetel az eljárás:
• ha a felek az erre irányuló megegyezésüket bejelentik;
• ha a felek közül a tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy aki megjelent, az ügy tárgyalását nem kívánja, a felperes pedig korábban nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást a távollétében is tartsa meg;
• ha a felperes a megadott címről nem idézhető, ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, az ügy tárgyalását nem kívánja, vagy nyilatkozatot nem tesz;
• ha hirdetményi idézésnek lenne helye, mert a fél ismeretlen helyen tartózkodik, de ezt a másik fél nem kéri.

11.15. Az eljárás félbeszakadása

Ha valamelyik fél meghal, vagy a gazdasági társaság megszűnik, a peres eljárás a jogutóda önkéntes perbelépéséig, illetve az ellenérdekű fél által történő perbevonásáig félbeszakad. Kizárt a félbeszakadása annak a pernek, ahol a jogviszony természete a jogutódlást kizárja. A fél halála miatt történt félbeszakadás esetén a jogutódlás jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal igazolható. Ha a megszűnt félnek nincs jogutóda, a másik fél a per megszüntetése érdekében kérheti az eljárás folytatását. Ilyenkor a bíróság ügygondnokot rendel ki. Félbeszakad az eljárás akkor is, ha a fél elveszti a cselekvőképességét és meghatalmazottja nincs. Ekkor a törvényes képviselő személyének bejelentése után folytatódhat a per. Ugyancsak félbeszakadást idéz elő a fél törvényes képviselőjének a halála, vagy képviseleti jogának megszűnése, ha a félnek meghatalmazottja nem volt. A per csak az új törvényes képviselő személyének bejelentését követően folytatódhat. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, majd a megszűnésétől újra folytatódik.

A félbeszakadás alatt tett és a per érdemére vonatkozó minden bírói intézkedés, illetve a felek által teljesített perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással vagy annak megszüntetésével kapcsolatban tett intézkedések és cselekmények.

A félbeszakadást megállapító határozat ellen fellebbezésnek van helye, de ezt a bíróság maga is megváltoztathatja.

11.16. Az egyezség

A peres felek a per során a jogvitájukat, vagy annak bizonyos kérdéseit egyezséggel rendezhetik. Ennek legtipikusabb példája a házassági bontóperekben a járulékos kérdésekben – gyermekelhelyezés, gyermektartás, a szülővel történő kapcsolattartás, az utolsó közös lakás használata, vagy az ingóságaik megosztása – történő egyezségkötés. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt a bíróság végzéssel jóváhagyja. Az ilyen egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság ítéletének.

Ha a felek kérik, vagy ha arra esély mutatkozik, a bíróság tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, lehetőségéről, a per szünetelésének esetéről. Ha a felek e közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt meghatározott időn belül bemutatják a bíróságnak egyezségként történő jóváhagyásra, a bíróság ugyancsak a fenti következménnyel hagyja jóvá az egyezségüket.

Amennyiben a peres felek az eljárás során egyezséget kötnek, a peres eljárás illetéke mérséklésre kerül. Ha az egyezség az első tárgyaláson jön létre, az illeték 90%-os mértékben mérséklődik, míg ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor, a mérséklés mértéke 50%-os.

11.17. A per megszüntetése

A per megszüntetése a peres eljárás befejezését jelenti érdemi határozathozatal, döntés nélkül. Általánosságban a per megszüntetésének okai olyan akadályok, amelyek akár a felek magatartása miatt, vagy egyéb okból következnek be.

A bíróság a pert megszünteti:
• ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;
• ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és a hiányt a kitűzött határidőig, de legkésőbb az azt követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták;
• ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de ezt a felperes elmulasztja;
• ha a felperes az első tárgyalást elmulasztja és korábban nem kérte, hogy a bíróság azt távollétében tartsa meg;
• ha a felperes a keresetétől elállt;
• ha a felek a permegszüntetést közösen kérték;
• a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja;
• a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutóda;
• ha a jogi képviselővel eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviselet pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A pert a bíróság végzéssel szünteti meg. Ha a permegszüntetésre az első tárgyaláson a keresettől elállás, vagy a közös kérelem alapján kerül sor, a bíróság a kereseti illetéket mérsékli annak 10 %-ára. Ha a permegszüntetés az elállás, vagy közös kérelem alapján a folytatólagos tárgyaláson történik, a bíróság mérsékli a kereseti illetéket annak 30%-ára.

A felperes a per érdemi tárgyalása előtt a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalást követően azonban ezt csak akkor teheti meg, ha az alperes az elálláshoz hozzájárul. Mindkét esetben köteles azonban az alperesnek a perrel felmerült költségeit megtéríteni.

