21. Milyen esetekben tilos vagy nem célszerű közvetítői eljárást igénybe venni?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1. §-a értelmében tilos közvetítői eljárást lefolytatni a gondnoksági perekben, a származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a járulékos kérdéseket érintő közvetítői eljárásnak van helye, azonban a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A felek érzelmeivel, indulataival átitatott közvetítői eljárások többségében van valamilyen szintű egyensúlytalanság a felek viszonyában, ami alkalmanként fizikai vagy verbális erőszakon is alapulhat. Az érzelmi, indulati alapú konfliktusokkal foglalkozó közvetítés során gyakran derül ki, hogy valamelyik fél áldozat, a másik pedig nárcisztikus. Bár a szakma iránymutatásai az erőszakos előzményű, a felek közti egyensúly hiányával jellemezhető, valamint a pszichés- és személyiségzavarral érintett konfliktusokban a közvetítést nem javasolják, az eljárások többsége ennek ellenére meg tud indulni és esetenként valamilyen eredményt is hoz. Tény azonban, hogy a közvetítői eljárás nem pszichológiai-, illetve párterápia, a közvetítő pszichés-, illetve személyiségzavar kezeléséhez szükséges kompetenciával a közvetítői eljárásban akkor sem rendelkezik, ha egyébként van e helyzetek kezeléséhez szükséges képesítése, illetve tapasztalata.

A büntetőeljárásban, oktatásban, államigazgatásban és egészségügyben igénybe vehető közvetítésre külön szabályok irányadók.