A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet bírósági közvetítői ügy kezdőirataként a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságon, minden megyében a törvényszéken (Budapesten a Fővárosi Törvényszéken) kell lajstromozni. A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmet a törvényszékek (Budapesten a Fővárosi Törvényszék) Polgári Elsőfokú Kezelőirodájában lehet benyújtani, vagy a törvényszék címére postai úton eljuttatni. A nem megfelelő helyen, hanem például kerületi vagy járásbíróságon, avagy tárgyaláson előterjesztett kérelmeket a törvényszék Polgári Elsőfokú Kezelőirodájához az a bíróság továbbítja, amelyiken a kérelmet előterjesztették.

A bírósági közvetítői ügyben és eljárásban olyan bíró, bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró járhat el bírósági közvetítőként, , aki a szükséges képesítés megszerzését követően bírósági közvetítői kijelölést kapott.

A bírósági közvetítői eljárást a bírósági közvetítő rendszerint a bíróság közvetítés céljából berendezett vagy más alkalmas helyiségében, hivatali időben, a bíróság fő feladatához igazodva folytatja le. Utóbbi azt jelenti, hogy bírósági közvetítői eljárás keretében közvetítői megbeszélést vagy közvetítői ülést 8 és 16 óra között lehet tartani, továbbá a megbeszélés és ülések időpontját a bírósági közvetítő határozza meg a bíróság működéséhez igazodva. Amennyiben a feleknek a bírósági közvetítő által velük közölt időpont nem felel meg, úgy akadályoztatásukat előre jelezhetik, vagy távolmaradásukat utólag kimenthetik, azonban a bírósági közvetítő a felek időbeosztásához csak szűkebb keretek között tud alkalmazkodni. Ha a feleknek a bírósági közvetítő által adott újabb időpontok sem felelnek meg, ezért a közvetítői eljárást a bírósági közvetítő nem tudja az eljárás szabályai és célja szerint lefolytatni, akkor a felek kénytelenek lesznek bíróságtól független közvetítői eljárást kezdeményezni a tágabb időkeretek érdekében.

A bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránt a peres vagy nemperes eljárás feleinek bármelyike önállóan is terjeszthet elő kérelmet. Egyoldalú kérelem előterjesztése esetén a bírósági közvetítő kísérli meg a többi fél csatlakozási nyilatkozatának beszerzését, és ha ez sikerül, akkor tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját. A közvetítés azonban ebben az esetben is csak a felek közös nyilatkozata alapján indulhat meg.

A bírósági közvetítés a felek számára illeték és költségmentes, azonban saját költségeiket - eltérő megállapodásuk hiányában - a felek maguk kötelesek viselni. A közvetítői eljárás költségei az alapperben fő szabály szerint felszámíthatók.

A bíróságtól független közvetítői eljárásban az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában szereplő közvetítő járhat el. Az eljárás felkéréssel indul, melyet a vitában érintett egyik fél önállóan, vagy a felek közösen intézhetnek az általuk választott közvetítőhöz. A közvetítői eljárás valamennyi paraméterét a felek és a közvetítő határozza meg és megállapodásban rögzít. A közvetítői eljárás a jogszabályi és szakmai szabályok megtartásával, ezen megállapodás keretei között zajlik.