11.18. A tárgyalás berekesztése

Ha a per a bizonyítási eljárás lefolytatását követően határozathozatalra megérett, a bíró, vagy a tanács elnöke tájékoztatja a feleket, hogy a tárgyalást be kívánja rekeszteni, és köteles megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni. Ezt követően a bíróság a tárgyalást berekeszti. A határozatát zárt ülésen, a felek a képviselők és a hallgatóság távollétében hozza meg, majd azt – ha nem halasztotta határozathirdetésre – a rendelkező rész írásba foglalása után nyilvánosan kihirdeti.

Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet kihirdetését elhalasztja, azt legfeljebb 15 napra teheti. Ez esetben a határozatot a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni és azt indokolásával együtt a jelen lévő félnek, jogi képviselőnek nyomban kézbesíteni kell.

Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen:
A felet megilleti az a lehetőség, hogy az eljárás szabálytalanságát a per során bármikor kifogásolja. Ha a kifogást a fél szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a kifogást a bíróság figyelmen kívül hagyja, azt nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.

Kifogás az eljárás elhúzódása miatt:
A peres fél, a beavatkozó, vagy az eljárásban részt vevő ügyész a bíróságnak a törvényben meghatározott mulasztása miatt a bíróságnál írásban kifogást nyújthat be, kérve a mulasztás tényének a megállapítását és megfelelő határidővel a bíróság leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.

Kifogás akkor terjeszthető elő:
• ha a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, és az eredménytelenül eltelt;
• ha a bíróság az eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket;
• ha a bíróság elmulasztotta a perek ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy az eljárási cselekményt elvégezze, azonban a bíróság ezt nem tette meg.

Nincs helye kifogás előterjesztésének bizonyítási cselekmény elrendelése, valamint olyan határozat ellen, amellyel szemben külön jogorvoslatnak van helye.

A bíróság a kifogást 8 napon belül megvizsgálja, és ha alaposnak tartja, 30 napon belül megteszi a hiányolt intézkedést, vagy megszünteti a sérelmezett helyzetet. Ha alaptalannak ítéli, azt az ellenfél részére történő megküldést követően megküldi az annak elbírálására jogosult bíróságra annak elbírálására. A kerületi bíróság ellen előterjesztett kifogást a törvényszék, a törvényszék eljárása ellen előterjesztett kifogást az ítélőtábla, és az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Kúria bírálja el háromtagú tanácsban. Ha az azt elbíráló bíróság a kifogásnak helyt ad, a mulasztó bíróságot az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedések, vagy a leghatékonyabb intézkedés megtételére hívja fel. A kifogás alaptalansága esetén azt elutasítja.

A bíróság intézkedésének (döntésének) összefoglalóan határozat a neve. A bíróság határozatának két formája van: a végzés és az ítélet.

13.1. Az ítélet

Az elsőfokú eljárás végén, a bizonyítási eljárás lefolytatása és a tárgyalás berekesztése után a bíróság a per érdemében ítélettel dönt.

Az érdemi döntés korlátai:
Az ítéleti döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen. Ez a tilalom a járulékokra (késedelmi kamat, költség stb.) is vonatkozik. Ugyanakkor a döntésnek ki kell terjednie a perben előterjesztett valamennyi kereseti kérelemre.

A részítélet:
Amennyiben valamely kereseti kérelem, vagy annak önállóan elbírálható része felől további tárgyalásra már nincs szükség, a bíróság e kérdésben részítéletet hozhat. Részítélet meghozatala esetén a többi kereseti kérelem elbírálására a tárgyalást el kell halasztani.

A közbenső ítélet:
Ha a keresettel érvényesített jog fennállása, és a felperest ez alapján megillető követelés összegszerűsége tekintetében a jogvita elkülöníthető, a jog fennállását a bíróság közbenső ítélettel megállapíthatja. Ez esetben a követelés összegszerűségére a tárgyalás csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

A teljesítési határidő:
A bíróságnak az ítéletben a megállapított kötelezettség teljesítésére határidőt kell szabni, amely általában 15 napos. Ennél rövidebb, vagy hosszabb határidő is megállapítható, azonban figyelemmel kell lenni a felek méltányos érdekeire, illetve a per során tanúsított jó vagy rosszhiszemű magatartására is.

