6. Hogy lehet közvetítői eljárást kezdeményezni, mit tartalmazzon a kérelem?

A bíróságtól független közvetítői eljárást a vitában érintett felek bármelyike , az általa választott, az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartott, bármelyik közvetítőhöz intézett felkéréssel kezdeményezheti. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 23. §-a szerint a felkérésnek tartalmaznia kell a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését, ha a felet meghatalmazott képviseli vagy támogató segíti, akkor annak nevét és címét, a vita tárgyát, és a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet. A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. Amennyiben a közvetítő a felkérést elfogadja, úgy erről az első közvetítői megbeszélés időpontjának kitűzésével egyidejűleg értesíti a feleket. Egyoldalú felkérés esetén az első közvetítői megbeszélés időpontjának kitűzése előtt a közvetítő közreműködik a felkérésben nevesített többi fél bevonásának megkísérlésében.

A bírósági közvetítői eljárás lefolytatását peres vagy nemperes bírósági eljárás felei kezdeményezhetik a közvetítési feladatokat ellátó bíróságon. Közvetítési feladatokat a törvényszékek látnak el. A bírósági közvetítői eljárásban a bíróság illetékességére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. A kérelemben a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 75/A. §-ának megfelelő alkalmazásával, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 23. §-a értelmében pontosan fel kell tüntetni a felek nevét vagy megnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, a vita tárgyát, továbbá az alapügyben eljáró bíróság megnevezését és a folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárás (alapügy) ügyiratszámát. A kérelemnek határozott nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a fél vagy felek a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. A kérelemben a felek elérhetőségei között a felek telefonszámát és e-mail címét feltétlenül célszerű megadni a kapcsolatfelvétel egyszerűsítése érdekében. A kérelem lajstromozását követően a bíróság értesíti a feleket az ügyben eljáró közvetítő személyéről, ami általában úgy történik, hogy egy bírósági közvetítő keresi meg a feleket a kérelem hiányosságának pótlása, az egyoldalú kérelemhez való csatlakozás illetve az első közvetítői megbeszélésre történő meghívás érdekében.

A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet az alapügy lajstromozását (bírósághoz érkezését) követően mindaddig elő lehet terjeszteni, amíg az alapügy jogerős határozattal le nem zárul, tehát elsőfokú és jogorvoslati eljárásban egyaránt. Az alapügyet a gyakorlat folyamatban lévőnek tekinti az alapügy szünetelése vagy felfüggesztése alatt is. A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet a peres vagy nemperes eljárás felei, vagyis a felperes(ek) vagy alperes(ek) terjeszthetik elő akár egyoldalúan, akár közösen. Tanú vagy beavatkozó közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet nem terjeszthet elő.

A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet postai küldeményként, a törvényszék gyűjtőládájába helyezve, a Polgári Elsőfokú Kezelőirodán benyújtva, vagy a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalva lehet előterjeszteni.