3. Milyen típusú közvetítői eljárások különböztethetők meg?

A közvetítői eljárásnak célját és jellegét tekintve több típusa van (transzformatív, evaluatív, facilitatív és narratív), de az eljárás kezdeményezésének motívuma és az eljárás keretei szempontjából az önkéntesen és kötelezésre kezdeményezett, valamint a bírósági és a bíróságtól független (másnéven piaci) közvetítői eljárást érdemes csak megkülönböztetni.

Minden közvetítői eljárást a vitában érintett felek bármelyike önállóan kezdeményezheti, vagy a felek közösen kezdeményezhetik, azonban maga a közvetítés csak a felek közös kérelmére folytatható le, az eljárásban a konfliktuson kívül álló, semleges közvetítő segít a feleknek a vitájuk rendezéséhez vezető megállapodás kialakításában, továbbá minden közvetítői eljárásban érvényesülnek a közvetítés alapelvei és sajátosságai.

Az önkéntesen kezdeményezett közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésére a vitában érintett feleket semmilyen határozat vagy jogszabály nem kötelezi. Ezzel szemben a kötelezéssel indult („kötelező”) közvetítői eljárás lefolytatása iránti közös kérelem előterjesztésére bírósági vagy gyámhatósági határozat kötelezi a feleket az alapügy egyidejű felfüggesztése mellett. Fontos, hogy a közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelmüket a közvetítői eljárásra kötelezés esetén is a feleknek kell előterjeszteniük; ennek elmaradása számukra hátrányos következményekkel járhat.

A bírósági közvetítői eljárásban bírósági közvetítő jár el, az eljárás lefolytatása iránti kérelmet a peres vagy nemperes bírósági eljárás (alapügy) felei, az alapügy folyamatban léte alatt, a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál (vagyis valamelyik törvényszéken) terjeszthetik elő, továbbá a bírósági közvetítői eljárás a felek számára illeték- és díjmentes. Ezzel szemben a bíróságoktól független (más néven piaci) közvetítői eljárásban a közvetítői névjegyzékbe felvett (az Igazságügyi Minisztérium vezeti) közvetítő jár el, az eljárás lefolytatása iránti kérelmet hatósági vagy bírósági eljárás hiányában is, a közvetítőnél terjeszthetik elő a felek, továbbá közvetítő segítségéért a felek és a közvetítő között létrejött megállapodás szerint díj illeti meg.

Mind az önkéntes bírósági, mind pedig az önkéntes bíróságtól független közvetítői eljárást a vitában érintett felek bármelyike önállóan, de valamennyi fél együttesen is kezdeményezheti. A kötelező közvetítői eljárást valamennyi kötelezett félnek együtt kell kezdeményeznie, azonban vannak olyan elmélyült konfliktusok, melyekben a felek még erre sem képesek és a kötelezésnek egymástól függetlenül tesznek eleget. Ez a megoldás a bírósági közvetítés esetében az ügyek többszöröződéséhez és ügyviteli problémákhoz vezethet. Ha az eljárást a vitában érintett felek közül nem mindenki együttesen kezdeményezi, akkor a közvetítő feladata a vitában érintett és a kezdeményezésben megjelölt valamennyi fél bevonásának megkísérlése. Ha a bevonásra tett kísérlet eredményes, akkor a közvetítés valamennyi fél részvételével megindulhat, ha a kísérlet eredménytelen, akkor a közvetítés nem indulhat meg. Ennek csak a kötelező közvetítői eljárásban van a kötelezést megszegő fél számára hátrányos következménye.