A bíróság elrendelheti a kötelezettség részletekben történő teljesítését is. Ez esetben azt is kimondhatja, hogy bármely részlet elmulasztása az egész tartozást egy összegben teszi esedékessé. Kivételesen a határozat jogerőre emelkedése után is elrendelhető a részletekben történő teljesítés a fél kérelmére. A jogerő utáni ilyen kérelem azonban illetékköteles. A fennálló tőketartozás 1%-át, de legalább 5.000,- legfeljebb 15.000,- forint illetéket kell a kérelmen illetékbélyegben leróni.

Az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kiürítésre kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság legfeljebb 6 hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg abban az esetben, ha:
• az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és a közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana;
• a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és a családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani;
• a per során bírsággal nem sújtották és nem valósított meg rosszhiszemű pervitelt, és
• nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.

Birtokperben a birtokállapot helyreállítására, a birtoklás zavarásának megszüntetésére az alperest a felperes kérelmére azonnali hatállyal kell kötelezni. Váltóperben a teljesítési határidő 3 nap.

A teljesítés határideje az ítélet jogerőre emelkedését, másodfokú érdemi határozat esetében pedig az annak kézbesítését követő napon kezdődik.

13.2. A végzés

A bíróság a per során felmerült kérdésekben – a per megszüntetéséről is végzéssel határoz. A végzés az a határozat, amelyet a bíróság nem az ügy érdemében hoz. Vannak olyan, elsősorban az eljárás során hozott végzések, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek, és amelyekhez a bíróság nincs kötve. Ugyanakkor az eljárást befejező végzések általában fellebbezhetők, és azok saját hatáskörben nem megváltoztathatók, kivéve, ahol, ezt a törvény megengedi.( pl. áttételt elrendelő végzés) A jogi szakirodalom ítélet hatályú határozatnak tekinti a bírósági meghagyást és a bíróság által jóváhagyott egyezséget is.

13.3. A határozatok kihirdetése és közlése

A tárgyalás folyamán hozott ítéletet és végzést a tárgyalás napján kell kihirdetni. A tárgyalás folyamán hozott ítélet rendelkező részét – az úgynevezett kisítéletet – az ítélet kihirdetése előtt írásba kell foglalni és a bírónak, vagy ha tanácsban ítélkezik a bíróság, a tanács tagjainak alá kell írni. A tárgyalás berekesztése után a bíróság a zárt ülésén ezt a kisítéletet szövegezi meg, foglalja írásba. Az ítélet kihirdetésekor e rendelkező részt olvassa fel a bíróság, és a döntés indokolását röviden szóban adja elő. Ez esetben a bíróságnak az ítéletet 15 napon belül írásba kell foglalnia, és ezt követő 8 napon belül kell kézbesítenie. Az ítélet kihirdetését a bíróság legfeljebb 15 napra elhalaszthatja. Ilyen esetben a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és az ítéletet a kihirdetés napjáig írásba kell foglalni. Ha határozathirdetésre halasztott ítélet kihirdetése történik, a bíróság a rendelkező rész felolvasása után átadja a feleknek – illetve ha képviselővel járnak el annak – az írásba foglalt, indokolással ellátott ítéletet. Emiatt ez esetben a rövid szóbeli indokolásra nincs ok.

Postai kézbesítés útján kell közölni egyebek mellett:
• az ítéletet a felekkel;
• a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki nem kapott szabályszerű idézést a tárgyalásra;
• a tárgyaláson hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen fellebbezésnek van helye, de ezeket csak annak a félnek kell kézbesíteni, aki a tárgyaláson nem volt jelen;
• a tárgyaláson kívül hozott végzést azzal a féllel, aki abban érdekelt.

Azokat a határozatokat, melyek nem esnek a fenti felsorolásba, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni. Ezek legtipikusabb példái a tárgyalás során hozott és kihirdetett végzések.

Aki büntetés végrehajtási intézetben, vagy rendőrségi fogdában van, annak a részére a parancsnok útján lehet küldeményeket kézbesíteni.

A közlés időpontjának a tudomásra jutás, illetve a fellebbezési és egyéb határidők megkezdődése miatt van jelentősége.

13.4. A határozatok tartalma

Az írásba foglalt ítélet klasszikusan három részre tagolódik.

Az úgynevezett „fejrész” a bíróság megnevezését, ügyszámát, a felek és képviselőik nevét, lakóhelyét, perbeli pozícióját és a per tárgyának megjelölését tartalmazza.

A rendelkező rész megegyezik a tárgyaláson írásba foglalt és kihirdetett kisítélet tartamával. Ebben kerül rögzítésre a bíróság érdemi döntése. Ez lehet a keresetnek egészben, vagy részben történő helyt adás, avagy a kereset elutasítása. A rendelkező részben határoz a bíróság – amennyiben ilyen előterjesztésre került – a viszontkereseti kérelem felől is. Tartalmaznia kell a rendelkező résznek marasztalás esetén a teljesítési határidőt, a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezést, és tájékoztatást kell adnia a fellebbezési lehetőségről.

