7. Hogyan zajlik a közvetítői eljárás és hogyan, mikor van vége?

A közvetítői ügy előkészítő szakaszra, ami a kapcsolatfelvételből, esetleg előkészítő beszélgetésből áll, a közvetítői ülések szakaszára, ami a "megszakítás nélküli időből", a megvitatásra szoruló tárgykörök meghatározásából, a tárgykörök megvitatásából (eszmecsere), a megállapodás kidolgozásából és a megállapodás megkötéséből áll, végül a lezárás szakaszára tagolható, melyet esetenként az utánkövetés zár.

A kapcsolatfelvételt követő első közvetítői megbeszélésen a felek tájékoztatása történik, majd a szakasz a felek közvetítésben való részvételét megerősítő vagy kizáró döntésével zárul. A felek tájékoztatása a közvetítés menetére, alapelveire, sajátosságaira, módszereire, esetleg előnyeire terjed ki. Valamennyi kérdés tisztázását követően a felek eldönthetik, hogy meg kívánják-e kezdeni a közvetítést, vagy abban mégsem kívánnak részt venni. Ha legalább két ellenérdekű fél részt kíván venni a közvetítésben, akkor e szándékukat közös nyilatkozatban kell megerősíteniük, mely nyilatkozattal megkezdődik a közvetítés érdemi szakasza. A közvetítés közvetítői ülések sorozatán történik. A bírósági közvetítői eljárás közös nyilatkozat aláírását megelőző szakaszát bírósági közvetítői ügyként, a közös nyilatkozat aláírását követő szakaszát pedig bírósági közvetítői eljárásként nevesíti a jogszabály. A bíróságtól független közvetítői eljárás a felek közvetítésben való részvételi szándékát megerősítő nyilatkozatával kezdődik.

az első közvetítői megbeszélésen a feleknek személyesen kell részt venniük, ellenkező esetben a közvetítés nem kezdődhet el. Ha bírósági közvetítői ügyben nem indul el a közvetítői eljárás, akkor a közvetítői ügy vagy a felek erre irányuló nyilatkozatával, vagy az ügy lajstromozását követő öt hónap elteltével automatikusan szűnik meg.

A közvetítés a közvetítői üléseken történik. A folyamat azzal kezdődik, hogy a közvetítő egymást követően meghallgatja a vitában érintett felek álláspontját a közvetítői eljárás tárgyát képező konfliktusról. A felek nyilatkozatainak megtételéhez „megszakítás nélküli időt” biztosít a közvetítő, ami azt jelenti, hogy egymás első nyilatkozatait a többi félnek megszakítás nélkül kell végig hallgatnia. Az első nyilatkozatok kifejtését követően célszerű azokat a vitaköröket meghatározni, melyekről a felek meg kívánnak állapodni. E vitakörök meghatározását követően ezek sorrendjében megindulhat a lényegében kötetlen párbeszéd a megoldás megtalálása érdekében. Az eszmecsere végén a közvetítői eljárás a felek megállapodásának megkötésével, megállapodásuk hiányában bármelyik félnek a közvetítő és a többi fél jelenlétében az eljárás befejezésére utaló nyilatkozatával, vagy a felek közös, az eljárás befejezésére utaló nyilatkozatával, mindezek hiányában pedig a felek részvételi szándékát megerősítő közös nyilatkozatának megtételétől számított négy hónap elteltével fejeződik be.