4. Melyek a kötelező közvetítői eljárás önkéntes eljárástól eltérő szabályai?

az önkéntes és kötelező, továbbá a bírósági és a bíróságtól független közvetítői eljárás lényegét és célját tekintve nem, lefolytatását tekintve alig különbözik egymástól.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:172. §-a értelmében A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A Ptk. 4:177. §-a értelmében pedig a gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást -érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

az idézett rendelkezések értelmében hozott kötelezés hatására kezdeményezett közvetítői eljárás a kötelező közvetítői eljárás. A kötelező közvetítői eljárásban a felek kötelezése mindössze arra terjed, hogy kérjék közösen a közvetítői eljárás megindítását és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen. Tekintettel azonban arra, hogy a közvetítői eljárás célja a felek szabad akaratából megkötött és a felek belső meggyőződésének megfelelő megállapodás létrehozatala, a szabad akarat és a belső meggyőződés pedig fogalmilag ellentétes a kötelezéssel, a kötelezés a közvetítésben való részvételre már nem terjed ki. Annak tehát, ha a felek az első közvetítői megbeszélésen részt vesznek, de bármelyikük döntése szerint a közvetítés megindításához szükséges közös nyilatkozatot nem tesznek, nincs a felekre nézve hátrányos eljárási következménye.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 124. §-a értelmében ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, akkor a peres eljárást felfüggeszti. A közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát a közvetítőhöz intézendő felkéréshez vagy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelemhez csatolni kell. A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett peres eljárást akkor kell folytatni, ha bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött vagy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, avagy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek valamelyik igazolást becsatolták volna. Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a peres eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek a bejelentésükkel egyidejűleg igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.

A Pp. 86. §-a értelmében ha a fél igazolja, hogy a kötelező közvetítői eljárást elrendelő végzés szerint közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása az ellenfél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg, akkor e fél perköltségét az ellenfél téríti meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie. Ha a kötelező közvetítői eljárásban olyan megállapodás jön létre, amely a jogszabályoknak megfelel, de a fél a perben mégsem köt egyezséget, akkor az ellenfél perköltségének a közvetítői eljárásban felmerült részét a per eredményére tekintet nélkül e fél köteles megtéríteni.

Azt, hogy a kötelezésnek eleget tettek, illetve azt, hogy a kötelező közvetítői eljárás folyamatban van vagy befejeződött, a felek a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 38/H. §-a értelmében a közvetítő által kiállított igazolással bizonyíthatják. A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen ugyanis igazolást ad a feleknek arról, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, vagy arról, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vettek, avagy a félnek arról, hogy a fél jelezte a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, és az első közvetítői megbeszélés nem az ő közvetítővel való együttműködésének hiánya miatt maradt el. Az igazolást a feleknek vagy valamelyik félnek kell az alapügyben eljáró bírósághoz vagy gyámhatósághoz eljuttatnia.