Az indokolás a bíróság által megállapított tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölését tartalmazza. Az indokolásban utalni kell azokra a körülményekre, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, és meg kell jelölni azokat a körülményeket, melyeket nem talált bizonyítottnak. Ha a felajánlott bizonyítás mellőzésre került, ennek okát kell adni. Ha az ítélet az ellenérdekű fél elismerésén, joglemondásán alapul erre ugyancsak utalni kell az indokolásban. Ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, a rövid tényállás megállapítása mellett csak az alkalmazott jogszabályokra kell utalnia a bíróságnak.

Az írásba foglalt végzés tartalma annyiban különbözik az ítéletétől, hogy abban a „fejrész” nem tartalmazza a felek és képviselőik lakóhelyét. Megindokolni pedig csak azt a végzést kell, amely fellebbezéssel támadható. Az egyezséget jóváhagyó végzést nem kell megindokolni. A tárgyaláson meghozott és kihirdetett végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja. Ez esetben a végzés csak a rendelkező részt és az indokolást tartalmazza.

13.5. A határozatok kijavítása

A bíróság hivatalból, vagy kérelemre bármikor elrendelheti határozata kijavítását, ha az névcserét, hibás névírást, szám, vagy számítási hibát, vagy más hasonló elírást tartalmaz. A kijavítást minden esetben végzéssel rendezi a bíróság, amely ellen csak akkor van fellebbezési lehetőség, ha az a határozat rendelkező részére, vagyis az érdemi döntés tartalmára vonatkozik. A kijavítás iránti kérelem illetékmentes.

A kijavítás iránti kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre, illetve a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Ha a bíróság a határozatát kijavítja, ennek tényét a kijavított határozatra és annak kiadmányaira is fel kell vezetni.

13.6. A határozat kiegészítése

A határozat kiegészítése történhet a fél kérelmére, és azt a bíróság hivatalból is elrendelheti. Bármelyik peres fél az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül határozott kérelemben kérheti a bíróságtól az ítélet kiegészítését. Ennek akkor van helye, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem, illetve annak bármely része felől akár a fő, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, vagy a perköltség, illetve az előzetes végrehajthatóság kérdésében nem döntött, ez utóbbi esetében akkor, ha helye lett volna. A kérelem felől a bíróság tárgyalás alapján határoz, kivéve, ha a kiegészítést kérő fél csatolja a felek közös kérelmét arra vonatkozóan, hogy a bíróság tárgyaláson kívül határozzon. Ha a bíróság a kérelmet alaposnak ítéli, kiegészítő ítéletet hoz, ha nem, a kérelmet elutasítja. A kiegészítés iránti kérelemnek az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a kérelem elintézéséig annak végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti. A bírósághivatalból akkor egészítheti ki az ítéletét, ha abban nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről jogszabály értelmében kötelező lett volna döntenie. Ennek észlelését követően haladéktalanul kell e felől intézkednie.

14.1. A fellebbezés

Az elsőfokú határozatok ellen fellebbezésnek van helye, amennyiben azt a törvény nem tiltja. Fellebbezéssel élhet a peres fél, a beavatkozó, illetőleg az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, ez utóbbi azonban csak a rá vonatkozó rész ellen. Nincs helye fellebbezésnek az eljárás során hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben, pénzbírságban marasztaló végzéseket, és azokat a végzéseket, amelyek ellen a törvény a fellebbezést külön megengedi. Fellebbezési jogot biztosít a törvény egyebek mellett a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító, az áttételt elrendelő, a költségkedvezmény engedélyezését elutasító, a beavatkozási kérelmet elutasító, a per tárgyalását felfüggesztő, a félbeszakadást megállapító, a permegszüntető, avagy a fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen.

A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. Váltóperekben ez 3 nap. A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye és a fellebbezési határidő még nem telt le, akkor a határozat elleni bármilyen kérelmet, ideértve a kijavítás és kiegészítés elleni kérelmet is fellebbezésnek kell tekinteni. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen az irányul. Fel kell sorolni, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen mértékben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben az elsőfokú eljárásban fel nem hívott új tény és új bizonyíték megjelölésére nem kerülhet sor. Ez alól kivétel, ha az az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fél tudomására és annak elbírálása rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A kivétellel akkor is élhet a fél, ha az új bizonyíték csatolása, vagy az új tényre hivatkozás az elsőfokú határozat jogsértő voltának az alátámasztására irányul.

Ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság felhívja a felet a hiányok pótlására. Azonban ha a fellebbezés elkésett, olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést benyújtó fél nem élhet fellebbezéssel, vagy a fellebbezés hiányait a bíróság felhívására a fél nem, vagy hiányosan pótolja, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ez ellen a végzés ellen van helye fellebbezés előterjesztésének, azonban aki a fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, pénzbírsággal sújtható.

Ha a fellebbezési határidőt a fél elmulasztja, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ezt az elmulasztott határidőtől számított 15 napon belül kell benyújtani, pótolva az elmulasztott fellebbezés előterjesztését is. Három hónapon túl azonban nincs helye igazolásnak. A kérelemben a mulasztás okát, és azokat a körülményeket is meg kell jelölni, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik, továbbá pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a kérelem elbírálása felől a másodfokú bíróság dönt.

Ha a fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, avagy a fellebbezést valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a fellebbezést az ügy összes irataival együtt 8 napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz. Ha a fellebbezés benyújtása mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás elmulasztása miatt igazolással is élt, a fellebbezést csak abban az esetben kell felterjeszteni, ha az igazolási kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. Ha az igazolási kérelemnek helyt ad, a tárgyalást megismétli.

A fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre reagálhat, ez a fellebbezési ellenkérelem. A fellebbezési ellenkérelmet a másodfokú tárgyalás előtt írásban a másodfokú bíróságnál, de legkésőbb a másodfokú tárgyaláson szóban lehet előterjeszteni.
A fellebbező felet megilleti a fellebbezés visszavonásának a lehetősége. Ezt mindaddig megteheti, míg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. Ha a fellebbezés visszavonásra kerül, a fellebbezési illeték 90%-a a fellebbezőnek visszajár. A visszavont fellebbezés újból nem terjeszthető elő.

A fellebbezés illetékköteles. Az ítélet elleni fellebbezés esetében a pertárgyértékének, vagy a vitatott összegszerűségnek a 8%-a, de legalább 15.000,- forint, legfeljebb 2.500.000,- forint az illeték. Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15.000,- forint. Az ilyen ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén – kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezését – a fellebbezési illeték általános mértékét kell leróni. A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezésre vonatkozó tételek alkalmazandók. A végzés elleni fellebbezés esetében az illeték mértéke a perérték, vagy a fellebbezésben vitatott érték 3%-a, de legalább 7.000,- forint, legfeljebb 300.000,- forint. Ha pedig a fellebbezés kizárólag a határozat indokolásában foglaltakra vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8.000,- forint.

14.2. A csatlakozó fellebbezés

Ha a fellebbező fél ellenfele a fellebbezéssel támadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó fellebbezést nyújthat be, a fellebbezés részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül. A csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróságnál lehet előterjeszteni. Ha azonban a fellebbezés a per fő tárgyát nem, csak a járulékokat vagy a perköltséget, esetleg az indokolást támadja, a csatlakozó fellebbezés sem terjeszthető elő a per főtárgya ellen. A csatlakozó fellebbezés illetékköteles, mértéke a fél által fizetendő illetéknek a fele, de legalább 5.000,- forint.

Végzés elleni fellebbezést követően csatlakozó fellebbezésnek nincs helye.

14.3. Fellebbezés kisértékű perekben

A kisértékű perekben az ítélet ellen fellebbezésnek akkor van helye, ha a fél az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozik. Ha a bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Lényeges eljárási szabálysértés esetében az ítéletet hatályon kívül helyezi. Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, de a döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, a másodfokú bíróság az ítéletet a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátai között megváltoztathatja. Ha dönteni nem lehet adatok hiányában, az ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

15.1. Az ítélet elleni fellebbezés elbírálása tárgyaláson

Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, az elsőfokú eljárás szabályait a másodfokú eljárásban is alkalmazni kell. A másodfokú eljárásban a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A háromtagú tanács vezetője a tanácselnök, másik két tagja az előadó bíró és a szavazó bíró. Az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a tanácselnök szükség esetén intézkedik a fellebbezés hiányainak pótlása iránt, avagy ha a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, megteszi ezt.

A fellebbezést a másodfokú bíróság abban az esetben bírálja el tárgyaláson, ha a törvény másként nem rendelkezik. A törvény tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el a másodfokú bíróság. Ha fellebbezés tárgyaláson kerül elbírálásra, a másodfokú tanács elnöke 30 napon belül határnapot tűz ki, és arra megidézi a feleket, a képviselőket, a beavatkozót, valamint azokat, akik az ítélet ellen fellebbezéssel éltek. Az idézéssel együtt kézbesíteni kell a fellebbezés egy példányát is.

