A közvetítői eljárás célja a felek konfliktusának jövőorientált rendezése, kapcsolatuk konszolidálása, kézzelfogható eredménye pedig a konfliktus rendezését célzó teljeskörű megállapodás megkötése.

A közvetítői eljárásban kötött, teljes körű megállapodás a felek vitáját rendszerint tartósan rendezi és a felek viszonyát konszolidálja. A megállapodás megkötése a közvetítői eljárás legjobb eredménye, ami az igényérvényesítés állami útját elkerülhetővé, avagy a már folyamatban lévő hatósági vagy bírósági eljárásokat a hatóság vagy a bíróság döntése nélkül, azonnal befejezhetővé teszi.

Azokban a közvetítői eljárásokban, melyekben a felek konfliktusát nem sikerül teljes körűen feloldani, az eljárás végére rendszerint kialakul és megszilárdul a felek vitát érintő azon végső álláspontja, melyről már nem tudnak a megoldás érdekében elmozdulni. A közvetítői eljárás ezen eredménye is hasznos lehet, hiszen a vitában képviselt (jogi) álláspontok megszilárdulása mellett, a bírósági eljárás rendszerint már csak ezen álláspontok kifejtésével, hosszadalmas érvelések és bizonyítás nélkül folytatódhat. Ekkor a bíróságnak már csak döntését kell meghoznia.

A közvetítői eljárás legcsekélyebb jelentőségű, de még mindig eredménynek tekinthető következménye lehet, hogy a felek legalább felveszik egymással a kapcsolatot. Elsősorban a bírósági közvetítői eljárásokban a felek gyakran úgy találkoznak, hogy addig hosszú ideje nem kommunikáltak egymással. A kapcsolatfelvétel rendszerint heves érzelmi, indulati megnyilvánulásokat generál, mely megnyilvánulások a konfliktus szakaszától függően sokszor nem kezelhetők. Ezekben az esetekben a közvetítés módszerei gyakran hatástalanok, a felek mindössze "ventillálnak" az eljárásban, és sem egymásra, sem a közvetítőre nem figyelnek. Ezen eljárások érdemi eredményt nem hoznak, de az elhallgatott gondolatok egymás fejéhez vágása, a "ventillálás", a kapcsolatfelvétel is lehet olyan első lépés, mely egy másik, érdemi közvetítői eljárásnak, vagy egy nyugodtabb, hatékonyabb bírósági eljárásnak alapja lehet.

Természetesen az is előfordul, hogy a közvetítői eljárásnak semmi hatása nincs a felekre, azonban ennek a ritka esetnek a hátterében rendszerint az áll, hogy a felek valamelyikében egyáltalán nincs meg a szándék a jogvita alternatív eljárásban történő békés rendezésére. Ezekben az esetekben a közvetítés értelmetlen, eredménye pedig nincs.