8. Van szükség (jogi) képviselőre a közvetítői eljárásban, mikor kell személyesen jelen lenni?

A közvetítői eljárásban a feleket nagykorú, cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő (ügyvéd) képviselheti, azonban a feleknek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás aláírásakor együttesen és személyesen jelen kell lenniük. Az első közvetítői megbeszélést követő üléseken a feleknek akkor kell személyesen részt vennie, ha személyes részvételükről eltérően nem állapodnak meg.

Ha a fél képviselőjének vagy támogatójának jelenléte ellen a másik fél tiltakozik, akkor a képviselt vagy támogatott félnek kell azt mérlegelnie, hogy a képviselő vagy támogató jelenléte a fontosabb számára, vagy a közvetítői eljárás lefolytatása. Az eljárásban nem az „tiltható meg”, hogy a félnek képviselője vagy támogatója legyen, hanem azt lehet mondani, hogy amennyiben a kifogásolt személy a közvetítői ülésen jelen van, úgy a másik fél nem kíván a közvetítésben részt venni.

Minden jogvita rendezését célzó eljárásban (ideértve a közvetítői és bírósági eljárásokat is) a jogi képviselők az ügyfelükkel kötött megbízási szerződés értelmében az ügyfél érdekeit képviselve, a szakmai szabályok szerint és kellő gondossággal kötelesek eljárni. E követelmények azt feltételezik, hogy a jogi képviselők felismerik azokat a helyzeteket, melyekben ügyfelüknek érdemes a közvetítésben részt venni, ezért az eljárásról adott tájékoztatással egyidejűleg javasolják ügyfeleiknek az eljárás igénybevételét. A tapasztalatok szerint azonban a jogi képviselők személyesen még akkor is ritkán vesznek részt a közvetítői eljárásban, amikor az alapügy egész folyamatában képviselik a vitában részes felek valamelyikét. A közvetítői eljárás (ideértve a bírósági közvetítői eljárást is) alapvetően nem a jogszabályi keretekről, hanem a felek konfliktusának rendezéséről szól, ezért a jogi képviselő részvételére elsősorban a felek nyugalmának és biztonság érzetének megteremtése érdekében lehet szükség.

A közvetítés általában nem jogi keretek között zajlik, a közvetítés elsősorban nem a jogi igazságról szól. Ebből következően a közvetítés folyamatának kezdetén a jogi képviselő rendszerint nem tud sokat segíteni a feleknek konfliktusuk múltbeli, érzelmi, illetve indulati hátterének megvitatásakor. Azokban az esetekben azonban, melyekben a felek tisztázták már konfliktusuk múltbeli, érzelmi, illetve indulati hátterét és megállapodásukhoz csak a jogi keretek tisztázása szükséges, vagy azon konfliktusok esetében, melyeknek nem múltbeli, érzelmi, illetve indulati háttere, hanem jogi alapjai vannak, a jogi képviselők részvétele hasznos lehet. Ezekben az esetekben van arra lehetőség, hogy a közvetítő a jogi képviselők részvételével folytassa a közvetítést, azonban ilyen esetekben is célszerű a feleknek elérhető közelségben lenniük annak érdekében, hogy az esedékessé váló döntések azonnali meghozatalával tovább lendíthessék az eljárást