A másodfokú tárgyalás megtartásának, és a fellebbezés elbírálásának nem akadálya, ha a fél a tárgyaláson nem jelenik meg. A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbezési tárgyalás megnyitása után általában az előadó bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletét, majd a fellebbezést és amennyiben az írásban került előterjesztésre, a fellebbezési ellenkérelmet, és a csatlakozó fellebbezést. A felek, illetve a bíróság tagjai az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezt követően a fellebbező fél nyilatkozik fellebbezése fenntartása, módosítása vagy kiegészítése felől. Majd az ellenfél terjeszti elő a fellebbezési ellenkérelmét, vagy ha ezt már írásban előterjesztette, nyilatkozik annak fenntartása, kiegészítése felől. A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ugyanígy nem lehet a fellebbezési és a csatlakozó fellebbezési kérelmet kiterjeszteni az ítélet fellebbezéssel nem érintett részére. Egyébként a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési kérelem a tárgyalás bezárásáig megváltoztatható. A másodfokú bíróság a fellebbezési vagy csatlakozó fellebbezési kérelem elbírálására bizonyítást rendelhet el.

15.2. Egyezség a másodfokú eljárásban

A peres felek a másodfokú bíróság előtt is köthetnek egyezséget. Egyezségkötés esetén az ezt jóváhagyó végzésben a másodfokú bíróság megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezése abban a részben, amelyet az egyezség érint, hatályát veszti. Erre az esetre is alkalmazható az illeték 50%-ra történő mérséklését engedélyező rendelkezés.

15.3. Szünetelés a másodfokú eljárásban

Az elsőfokú eljárásra irányadó szünetelési okok közül a másodfokú eljárásban nem érvényesül a fél távolmaradására alapított szünetelési ok. Egyebekben az elsőfokú eljáráséval azonos esetekben szünetel a másodfokú eljárás. Ha a per szünetelés folytán megszűnik, az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel – csatlakozó fellebbezéssel – megtámadott részei, rendelkezései hatályukat vesztik. A per megszűnésének megállapításával egyidejűleg ezt a másodfokú bíróság végzésében megállapítja, és rendelkezik az illeték 70%-os mérsékléséről. Az illeték mérséklése esetén a megfizetett különbözetet az illetéket lerovó fél az adóhatóságtól visszaigényelheti.

15.4. Az ítélet elleni fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül

A törvény tételesen határozza meg azokat az eseteket, melyekben a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül – úgynevezett tanácsülésen – bírálja felül. Ezen esetek között is van ahol a fél, avagy az ellenérdekű fél kérelmére tárgyalást tart.

Tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság:
• ha az elsőfokú bíróság ítéletét azért kell hatályon kívül helyezni, mert az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, avagy olyan bíró vett részt a határozat meghozatalában, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok állt fenn, illetve az elsőfokú eljárás szabályainak olyan lényeges megsértése történt, amely miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése;
• kisértékű perben született ítélet elleni fellebbezés elbírálása esetén, ha a felek egyike sem kéri tárgyalás tartását;
• ha a fellebbezés csak a perköltségre, a kamatfizetésre, az illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
• ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;
• ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
• ha a felek ezt kérték, illetve
• ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáról a feleket értesíteni nem kell.

15.5. A végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül

Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett végzéséhez nincs kötve, azt maga is megváltoztathatja. A végzés elleni fellebbezés illetéke a perérték, vagy a meg nem határozható perértékre irányadó összegszerűség 3 %-a, de legalább 7.000,- forint és legfeljebb 300.000,- forint. A végzés elleni fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A végzés ellen előterjesztett fellebbezés egy példányát még az iratok felterjesztése előtt az elsőfokú bíróság kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételeket terjeszthet elő. Végzés esetében csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő leteltét követően kerülnek az iratok felterjesztés útján a másodfokú bíróságra. Ha a fellebbezéssel érintett végzés jogszabályt sért, de a megváltoztatásához szükséges adatok nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja. Ha pedig a permegszüntető végzést helyezi hatályon kívül, az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Ha a végzés érdemben helyes, azt a másodfokú bíróság helybenhagyja. Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a végzés elleni fellebbezésre is alkalmazni kell.

A másodfokú bíróság a tárgyalás eredményéhez képest a pert megszüntetheti, az ítéletet egészben vagy részben hatályon kívül helyezheti, egészben vagy részben megváltoztathatja, avagy helybenhagyhatja.

A per megszüntetése:
Ha a tárgyalás eredményéhez képest a másodfokú bíróság a pert megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében, – vagy abban a részében, amelyben a megszüntetés oka fennállt – hatályon kívül helyezi. Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, erre a felet megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni.

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése:
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül végzéssel hatályon kívül helyezi, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, avagy olyan bíró vett részt a határozat meghozatalában, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok állt fenn, vagy ha az elsőfokú eljárás szabályainak olyan lényeges megsértése történt, amely miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. Ha a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű, vagy teljes megismétlése szükséges, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között helyezheti hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot csak ebben a keretben utasítja a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Ez esetben az ítéletnek a fellebbezéssel nem érintett részei, rendelkezései hatályukban fennmaradnak. A másodfokú bíróság mindhárom esetben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja az elsőfokú bíróságot azzal, hogy az új eljárásra vonatkozó utasításokat a végzés indokolásában meg kell fogalmazni. Hatályon kívül helyezés esetén a másodfokú bíróság a másodfokú eljárásban felmerült perköltség összegét csupán megállapítja, arról a megismételt eljárás eredményéhez képest az elsőfokú bíróságnak kell majd rendelkeznie. A másodfokú bíróság azt is elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa, bírája tárgyalja.

Az elsőfokú határozat helybenhagyása, megváltoztatása:
Ha a pert nem kell megszüntetni, vagy az elsőfokú ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ügy érdemében dönt. Amennyiben az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, azt a másodfokú bíróság helybenhagyja. Ha egyetért annak indokolásával is, a másodfokú határozat indokolásában elegendő erre a tényre utalni. Történhet azonban a helybenhagyás oly módon is, hogy a másodfokú bíróság az érdemben helyes döntést eltérő jogi indokokkal hagyja helyben. Ha az elsőfokú bíróság ítéletével a másodfokú bíróság nem ért egyet, azt egészben vagy részben megváltoztathatja, illetőleg közbenső, vagy részítéletet hozhat. A megváltoztatásra azonban csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között van mód. E korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetve az azzal szembeni védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott. Korlátok nélkül határozhat a le nem rótt illeték, az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. Ha a másodfokú bíróság közbenső ítélet elleni fellebbezést bírál felül, a követelés összegszerűségére, mennyiségére az elsőfokú eljárást folytatni kell.

Ha az arra jogosultak az arra megszabott határidő alatt nem terjesztenek elő fellebbezést, a határozat jogerőre emelkedik. Az olyan határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, már a kihirdetésével jogerőre emelkedik. A jogerő az a hatás, amelynél fogva a bíróság határozata megtámadhatatlanná, véglegessé, és végrehajthatóvá válik. A megtámadhatatlanság a fellebbezéssel támadhatóság kizárását jelenti. A véglegesség azt takarja, hogy a peres feleknek a perrel érintett jogviszonyában a döntés a jog tekintetében végérvényesen irányadó. A végrehajthatóság a kötelezés állam segítségével történő kikényszeríthetőségét eredményezi. A jogerőt az elsőfokú ügyekben a határozatra rávezetett záradékkal, vagy jogerősítő végzéssel állapítja meg a bíróság, és a jogerő beálltáról 8 napon belül értesítést küld.

A polgári eljárásokban a fellebbezés a rendes, míg a perújítás és a felülvizsgálat a rendkívüli jogorvoslati forma. A rendkívüli jogorvoslatok közös sajátossága, hogy kizárólag a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a már jogerőre emelkedett ítélet ellen lehet előterjeszteni őket.

18.1. A perújítás

A jogerős ítélet vagy a bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség ellen perújításnak van helye:
• ha a fél oly tényre, bizonyítékra, illetve jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, melyet a bíróság a perben nem bírált el vagy melyről a fél az egyezségkötéskor nem tudott és az – elbírálás esetén – reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna, ha azt a korábbi eljárásban hibáján kívül nem érvényesíthette;
• ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; feltéve, hogy annak elkövetését jogerős ítélet megállapította;
• ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
• ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A törvény kizárja a perújítást a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet esetében.

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje 6 hónap. Ezt az ítélet jogerőre emelkedésétől, avagy ha a peres fél az új tény, körülmény vagy határozat létéről csak később szerzett tudomást, vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással éljen, ettől az időtől kell számítani. A tudomásszerzés időpontját valószínűsíteni kell. Azonban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével nincs helye perújításnak. E határidő elmulasztása igazolással sem orvosolható. Az ilyen perújítási kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

A perújítási kérelmet az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a perújítási kérelem előterjesztésre került, és fel kell sorolni azokat a tényeket és azok alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, amelyekre a kérelmet alapítják. Ha a 6 hónap elmulasztásra került, ennek okát kell adni. A perújítási eljárás illetékköteles, illetéke megegyezik az alapeljárásban megfizetett illeték mértékével.

A perújítási eljárásban nem járhat el az a bíró, aki a megtámadott határozatot megelőző elsőfokú eljárásban, vagy a határozat meghozatalában részt vett.

A perújítási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el. Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja és előzőleg nem kérte, hogy a bíróság azt a távollétében tartsa meg, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja. A tárgyaláson a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia azt, hogy fennállnak-e a perújítás feltételei. Így elsőként a megengedhetőség kérdésében vizsgálódik. E körben azt kell tisztáznia, hogy a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetén alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. E tárgyalás eredményeként a bíróság előtt két lehetőség áll. Vagy érdemben tárgyalja az ügyet és határozatot hoz, vagy elsőkként a perújítás megengedhetősége tárgyában határoz. Ez utóbbiról végzés formájában dönt, melyben vagy megengedi a perújítást, vagy a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasítja. Ha külön határoz e kérdésben, ez ellen külön fellebbezést lehet előterjeszteni. Ha a bíróság a perújítást megengedi, a pert e kérelem korlátai között újra kell tárgyalni. Kérelemre a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását felfüggesztheti. A per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a bíróság a megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetve annak részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz. A határozat elleni fellebbezésre az általános szabályok irányadók.

18.2. A felülvizsgálat

A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet, vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúria végzi el az általános szabályok alkalmazása mellett. Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, illetve az terjeszthet elő, akire a jogerős határozat rendelkezést tartalmaz. A törvény konkrét felsorolását adja azoknak az eseteknek, amikor nem lehet felülvizsgálatot kérni.

Nincs helye felülvizsgálatnak:
• az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, (kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi);
• ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta;
• a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen;
• a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései, vagy csupán az indokolása ellen;
• a Kúria határozata ellen;
• a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;
• az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen – az apaság vélelmét megdöntő részében –, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg;
• az egyezséget jóváhagyó végzés ellen;
• a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen;
• ha azt törvény kizárja.

Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta az alábbi tárgyú perekben:
• a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben;
• a végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
• a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perekben;
• olyan vagyonjogi perekben , melyekben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, a perérték a 3 millió forintot nem haladja meg. Ez a kizárás nem vonatkozik a sérelemdíj iránt indított, az állami közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránti, valamint a tartási, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatási ügyekre, amelyek esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás, de nem több mint az 1 évi szolgáltatási érték a perérték, valamint azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, továbbá valamennyi olyan ügyre, amely megállapításra irányul.

Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben a következő perekben:
• a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben;
• a társasház közgyűlési határozatának érvénytelensége iránti perekben.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, a határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati eljárásban kötelező a jogi képviselet. A kérelemben meg kell jelölni azt a jogerős határozatot, amely ellen a kérelem irányul, elő kell adni, hogy a fél milyen döntést kíván, és a megszerzett jogszabályhely megsértésének megjelölésével hivatkozni kell arra, hogy a fél a határozat meghozatalát milyen okból kívánja. Ha a fél korábban nem járt el jogi képviselővel, a kérelemhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. A felülvizsgálati kérelemnek a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a Kúria annak végrehajtását a kérelem elbírálásáig felfüggesztheti. A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, az azonban visszavonható a határozat meghozatala előtt. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezés szabályai irányadóak, azzal, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet csak az terjeszthet elő, aki maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.

A felülvizsgálati kérelem illetékköteles. Ennek mértéke a pertárgy értékének, illetve a törvényben meghatározott illetékalapnak a 10%-a, de legalább 50.000,- forint és legfeljebb 3.500.000,- forint. A végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem illetéke az ítélet elleni felülvizsgálati kérelem illetékének a fele, de legalább 20.000,- forint és legfeljebb 1.250.000,- forint. Ugyanennyi a csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke is.

A felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el tárgyaláson kívül kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, avagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást maga tartja szükségesnek. A végzés ellen benyújtott felülvizsgálat esetén tárgyalás tartását nem lehet kérni. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételére nincs lehetőség, a Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria kétfajta határozatot hozhat. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha pedig a határozat - a fentiekben foglalt kivétellel - jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, ha pedig nem állnak rendelkezésre, az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Ez esetben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ilyenkor csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Új eljárásra utasítás esetében az alsóbb fokú bíróság előtt a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.